Szatmárnémeti Szamos-negyedi református egyházközségében 2022. október 30-án tartották a reformációi emlékünnepélyt. A vasárnap délelőtti igehirdetés szolgálatára Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspökét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét hívta meg a lakótelepi egyházközség vezetősége, egyúttal alkalmat teremtve az idén nyáron megjelent jubileumi kötetének a bemutatására is. Megkoszorúzták ez alkalommal a nagy erdélyi református fejedelem, Bethlen Gábor szobrát is a templomkertben.
A Szamos-folyó bal partján élő, három új szatmári városnegyedbe tömörülő reformátusság új temploma 2000-ben készült el a Megyei Kórház közelében, a teret, amelyen áll, 2002-ben sikerült elneveztetni Bethlen Gáborról. A fejedelem mellszobrát pedig éppen másfél évtizeddel ezelőtt, 2007. október 31-én, az akkori reformációi emlékünnep alkalmából avatták fel, a Szamos-negyedi templomban akkor is Tőkés László szolgált, az egyházkerület elöljárójaként.
A mostani alkalommal elmondott bevezető imájában Isten elé vitte tőle elfordult világunkat, amelyben „elenyésznek az értékek, tönkremennek az értékek, elromlanak az emberi szívek és lelkek”, s hálád adott Istennek a lehetőségért, hogy mindennek ellenére vissza lehet találni az atyai házhoz.
Igehirdetésében (Róm 10,13-17) Tőkés László hangsúlyozta, hogy Isten szavára kell hallgatnunk, hasonlóan a reformátorokhoz, s bibliai alapvetésünk szerint Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek, hiszen Isten a mi megtartónk, aki által megtaláljuk a megoldást az adott helyzetekben. A Szentírásból biztos ismeretet merítünk, enélkül azonban tudatlanságban maradunk s elveszünk. Mit sem ér Isten Igéje, ha nem ismerjük meg, hiszen ha nem ismerjük, nem tudhatjuk, hogy Hozzá érdemes fordulnunk: az elrejtett kincs nélkül szegények maradunk. „Hiába halt meg értünk Jézus, ha mi megváltó áldozatát elutasítjuk (…), Krisztus áldozatát el kell fogadnunk, hogy kihasson életünkre” – fogalmazott a püspök, s kiemelte, hogy a hitre jutás útján a szólás és annak meghallása vezet eredményre, amely folyamatban a bibliafordításoknak nagy szerepük van a reformációnak, „az élő Ige forradalmának” köszönhetően.
Az igehirdető párhuzamot vont a Jósiás júdeai király korában történt reform és a reformáció között abban a tekintetben, hogy az Írástól való elfordulás folyamatát fordította meg mindkét esemény, visszavezetve a népet az Istenhez vezető útra. A lekcióban is elhangzott történet (Mk 7,31-37), a süketnéma meggyógyításának metaforikus értelmében Isten csodájának nevezte a reformációt, amely által az emberek ismét hallani és hirdetni kezdték az Igét, amely mintegy elrejtett kincsként volt jelen a megelőző középkori századokban. Az anyanyelven megszólaló Isten igazság és élet lett számunkra – hirdette Tőkés László.
A reformációt ünneplő úrvacsorás istentiszteletet követően a templomban mutatták be Isten szeretetében, Erdély ölelésében – Tőkés László 70 című, idén nyáron megjelent „meglepetéskötetet”. Elhangzott: a míves kiadvány egyfajta áttekintését nyújtja annak a küzdelmes életútnak és a köz szolgálatában végzett munkának, melyet bátran nevezhetünk Tőkés László megkerülhetetlen életművének. Az elmúlt 30 évben az ő tollából származó és e kötetben most megjelentetett beszédek, állásfoglalások és elmélkedések, valamint a vendégszerzők róla írt méltatásai egy olyan életpályát rajzolnak ki, mely magába foglalja a lelkipásztor és ellenálló, a püspök és közéleti személyiség, valamint a nemzet szolgálatát európai parlamenti képviselőként is felvállaló EMNT-elnök portréját. E sokrétű tevékenység, melyben egymást kiegészítő módon kap helyet a lelkészi hivatás és a közszolgálat, mindannyiunk számára inspiráló lehet – emelte ki Kóczián Viktória református lelkész és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt külügyi és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője, akik a könyv szerkesztőinek képviseletében voltak jelen. Ők maguk is köszöntötték és méltatták a püspököt, akárcsak Veres-Kupán Enikő, az EMNT Szatmár megyei elnöke. Külön megköszönték a szervezőknek a bemutatkozás lehetőségét, nemkülönbön Bogya-Kis Mária és Bogya-Kis Ferenc házigazda lelkipásztoroknak a meghívást.
A Szamos-negyedi ünnepi együttlét során dedikálással, majd pedig koszorúzással zárult.
