Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Elnöksége felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy a román parlament ismételt döntése nyomán a trianoni békediktátum aláírásának napja állami ünnepé vált.
Mint ismeretes, a törvénytervezetet Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor terjesztette a parlament elé, amely nagy többséggel fogadta azt el. Az államelnök ugyan visszaküldte a parlamentnek és az Alkotmánybíróságra is a törvénytervezetet, ám a parlament ismét megszavazta, az Alkotmánybíróság pedig alkotmányosnak találta, így köteles volt kihirdetnie azt. Nem felejthetjük ugyanakkor, hogy éppen az államelnök magyarellenes megnyilvánulásai engedtek teret a hasonló kezdeményezéseknek. A mindenkori román kormány – pártpolitikai hovatartozástól függetlenül – előszeretettel használja ki az ún. „magyar kártyát”, valahányszor a hatalmi-politikai érdek ezt diktálja. Az új törvény értelmében az állami és helyi hatóságok logisztikai és anyagi segítséggel is hozzájárulhatnak a trianoni békediktátum eseményeinek népszerűsítéséhez és megünnepléséhez, a román közszolgálati médiának ezen eseményekről tudósítaniuk kell, valamint a kormánynak és az önkormányzatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia zászlóját.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőiként nem ért minket váratlanul az elmúlt időszak magyarellenes eseményeinek sorába illeszkedő törvénytervezet elfogadása. December 1. vagy június 4. lehet a románság nemzeti ünnepe, az állami ünneppé nyilvánítás azonban sértő azokra nézve, akiknek ez a nap az idegen uralom alá kerülést, évszázados elnyomatást, megaláztatást és jogfosztást jelent. Nekünk, erdélyi magyaroknak, a jelenlegi Románia területén élő őshonos nemzeti közösségként, semmi okunk az ünneplésre legnagyobb nemzeti tragédiánk évfordulóján. A Magyar Országgyűlés által a nemzeti összetartozás napjának nyilvánított június 4-én mi továbbra is emlékezni fogunk, és nem ünnepelni – lényeges különbség.
A most elfogadott törvény csak károkat okoz a román–magyar kapcsolatok terén és nem szolgálja a két nemzet együttműködését – sem az országban, sem a Kárpát-medencei szinten. A kényszer-ünnepnap megalázó, az erdélyi interetnikus környezetében fölösleges feszültségeket kelt, és gyökeresen ellentétes az olyan egyetemes európai értékekkel, mint minden ember egyenlő méltósága, a kulturális önazonossághoz való jog, nem szólva a népek és nemzetek önrendelkezési jogáról.
Románia vezetői jobban tennék, ha a folyamatos provokációk és kisebbségellenes intézkedések helyett a koronavírus-járvány okozta súlyos válság kezelésére fordítanák energiáikat és megpróbálnának mindent megtenni az ország több évtizedes lemaradásának leküzdésére a közélet megannyi területén.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Elnöksége
