Az immár hatodik éve megrendezett Szent László Napokon, ami Nagyvárad és a térség legnagyobb magyar rendezvénye, egy konferenciával emlékeztek a húsz éve Nagyváradon elhunyt László Gyula régészre, történészre.

A konferenciát, amelyet megtisztelt jelenlétével és előadásával Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, a nagyváradi székhelyű Magyar Polgári Egyesület szervezte a Polgári esték rendezvénysorozat keretében.

A tudományos konferencián megjelent vendégeket, érdeklődőket Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke, a rendezvény szervezője és moderátora köszöntötte. Kihangsúlyozta, hogy László Gyula volt az, aki a kettős honfoglalás elméletével rést ütött a finnugor dogma falán, akinek könyvein generációk nőttek fel. Arra emlékeztetett, hogy a Szent László Napok nyitórendezvényeként Biharkeresztesre szerveztek biciklitúrát. „Azért Biharkeresztesre, mert úgy érezzük, hogy a határok nem elválasztanak, hanem összekötnek bennünket, mert a nemzet egységét nem csak a közös múlt, hanem a közös jelen és a közös jövő határozza meg. László Gyula élete és munkássága a legjobb példa arra, hogy csakis egységes Kárpát-medencei térben lehet gondolkodni, hogy a történelmi viharokban megtépázott Magyarország és a magyarság erre a múltra építve tervezhet jövőt magának”.

Dr. Fleisz János a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke rövid köszöntőjében Nagyváradnak a magyar tudományos életben betöltött fontos szerepét emelte ki.

Nemes Csaba lelkipásztor, Tőkés László európai parlamenti képviselő budapesti irodájának vezetője Tőkés László volt püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének köszöntését, üdvözletét adta át a jelen lévőknek, külön könyvajándékkal meglepve Kásler Miklóst.

Az emberi erőforrások minisztere előadásában a magyar államalapítástól a Szent Lászlóig tartó időszakot mutatta be az érdeklődőknek, különösen kiemelve Szent László egyedülálló történelmi szerepét és példáját. Részletesen elemezte Szent István korát, alkotását és hagyatékát. Beszélt a magyar Szent Koronáról, ami egyedülálló, hiszen egy beavató korona, ami csak egyszer érintheti a király fejét, a koronázás alkalmával. Szent Lászlóról kijelentette, a lovagkirály az egyik legnagyobb magyar államférfi volt, az ő nevéhez fűződik az első keresztény aranykor, amikor befejezte Szent István állam- és egyházszervező munkáját. „Szent László, az államférfi helyreállította a királyi hatalom és a magyar birodalom szerveződését” – mondta Kásler Miklós, majd részletesen elemezte „az egyik legkiválóbb magyar hadvezér”, „a rettenthetetlen bátorság jellemezte hős”, illetve „a világtörténelem első lovagkirályának” életútját, munkásságát.

Az érdeklődéssel követett történelmi időutazás után Szabados György PhD történész, a Nemzeti Művelődési Intézet – László Gyula Intézet igazgatója László Gyula a magyarok bejöveteleiről címmel tartott előadást. Előadásában a László Gyula munkássága nyomán ismertté vált kettős honfoglalás elméletét mutatta be, kitérve a történelmi, régészeti és írásban fellelhető előzményekre, forrásokra.

  1. Lezsák Gabriella régész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi intézetének kutatója „Ott békültem ki a sorssal…” – László Gyula kolozsvári évei (1940-1949) címmel megtartott előadásában röviden ismertette László Gyula életét, külön bemutatva a régész, történész Kolozsváron folytatott munkásságát.

Jánó Mihály muzeológus, művészettörténész László Gyula és a Szent László-legenda falfestményei címmel értekezett. Előadásában a Szent László-legendakör középkori falképiet mutatta be, külön elemezve a legendakör „lányrablásos” ábrázolásait.

Gróf Péter régész, muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum Visegrádi Mátyás Király Múzeumának munkatársa Emlékezés László Gyulára egy tanítvány szemével címmel beszélt egykori szeretett professzoráról.

László Zoltán építészmérnök, a Nemzeti Művelődési Intézet – László Gyula Intézet archívum-tanácsadója Emlékezés László Gyulára, az édesapára címmel, érzelmekkel átitatott előadásában az édesapát mutatta be, akinek tudományos munkája mellett mindig volt ideje a családjára is.

Mint ismeretes, a konferenciának helyet adó épületben, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi központban hunyt el László Gyula. Egy erdélyi előadásra indult és Nagyváradon megpihenve 1998. június 17-én kora reggel érte a halál.

László Gyula régész, történész, képzőművész, egyetemi tanár, a kettős honfoglalás elméletének megalkotója 1910-ben született a Brassó megyei Kőhalmon. Egyetemi tanulmányai után a Nemzeti Múzeumban dolgozott, majd 1940-ben, Észak-Erdély visszacsatolása után Kolozsváron lett egyetemi tanár, ahol 1949-ig tanított. Itt jelent meg  egyik legnépszerűbb műve, A honfoglaló magyar nép élete című kötete. Budapestre visszaköltözve előbb a Nemzeti Múzeum munkatársa lett, majd 1957-től 1980-ig, nyugdíjazásáig, az ELTE régészhallgatóit oktatta.

Mintegy 25 kötete jelent meg és közel 800 cikke, tanulmánya. Ezek mellett rengeteget rajzolt, sok kötete jelent meg a honfoglaló magyarokat bemutató saját rajzaival. Évtizedeken át kutatta, vizsgálta a honfoglalás kori temetőket és ennek eredményeként az 1960-as években jelentette meg a „kettős honfoglalás elméletét”, ami munkásságának egyik legfontosabb elemévé vált.

László Gyula professzor tanítványai, pályatársai között páratlan köztiszteletnek örvendett, gyönyörű rajzokkal illusztrált könyvei nagy sikert arattak az olvasók körében. Leghíresebb kötetei: A honfoglaló magyar nép élete, Árpád népe, Arckép és kézírás, Őseinkről, a Szent László legenda középkori falképei, A „kettős honfoglalás”, „Emlékezzünk régiekről…”.

szerk