A marosvásárhelyi Bolyai téri Unitárius Egyházközség tanácstermében mutatták be a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötetet, amely a honosítási folyamat elmúlt egy évtizedébe, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tevékenységébe enged bepillantást, továbbá az évfordulós kiadványban a honosítási folyamatban részt vevők vallomásait, élményeit, emlékeit gyűjtötték össze, és helyet kapott benne egy gazdag válogatás az állampolgárságot kérelmezők által benyújtott iratkülönlegességekből is. A csütörtök délutáni eseményen jelen volt Tőkés László, az EMNT elnöke, Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke és Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja.
Tőkés László rövid felszólalásában rámutatott: az 1989-es forradalom megteremtette annak lehetőségét, hogy a különböző nemzetrészek – határon innen és túl – újra egymásra találjanak, s a hosszú szétszakítottság időszakát a nemzet újraegyesítésének időszaka követte, melynek fontos állomása volt a könnyített honosítási eljárást lehetővé tevő törvény elfogadása. Az EMNT elnöke hangsúlyozta: az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvései és a egyszerűsített honosítási eljárás intézménye egymást kiegészítő jelenségek, s a kettő közti ellentét csak látszólagos. Tőkés László ugyanakkor megjegyezte, aggasztó, hogy vannak, akik a magyar állampolgárság megszerzését ugródeszkának használják a szülőföld elhagyásához, a jövő évi magyarországi országgyűlési választások alkalmával pedig meg kell mutatnunk a magyar nemzet erejét és összefogását.
Lukács Bence Ákos a megjelent kötet méltatása során kiemelte: történészéként különösen fontosnak tartja, hogy a közreadott, történelmi értékkel bíró dokumentumok bárki számára elérhetővé váltak, s ugyancsak a kiadvány értékét növelik azok a személyes vallomások is, melyek a honosítási folyamatban aktívan részt vállaló személyektől származnak. A vezető konzul emlékeztetett: a magyar kormány határon túli magyarságért tanúsított felelősségvállalása eredményezte az egyszerűsített honosítási eljárás lehetőségének megteremtését.
Sándor Krisztina köszönetet mondott a kiadvány szerkesztőinek az elvégzett munkáért, s a kötetben megjelent néhány dokumentum ismertetésén keresztül engedett bepillantást a honosítási folyamat szépségeibe, majd rámutatott: a közre adott tanulmányok abban is segítik az olvasót, hogy jobban megértsék mindazokat a történelmi folyamatokat, melyeken erdélyi magyar közösségünk keresztül ment az elmúlt időszakban.
(Borítókép: szekelyhon.ro, Rab Zoltán)
