Az 1989-es romániai forradalom magyar hőse, Tőkés László egykori temesvári lelkipásztor, majd pedig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és az Európai Parlament tagja, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alapító elnöke volt a Szeretlek, Békéscsaba! Egyesület által rendezett 184. irodalmi est főszereplője a viharsarki városban, ahol bemutatták a Pro Minoritate Alapítvány gondozásában megjelent jubileumi kiadványt, a Tőkés László 70 – Isten szeretetében, Erdély ölelésében című kötetet.

A békéscsabai városházán megrendezett november 7-i eseményt sajtótájékoztató előzte meg. Ezen az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Németh Zsolt – a könyvet kiadó alapítvány képviselőjeként is – arról beszélt, hogy a kötetben Tőkés László egyszerre jelenik meg politikusként és egyházvezetőként, valamint a prédikációi és rádiójegyzetei révén teológusként. Emlékeztetett: a püspök a világon a legismertebb erdélyi magyar kortársunk, a mellette való kiállás indította el a romániai forradalmat 1989. december 15-én. Ezt követően hosszú évtizedeken keresztül a köz figyelmét felkeltő egyház- és közösségvezetői tevékenységet végzett. Ennek kiemelkedő momentuma volt az önálló erdélyi magyar felsőfokú oktatás elindítása, aminek reprezentatív intézménye a mai Partiumi Keresztény Egyetem – emelte ki az országgyűlési képviselő.

Tőkés László, akiről Békéscsabán is többen elmondták, hogy az erdélyi autonómia egyik legkövetkezetesebb szószólója, a maga során kiemelte: harminc éve fogadták el a kolozsvári nyilatkozatot, amelynek értelmében az erdélyi magyarok elsőrendű követelése a közösségi önrendelkezés. Ezt az ügyet azonban eltérítették, ám az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Székely Nemzeti Tanáccsal karöltve az autonómia lángjának táplálásán dolgozik, akárcsak a frissen létrejött Erdélyi Magyar Szövetség, amely polgári-nemzeti politikai pártként jeleníti meg Romániában a magyar jogköveteléseket. Hangsúlyozta: az autonómia létkérdés, hiszen a sokat hangoztatott integráció kollektív jogok, azaz közösségi önrendelkezés nélkül asszimilációhoz, beolvadáshoz vezet. A kisebbségi kérdés most háttérbe szorult az Európai Unióban, de az anyaország támogatására továbbra is számít az erdélyi magyarság.

A püspök elmondta: „Büszke vagyok arra, hogy első ízben teremtettük meg a határok feletti nemzetegyesítést azáltal, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület bekebelezte a budapesti Erdélyi Gyülekezetet, amely a X. kerületi Reménység Szigetén működtet karitatív és kulturális központot a 90-es évek eleje óta. Megelőztük a határok feletti nemzetegyesítés politikáját. 1991-ben a Magyarok Világszövetségét is újraalapítottuk, ami 1938-ban jött létre, de létrehoztuk a Magyar Reformátusok Világszövetségét is” – említett néhány fontos nemzetpolitikai eredményt a volt püspök, aki napjainkban a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának elnökeként is tevékenykedik.

Németh Zsolt a sajtótájékoztatón friss hírrel is szolgált: éppen az Országgyűlés külügyi bizottságának üléséről érkezett Békéscsabára, amely ülésen – különben nagyon ritka egyetértésben – állásfoglalásban ítélték el a munkácsi Turul-szobor eltávolítását, felszólítva az ukrán kormányt, hogy határolódjon el az akciótól.

A városháza dísztermében, amely megtelt érdeklődőkkel, Békés vármegye főispánja köszöntötte a publikumot és a meghívottakat. Takács Árpád szerint van annak üzenete, hogy a történelmi Magyarország földrajzi középpontjában köszönthetik a legismertebb erdélyi magyart, egy nemzetépítő történelmi személyiséget, Tőkés Lászlót. Úgy vélte, hogy az, aki elolvassa a bemutatandó kötetet, megismerheti belőle a tettei és gondolatai révén a lelkészt, a püspököt, a politikust, valamint az embert, a hűséges hazafit, aki személyével is azt példázza, hogy sosem szabad feladni, sem az elveket, sem a hitet. Ő az, aki „átment a ködön és ledöntötte a falat”, aki ember maradt az embertelenségben. Akinek a neve összeforrt az erdélyi magyarság autonómiaharcával. Hozzátette: ma olyan világot élünk, amelyben kihívást jelent kereszténynek, konzervatívnak és hazafinak lenni, a Kárpát-medencében megújuló templomok viszont a kereszténység védőbástyáit jelentik.

Horváth Szabolcs műsorvezető kérdésére, hogy mit tart az elmúlt 70 évből a leginkább számottevő mozzanatnak, Tőkés László azt felelte: nincs ilyen, mint ahogy nincs kedvenc példaképe, regénye és verse sem. De szívesen idézi fel erdélyi falusi élményeit, azokat a hétköznapokat, amelyeket a szülői házban élt meg. Más tekintetben persze lényegesek a 89-es temesvári események, az, amikor a KREK püspökének választották, amikor „halálra ítéltből ünnepelt lett”, amikor megkapta a bizalmat és egy demokratikus választás nyomán erdélyi magyarként bekerült az Európai Parlamentbe.

A továbbiakban Németh Zsolt beszélt a publikumnak – számos személyes vonatkozást is megemlítve – a kötetről, annak létrejöttéről, tartalmáról, valamint a püspökhöz fűződő atyafiságos barátságáról, hiszen az ő lelkész édesapja, Németh Géza révén sok éve közel kerültek a Tőkés családhoz. Úgy vélte, az egyházak nélkül nem lett volna a magyar ellenzéknek folytonossága Erdélyben, ezért sokat tettek a szüleik. Beszélt arról is, hogy miként született meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor ötlete. 1989 végén Erdélyben járt, és ekkor gondolták azt néhányan: a magyar–román megbékélés jegyében szükség lenne egy rendezvényre, amellyel rombolni lehet a falakat a magyarok és románok, a Kelet és a Nyugat között, és az 1990 nyarán szárnyat bontott fesztivál a mai napig a nemzetegyesítési folyamat egyik fontos műhelye.

A Tőkés László 70 című kötetet kiadó Pro Minoritate Alapítvány alapító tagjaként Németh Zsolt elmondta: az alapítvány a nemzetpolitika formálásában fontos szerepet tölt be, a Tusványost is rendre megszervezi. A könyvet különleges válogatásnak mondta, amely feltöltődést, útmutatást tud nyújtani, miközben Tőkés László eddigi pályafutásának összegzése olvasható ki belőle. Ez a pálya a négy K, a kereszténység, a kisebbségvédelem, a kultúra és a kommunistaellenesség szellemében vált nagyívűvé – fogalmazódott meg konklúzióként az irodalmi esten, amelyen a gondosan kidolgozott forgatókönyvet követve részletek is elhangzottak a megjelent kötetből Tomanek Gábor és Réger Wanda színművészek jóvoltából. Dsida Jenő Psalmus Hungaricusát Ignácz Mihály szavalta el, de Wass Albertet is megidézték az előadók. Végül Kabai Gábor gitárt ragadva énekelt köszöntőt az idén hetvenéves Tőkés László tiszteletére, ekkor tolták be a terem közepére a díszes meglepetéstortát. A püspök megszelte azt, s mindenki kapott belőle. Az est dedikálással és beszélgetéssel zárult. Ennek során a szervező Szeretlek, Békéscsaba! Egyesület elnöke kiemelte: a Méry Ratio kiadó igazgatója hívta fel a figyelmét erre a nagyszerű könyvre. „Megtiszteltetés számunkra, hogy bemutathattuk a Tőkés László 70 című kötetet, és az különösen, hogy a püspök úr eljött hozzánk” – mondta Frankó Attila.

 

EMNT

Facebook