Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a tavalyi év augusztusában az ombudsmanhoz fordult, kifogásolva, hogy a pénzmosás elleni törvény egyik előírása alkotmányellenes, hiszen az akkor elfogadott kormányhatározat értelmében minden Romániában működő egyesületnek és alapítványnak nyilatkozattételi kötelezettsége van arra vonatkozóan, hogy kik az általuk elköltött pénzügyi erőforrások valós kedvezményezettjei. Mindez azonban jelentős adminisztrációs és anyagi megterhelést jelentett a szervezetek számára. Az EMNT vezetői az állampolgári jogok biztosától kérték, hogy az említett határozat kapcsán felmerülő problémákat jelezze az alkotmánybíróság irányába, nehezményezve, hogy a fent említett eljárás költséges (közjegyzői nyilatkozat szükséges) és teljesen fölösleges. Az EMNT vezetői szintén nehezményezték, hogy a jelentés elmulasztása súlyos szankciót von maga után és a szervezet megszűnéséhez, vagyonának államosításához vezethet, amely szintén alkotmányellenes.
Tavaly novemberben a parlament elfogadta a pénzmosás elleni törvény módosítását. Így azokban az esetben, ahol a civil szervezetek tagsága és vezetősége csak fizikai személyekből áll, az éves jelentéstételi kötelezettség megszűnt, és csak módosítások esetén szükséges jelenteni a valós kedvezményezettet. A törvény ilyen irányú módosítása a szervezetek többségének esetében szükségtelené tette az éves jelentéstételi kötelezettséget. Az EMNT ombudsmanhoz beadott petíciójának első része így okafogyottá vált. „A mi fő problémánk az volt, hogy ne is jussunk el a vagyonelkobzásig. Azt kértük, hogy a civil szervezetek ne kerüljenek rosszabb helyzetbe, mint a cégek és az éves jelentési kötelezettség túl nagy terhet jelentett volna. Ez végül is, részben, a törvénymódosítással megoldódott” – fogalmazott Kása Zsolt, az EMNT alelnöke.
Az állampolgári jogok biztosa idén januárban válaszolt az EMNT megkeresésére, és egyetértve azzal, hogy a teljes vagyon államosítása alkotmányellenes, maga is az Alkotmánybírósághoz fordult – kérve a szóban forgó paragrafus alkotmányellenesnek nyilvánítását. Amennyiben az Alkotmánybíróság pozitívan bírálja el az ombudsman beadványát, akkor a teljes vagyon államosítása abban az esetben sem történhet meg, ha azok a civil szervezetek, melyeknek tagságában vagy vezetőségében jogi személyek is vannak, nem tesznek eleget a törvényes jelentéstételi kötelezettségüknek.
Az ügy fejleményeiről az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a továbbiakban is tájékoztatja a közvéleményt.
