Sajtótájékoztatót tartott Kolozsváron Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnök.

A sajtótájékoztató elején Sándor Krisztina elmondta: immár tíz éve annak, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a könnyített honosítási eljárást lehetővé tevő törvényt, s ennek megfelelően az EMNT történetében is kiemelt jelentőségűnek tekinthető az elmúlt évtized, valamint a szóban forgó törvény elfogadása, hiszen ezáltal – a magyar kormány stratégiai partnereként – több százezer erdélyi magyarnak segíthettek a magyar állampolgárság megszerzésében. Ehhez kapcsolódva Tőkés László elmondta: az Országgyűlés tíz évvel ezelőtt a határok feletti nemzetegyesítés szellemében fogadta el a kettős állampolgárságról szóló törvénytervezetet.

Az EMNT elnöke reagált Klaus Iohannis román államelnök magyarellenes megnyilvánulásaira is. Tőkés László – utalva Klaus Iohannis nyilatkozatára, valamint a magyarországi ellenzéki pártok külhoni magyarokkal szembeni viszonyulására – elmondta: szégyenletes, hogy magyar és német kisebbségi viszonylatban a viszálykeltés kapcsolja össze e közszereplőket. Az EMNT elnöke hangsúlyozta: míg Romániában az állampolitika része a magyarellenesség, addig ugyanez az európai színtéren is megfigyelhető, hiszen Brüsszel is folyamatosan támadja Magyarországot. Tőkés László rámutatott: egyedül a nemzeti összefogás az, mely segítségével kivédhetőek a többszintű, súlyos magyarellenességek. „Szolidaritást kell vállalnunk az Orbán-kormánnyal, egymással és a határon túli nemzetrészekkel is, hogy a magyarellenesség politikai vírusával szemben eredményesen védekezhessünk” – mondta az EMNT elnöke. Tőkés László elmondta: sokan úgy igyekeznek hitelteleníteni az Orbán Viktor által képviselt európai nemzetállami koncepciót, hogy azt hangoztatják, az súlyosan hátrányos helyzetbe sodorhatja a határon túli magyar közösségeket. Ugyanígy ellentétbe akarják állítani a magyar állampolgárságot és az önrendelkezési törekvéseket is. „Megítélésem szerint egyfajta harmonizációra van szükség ezen látszólagosan ellentétes fogalmak és politikai célkitűzések között. Meggyőződésünk, hogy az autonómia és a határok feletti nemzetegyesítés a két alappillére nemzeti létünknek. Ennek megfelelően a kettős állampolgárság is csak erősíti politikai identitásunkat és erőnket” – mondta Tőkés László. Az EMNT elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a Trianon-törvény is jól jelzi: a rendszerváltás óta eltelt harminc évben a román nemzetstratégia nem változott, s továbbra is a legfőbb cél az ország homogenizációja, a magyarság kipusztítása és elüldözése saját szülőföldjéről. „El kell érjük, hogy a kisebbségpolitikában és a magyar ügyben is bekövetkezzen a romániai rendszerváltozás. Ebben a vonatkozásban csak radikálisak lehetünk. Nem szabad lenyelni semmiféle egyetemügyet, tilalmi törvényt, megaláztatást, ki kell vívni a teljes nemzeti szabadságot” – jelentette ki az EMNT elnöke.

A trianoni békediktátum aláírásának centenáriumán (június 4-én) fél ötkor az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt tagjai és szimpatizánsai – legtöbb háromfős csoportokban – Erdély-szerte több mint száz településen helyezik el koszorúikat kiemelt jelentőségű nemzeti emlékhelyeknél, melyek emlékeztetnek a magyarság 1100 éves erdélyi és kárpát-medencei jelenlétére is – számolt be a tervezett akcióról Sándor Krisztina. Az EMNT ügyvezető elnöke hozzátette: többek között első világháborús és millenniumi emlékműveket, szobrokat és más, kiemelt jelentőségű, nemzeti emlékhelyeket keresek fel. Ezek teljes listáját május 28-án teszik közzé. Sándor Krisztina hangsúlyozta: június 4-én megemlékezésekre és nem ünnepre készülnek, ugyanakkor e dátum mai értelmezéséhez jelentős mértékben hozzájárul az a tény is, hogy Magyarország kormánya június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

A sajtótájékoztató végén Sándor Krisztina elmondta: június 2-án újra nyitnak a koronavírus-járvány miatt bezárt EMNT Demokrácia-központok, s ekkortól már személyesen is fel lehet keresni – ügyintézés céljából – az Erdély-szerte működő irodahálózat munkapontjait, melyeken minden szükséges egészségügyi óvintézkedést megtesznek az ügyfelek biztonsága érdekében. A sajtótájékoztatón elhangzott: a kijárási korlátozások ideje alatt országos telefonos ügyfélszolgálatot működtettek, s ez idő alatt is változatlan igény mutatkozott az EMNT-irodák szolgáltatásaira.

 

N Y I L A T K O Z A T

 

Napra pontosan tizennégy évvel ezelőtt hangzott el a hírhedt őszödi beszéd. A könnyített honosítási eljárás elfogadásának 10. évfordulóján az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elégtétellel üdvözli a határokon átívelő nemzetegyesítés eme legfontosabb jogszabályát, mely az őszödi hazugságpolitika és a kudarcba fulladt 2004. december 5-i népszavazás mélypontjáról a külhoni magyar nemzetrészek iránti alkotmányos felelősségvállalás magasába emelte a nemzetpolitikát. (Ezen esemény évfordulóját önálló nyilatkozatban örökítettük meg – lásd mellékelve.)

Szintén örömre ad okot a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett, a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés érvényesítéséhez szükséges, egymilliót jóval meghaladó aláírás összegyűjtésének a bámulatos sikere, ami a tüneményes nemzeti összefogást dicséri. A nemzeti összetartozás esztendejében a határon átívelő magyar együttműködés kiállta a próbát. A magyar kormány előzetes perbeli beavatkozása ugyan meghatározó fontosságú volt, de az aláírásgyűjtés eredményessége elsőrenden a nemzeti média hathatós támogatásának és a széles körű polgári kiállásnak tulajdonítható. Csak remélnünk lehet, hogy a tovább folytatódó, külföldi aláírásgyűjtésben végre a Vincze Lóránd elnökölte Európai Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) is megteszi a magáét az országonkénti aláírási küszöb teljesítése érdekében, és a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vezette nemzetpolitikai államtitkárság is hatékonyan kiveszi a részét ebből. Az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt mindenesetre készen áll a méltó folytatásra.

Keveset mondunk, hogyha azt állítjuk, hogy a jeles évforduló és a nemzeti összetartozás örömét ezekben a hónapokban a nemzetközi koronavírus járvány árnyékolja be. A katasztrofális veszedelem tragikumát ugyan a hősies védekezés és az ekörül kialakult példa nélküli nemzeti összefogás enyhíti, mindazáltal a ragályos kórnál is fájdalmasabb az az obskúrus politikai opportunizmus, mellyel – a vírusveszély mellett – a magyar kormánynak, a védelemre szoruló magyar és román népnek szembe kell néznie.

Orbán Viktornak és kormányának nemcsak a koronavírussal, hanem a nemtelen politikai eszközökhöz folyamodó balliberális ellenzékével is fel kell vennie a harcot. A romániai nacionalisták – liberálisok és volt kommunisták – szintén elvtelen politikai haszonszerzésre használják a járványállapotokat. A magyar és a román betegek megmentésének nemes ügye méltatlanul háttérbe szorul. Ebben a tekintetben igen beszédes Klaus Iohannis román államfő és Gyurcsány Ferenc magyar exminiszterelnök párhuzamos esete az erdélyi, illetve a határon túli magyarok vonatkozásában. Miközben a román elnök az exdiktátor Ceaușescu módját meghaladó magyarellenes kirohanásra ragadtatja magát, hozzá hasonlóan Gyurcsány Ferenc pártja is a külhoni magyarokra támad ismételten, az őket támogató gazdaságfejlesztési program leállítását követelvén. Ráadásul a szász származású román államelnökkel a magyar eredetű Ludovic Orban kormányfő is egy követ fúj. Személyüket nem a kisebbségi összetartozás szolidaritása, hanem a nemzetüket megtagadók gyűlölködése kapcsolja egybe.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szolidaritását fejezi ki a magyar kormány iránt, amely kettős küzdelmet kénytelen folytatni a vírusjárvánnyal és ellenségszámba menő ellenzékével.

Hasonlóképpen elítéljük azokat a „brüsszeli bürokratákat” és balliberális európai képviselőket, akik a jelenlegi járványügyi viszonyokat, magyarországi és romániai „elvtársaikhoz” hasonlóan, szintén becstelen politikai haszonszerzésre használják ki, éspedig arra, hogy a ragállyal küszködő Magyarországot, a magyar kormányt támadják. És ezen a ponton már el is érkeztünk az egész földrészünket fenyegető, időről-időre felerősödő migrációs válsághoz. Az Európai Unió Bírósága ugyanis – amint köztudott – legutóbbi ítéletében a déli határon található tranzitzónák felszámolására szólította fel hazánkat, ezáltal igyekezvén utat nyitni a törvénytelen migráció előtt.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Magyarország, a magyar nemzet jelenlegi kritikus helyzetében, az Orbán Viktor vezette kormány többfrontos küzdelmében elítél és visszautasít minden fajta öncélú pártosságot, mely akár Magyarországon, akár a külhoni magyarság körében, nevezetes Erdélyben közös erőnket megoszthatná. Hazai viszonylatban is erkölcsi imperatívusznak ítéli az összefogást az agresszív magyarellenesség leküzdése, a román–magyar megbékélés és az autonómia kivívása érdekében.

Kolozsvár, 2020. május 26.

Tőkés László, az EMNT elnöke

szerk

Facebook