A száz évvel ezelőtt aláírt trianoni békeparancs a történelmi Magyarországot és vele együtt a magyar nemzetet is szétdarabolta. Ezzel a mindenkori magyar politikai elit elsőrendű feladatává vált, hogy a különböző idegen államok uralma alá kényszerített nemzetrészek fejlődési pályáját összehangolja, hogy a szétszakítottságból adódó centrifugális erőket tudatos nemzetpolitikával ellensúlyozza.
Az 1989-es rendszerváltozás után az Antall József vezette kormányban megvolt az egységes magyar nemzetpolitika kialakításának szándéka, de hiányzott még az az alapkoncepció, ami az 1998-ban hatalomra került első Orbán-kormány idevágó törekvéseit meghatározta. A határokon átívelő magyar nemzetegyesítés elméleti keretet adott és gyakorlati irányt szabott a Kárpát-medencei közös magyar nemzetépítésnek.
Az elszakított nemzetrészek tudatos gazdasági, kulturális és politikai támogatása, a külpolitika prioritásai között az össznemzeti célok kiemelése, a kifejezetten nemzeti célokat szolgáló állami intézmények működtetése mellett a státustörvény elfogadása, valamint a Magyar Állandó Értekezlet intézményesítése a magyar reintegráció meghatározó és fontos állomásai voltak. Az viszont hamar kiderült, s ebben a 2004-es népszavazás is megerősíthette a nemzeti tábort, hogy a nemzetközi jog alapján támadott státustörvény helyett a magyar állampolgárságnak a külhoni magyarságra való kiterjesztése az a célravezető közjogi megoldás, amely fontos precedensekkel bír, és egyben támadhatatlan is.
A 2010-ben ismét kormányra került nemzeti erők első, jelképes és gyakorlati jelentőséggel egyaránt bíró lépése volt az 1993-as állampolgársági törvény módosítása, az egyszerűsített honosításról szóló eljárási rend bevezetése. Az azóta eltelt tíz esztendő alatt a magyar állampolgárok közössége több mint egymillió lélekkel gyarapodott, a Kárpát-medencei közös magyar politikai akaratképzés pedig a lehető legszilárdabb jogi alapra került.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége – a könnyített honosítási eljárás elfogadásának tizedik évfordulóján – elégtétellel üdvözli a rendszerváltozás óta eltelt, immár három évtizedes történelmi korszak eme legfontosabb nemzetépítő lépését. Az elmúlt tíz évben a magyar kormány stratégiai partnereként történelmi szerepet vállalhattunk több százezer erdélyi testvérünk magyar állampolgárságának a megszerzésében és az azzal kapcsolatos – egyre bővülő – ügyintézés intézményes szintű biztosításában. Ez ideig két alkalommal nyílott lehetőség arra, hogy – élve a magyar állampolgárság biztosította jogokkal – a világszerte élő magyarok részt vehessenek az országgyűlési választásokon is. A nemzetegyesítés meghatározó időszaka volt az elmúlt évtized – és a munka folytatódik. Változatlanul hisszük, hogy magyarnak lenni jó, itt, a Kárpát-medencében. Trianon centenáriumán, a nemzeti összetartozás esztendejében nemzeti jobblétünk egyik legfőbb pillérének tartjuk, hogy az anyaország alkotmányos felelősséget visel az elszakított nemzetrészek iránt.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége
