Hálás az a nemzedék, melynek megadatnak az olyan kortársak, akik nemcsak felismerik nemzetük legnagyobb sorskérdéseit, de közösségük lényeglátó és cselekvő tagjaiként nap mint nap azért fáradoznak, hogy a Kárpát-medence és a világ magyarsága ismét a fejlődés útjára lépjen. Az ő távozásuk néma fájdalommal és pótolhatatlan veszteséggel jár, így most, amikor RÉPÁS ZSUZSANNA haláláról értesültünk, mély megrendülést érzünk, a súlyos veszteség megfogalmazásához pedig nem elegendőek a szavak.
Ő nemcsak a nemzetpolitika meghatározó személyiségeként, a magyar kultúra határok feletti egyesítőjeként, hanem az elszakított nemzetrészek magyarságának avatott ismerőjeként, barátunkként és harcostársunkként is számtalanszor bebizonyította: elmélyült szakmai tudása, közös, nemzeti értékrendünk iránti elkötelezettsége, szerénysége és lehetetlent nem ismerő, kitartó munkabírása mind-mind a magyar nemzetpolitikai legnagyobbjai közé emelték.
Együttműködésünk és barátságunk több évtizedes volt. Répás Zsuzsanna az erdélyi magyarok mellett állt a legnehezebb időkben is, fáradhatatlanul kutatta, melyek lehetnek megmaradásunk tartópillérjei, hogy aztán azokat erősítve, közösségünket támogatva építse a Kárpát-medence magyarjainak közös jövőjét. Önrendelkezési küzdelmünk elszánt támogatója volt, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Szenátusának tagjaként pedig velünk együtt vallotta: a magyar—magyar és a román—magyar párbeszédnek nincs alternatívája.
Hisszük, hogy munkájának öröksége megmarad, emlékeinkben pedig megőrizzük jóbarátként és a határon túli magyarságot védelmező és szolgáló, köztiszteletben álló és közmegbecsülésnek örvendő személyként.
Emléke legyen áldott!
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Ország Elnöksége
és
az Erdélyi Magyar Szövetség Országos Elnöksége
