Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapjának reggelén megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, utóbbi meghívására. A július 28-i informális találkozón jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Nagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, valamint Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is. Áttekintették az EMNT és az EMNP égisze alatt működő demokráciaközpontok elmúlt egy évének jelentősebb eredményeit; a miniszterelnök elismeréssel nyugtázta a romániai magyarok honosításához, illetve a már állampolgársággal rendelkezőknek a magyarországi választásokon való részvételéhez nyújtott segítséget. Ugyanakkor támogatásáról biztosította az erdélyi magyar szervezetek együttműködését minden nemzetpolitikai ügyben.
A hagyományos tusványosi szabadtéri fórumon ez évben is Orbán Viktor és Tőkés László tartott előadást, a „bálványosi folyamat” egyik elindítójának, Németh Zsoltnak a felvezetése után. (Tőkés László közel félórás beszédének teljes és végleges szövegét közleményünkhöz mellékeljük.) A püspök elöljáróban számba vette az erdélyi magyarság közelmúltbeli veszteségeit és aktuális sérelmeit, különös tekintettel a legújabb magyarellenes retorziókra és intézkedésekre. Kitért a kisebbségi politizálás morális dimenzióira, a keresztény magyarság előtt álló kihívásokra és az „egyesült Európa” okozta csalódásainkra, de a globalizáció és a tovább élő kommunizmus veszélyeire is.
A Magyar Távirati Iroda azt emelte ki tudósításában a beszéd fő üzeneteként, hogy Tőkés László szerint Nagy-Románia létrejöttének centenáriuma jó alkalom lenne a román–magyar viszony rendezésére. Az erdélyi magyarság ügye elcsatolása után közel száz évvel is rendezetlen, és többé-kevésbé így van a többi elszakított nemzetrésszel is. A román centenáriumi jubilálás jobbára nacionalista, nacionálkommunista klisékre épül, központi eleme a magyarságról alkotott hagyományos ellenségkép kultiválása. Az előadó elmondta: nincs kétsége afelől, hogy „a magyarság beolvasztására, kiszorítására és megsemmisítésére irányuló, poszttrianoni tradicionális pánromán nemzetstratégia” változott formában továbbra is érvényben maradt. Azt a Bukarest által gyakran hangoztatott tézist is a Ceauşescu-doktrína továbbélésének nevezte, miszerint a kisebbségi kérdés Romániában példás megoldást nyert.
Tőkés László sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Unió „a beözönlő muszlimok emberi jogaira” koncentrál, és szinte ügyet sem vet őshonos kisebbségeire, és maga is egyfajta magyarellenes politikai kurzus vonalán halad. Orbán Viktort idézve kijelentette: a lehetetlenre kell vállalkozni, hogy a magyarellenességgel szembeszállva, szívós küzdelemmel és kellő politikai bölcsességgel áttörést lehessen elérni nemzet- és kisebbségpolitikai téren mind Európában, mind a Kárpát-medencében, mind pedig Erdélyben. „Ebben a tekintetben éppen úgy számítanunk kell Magyarország védhatalmi szerepvállalására, miként a kárpátaljai magyar testvéreink tehetik ezt” – ismételte meg azt a kijelentését, amelyért megfosztották román állami kitüntetésétől, emlékeztetett az MTI. A püspök úgy vélte: a román centenárium mindezek ellenére jó alkalom lenne az erdélyi magyarság ügyének megoldására, a románok és magyarok megbékélésére. „Hogyha a hatalomba visszatérő kommunisták 1989 kegyelmi idejében meghiúsították, itt volna az idő, hogy újból megkíséreljük ezt” – fogalmazott. Úgy vélte, az újabb megbékélési próbálkozáshoz azoknak a román és magyar személyiségeknek a példájából kellene ihletet meríteni, akik 1989. június 16-án, Nagy Imre és sorstársai újratemetésének napján a Budapesti nyilatkozatban kötelezték el magukat a román–magyar viszony és az erdélyi magyarság helyzetének békés rendezésére. Az aláírók kijelentették: Erdélynek, amely az egymást kiegészítő kultúrák földje volt és maradt, a kulturális és vallási pluralizmus modelljévé kell válnia. „Biztosítani kell mindegyik nemzet jogát az autonóm politikai képviselethez és a kulturális autonómiához. Ezek megvalósítása megköveteli – többek között – a magyar nyelvű oktatás megszervezését minden fokon, beleértve a kolozsvári magyar egyetem visszaállítását is” – idézte Tőkés László a dokumentumot.
Európai képviselőnk szerint amiként a magyar nemzeti politika számára Magyarország az első, a román nemzet ebbéli igényét is el kell ismerni. „Nemzeteink szuverenitása nem képezheti kérdés tárgyát. Mint amiképpen erdélyi magyarságunk, illetve Székelyföld autonómiához való joga is elvitathatatlan” – zárta beszédét Tőkés László.
Orbán Viktor nagy ívű, tartalmas és mértékadó beszédét a magyar közmédia élőben közvetítette, az állami hírügynökség pedig azt emelte ki, hogy öt tézist fogalmazott meg ahhoz, hogy Közép-Európa elfoglalhassa Európában a méltó helyét: minden európai országnak joga van megvédeni keresztény kultúráját, joga van elutasítani a multikulturalizmus ideológiáját; minden országnak joga van védeni a hagyományos családmodellt, és azt vallani, hogy „minden gyereknek joga van egy anyához és egy apához; a közép-európai országoknak joguk van megvédeni a nemzetstratégiai szempontból kulcsfontosságú gazdasági ágazataikat és piacaikat; az országoknak jogukban áll megvédeni határaikat, és elutasítani a bevándorlást; minden országnak joga van a legfontosabb kérdésekben ragaszkodni az egy nemzet és egy szavazat elvéhez, amelyet az EU-ban sem lehet megkerülni. A miniszterelnök kijelentette: „Azt állítjuk, mi közép-európaiak, hogy van élet a globalizmuson túl, Közép-Európa útja a szabad nemzetek szövetségének útja.”
A közönség soraiból érkezett kérdések, felvetések rendjén Tőkés László kijelentette: az RMDSZ-nek mint parlamenti képviselettel rendelkező romániai magyar pártnak revideálnia kell a balliberális, korrupt bukaresti kormányzathoz fűződő viszonyát, s bátrabban kellene politizálnia. Ehhez támogatást kap minden erdélyi és magyarországi nemzeti erőtől.
A fórumot követően EP-képviselőnk részt vett a szabadegyetem egy olyan programján is, amelyet néhai harcos- és eszmetársának, Borbély Imrének szenteltek a szervezők. Bemutatták az „Őr és úr”, illetve a Harc a nemzet érdekében című emlékköteteket, előbbinek a szerzői a tavaly elhunyt Borbély Imre alakját és életművét méltatták különböző minőségükben, utóbbi egy vele készült nagyinterjút tartalmaz Tóth Károly Antal jóvoltából. A Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor és Borbély Zsolt Attila közreműködésével megtartott rendezvényen Tőkés László kiemelte: a méltatott nagy hatással volt a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitikára és -stratégiára, szellemi öröksége jelentős, sajnos a közélet színtereiről kiszorították őt a helyzetkövető, meghunyászkodó politika élenjárói.
