Pünkösdhétfőn püspökszentelési ünnepség helyszíne volt a nagykőrösi református templom, amelynek gyülekezetéhez Arany János is tartozott 1851 és 1860 között, itteni tanárkodása éveiben. Balog Zoltánt, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi vezetőjét tavaly novemberben választották meg a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökévé, idén januárban iktatták be hivatalába, februárban pedig megválasztották a magyarországi református egyház soros zsinati elnökének is. A püspökszenteléssel zárult le a tisztújítás tavaly megkezdődött, a világjárvány miatt némiképp elhúzódó folyamata az egyházkerületben.

Az ünnepi istentiszteleten Kató Béla erdélyi református püspök igehirdetésében a vezetők szolgálatának fontosságát hangsúlyozta, mint mondta: rajtuk áll vagy bukik a közösség jövője. A püspökszentelésen erőt, Isten szent lelkének erejét kérik a szolgálatba lépő püspöknek. Pünkösd a lélek „kitöltetésének” ünnepe, az első pünkösdkor a tanítványok erőt kaptak az élethez és bátorságot a halálhoz. Mit kérhetnénk ma itt, ennél többet egy világjárvány közepén? – tette fel a kérdést Kató Béla. Hangsúlyozta: nincs a társadalomnak egyetlen szeglete sem, amelyről lemondhatnának a keresztyének, legyen szó a Kárpát-medence bármely részéről.

Balog püspökre a Kárpát-medencei református püspökök, valamint a dunamelléki egyházkerület esperesei mondtak áldást. Érdekesség, hogy Balog Zoltán ugyanazon a térdeplőpárnán vette az áldást, mint amelyen 1860-ban Török Pál püspök, a Budapesti Református Theológia alapítója.

Balog Zoltán székfoglaló szószéki beszédében a közösséghez szólva kiemelte: nem a püspöknek van egyházkerülete, hanem a Dunamelléki Református Egyházkerületnek van püspöke. „Nem ti vagytok az enyémek, hanem én vagyok a tiétek” – fogalmazott. Feladatairól szólva Ravasz László néhai református püspököt idézte, aki szerint Isten feladatokban mutatja meg minden nemzedéknek, hogy milyen naggyá lehet, és a feladatok annál nagyobbak, minél törpébb egy kor körülöttünk. De „ne a kor törpesége ellen küzdjünk, inkább emberekért, külön-külön minden egyes emberért” – kérte. A botladozó, cél nélküli fiatalokért, az elhagyatott öregekért, a gyermekáldásra várókért. „Keressük meg őket, kopogtassunk az ajtajukon, ha maguktól nem jönnek”. Ez a gyülekezet és az egyház legfontosabb szolgálata – szögezte le. „Lehetnek nagy ívű programjaink, korszakalkotó vállalásaink, sikeres szellemi küzdelmeink, de ha közben cserben hagyjuk a hitével küzdő, a szenvedő, a vesztes vagy éppen győzelmeitől megittasult embert, akkor hűtlenek leszünk a küldetésünkhöz” – fogalmazott Balog Zoltán, aki meghatottan szólt a szolgálatban előtte járókról, jeles elődei között említve a jelen lévő Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspökét is.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke az állam nevében mondott köszöntést, megemlítve: Balog Zoltán egy borsodi bányászfalu református parókiájának világából indult, hogy aztán a felelősségvállalás egyre magasabb őrhelyeire álljon. A kis református közösségtől egészen az egyetemes magyarság sorsának alakításáig jutott, hogy most ismét visszatérjen egyházához. De életútjában mindig ott volt az állandóság, egész lelkészi, miniszteri küldetése során mindvégig hittel és bizalommal hirdette, hogy „Jézus az út” – tette hozzá a házelnök. Szólt arról is, hogy az állam és egyház működésükben „szétválasztandók és szétválasztottak”, de „lényegüket tekintve elválaszthatatlanok”. A nemzeti állam létének értelme a „sorsazonosság által kovácsolt nemzet” mint közösség védelmezése, míg az egyház a „hitbéli közösség oltalmazója”. E két közösség a magyar történelemben egymástól elszakíthatatlanok, ezért a magyar állam és az egyházak – amennyiben be kívánták tölteni hivatásukat – mindig természetes szövetségesei voltak egymásnak, és ez így lesz a jövőben is.

Erdő Péter, Magyarország prímása köszöntőjében arra figyelmeztetett, hogy napjaink új kihívásai és lehetőségei között egyre nagyobb szükség van a keresztények összetartására, egységére. „Ha mindnyájan elsősorban Krisztusra tekintünk és felé indulunk, akkor egymáshoz is közelebb jutunk” – fogalmazott a bíboros, hozzátéve: fáradhatatlanul dolgozni kell a keresztények egységéért, „nem elégedhetünk meg felszínes kompromisszumokkal”, és „nem gondolhatjuk azt sem, hogy ez az egység csak a mi munkánk és igyekezetünk következménye lehet.” A Szentlélek tudja egyesíteni az egyházat, ő az, akit imádságban kérnünk kell, hogy segítsen bennünket az egység útján – jelentette ki Erdő Péter.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke egy képet adott Balog Zoltánnak, amelyen Luther és Kálvin együtt állnak a kereszt tövében. Reményét fejezte ki, hogy eljön az idő, amikor Luther és Kálvin nemcsak egymás mellett állnak, hanem megfogják egymás kezét, és együtt gyakorolják azt a szolidaritást, amelyre olyan nagy szükség van. Hozzátette: a szolidaritás, az elesettek, a kisebbségben lévők szolgálata mindig jellemző volt Balog Zoltán munkájára.

Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspök arról beszélt, a püspök apostoli értelemben nem szolgálati elődjétől, hanem a szolgálók közösségétől, végső soron pedig magától Krisztustól veszi a tisztét, és nekik is tartozik számadással. Utódját és barátját azokkal a tanácsokkal látta el, amelyekkel 18 évvel ezelőtti püspökszentelésén Balog Zoltán buzdította őt. A többi között a lelkére kötötte, hogy nincs egyedül, vagyis nem kell „püspöki farkasmagányba” húzódnia sem a nyomasztó feladatok súlya alatt, sem a méltatlan támadások elől. „Hogy valóban tudhasd, nem vagy egyedül, ahhoz sokszor kell magadra maradnod azzal, aki halk és szelíd hangon beszél a szíveddel!” – fűzte hozzá.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke – Csikesz Sándor református teológust idézve – négy fogalom „példaadó megélését” kívánta püspöktársának a „szürke hétköznapokban”: a kegyességet, a becsületességet, az emberiességet és a megszentelődésre törekvést.

A püspökszentelési szertartáson részt vett – mások mellett – Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Nagykőrösön az is elhangzott, hogy mostantól az emberi erőforrások volt minisztere az isteni erőforrások minisztereként (lat. minister Verbi Dei) fogja szolgálni egyházát és nemzetét.

 

elcsete