November 5-ére volt kitűzve az újabb tárgyalás és esetleges ítélethirdetés a román Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéken abban a polgári perben, amelyet Tőkés László indított a Románia Csillaga állami érdemrendtől való – szerinte törvénytelenül, politikai indíttatásból történt – megfosztása miatt Klaus Iohannis államfő ellen. Noha a felperes és jogi képviselője, Kincses Előd ügyvéd kérték a bíróságtól, hogy érdemi tárgyalást tartson – a járványhelyzetre való tekintettel – a távollétükben, ez nem történt meg, a legfelsőbb ítélőszék közigazgatási és fiskális kollégiumának illetékes tanácsa ismét a halasztás mellett döntött, mint a legutóbbi két alkalommal, június 4-én és július 16-án.

A polgári peres eljárás immár ötödik évében jár, ugyanis 2016 áprilisában indult alapfokon a Bukaresti Ítélőtáblán, miután Tőkés László akkori európai parlamenti képviselő a román állami kitüntetését visszavonó 2016. március 4-i, 290. sz. elnöki rendelet megsemmisítését kérte az igazságszolgáltatástól. Mint ismeretes, a püspök a magas román állami elismerést a kommunista diktatúra elleni kiállásáért kapta a temesvári népfölkelés 20. évfordulóján, 2009-ben, Traian Băsescu hivatalban lévő román államelnöktől. A visszavonásáról szóló rendeletet Klaus Werner Iohannis jelenlegi államfő és Dacian Julien Cioloș akkori kormányfő jegyezték, a most folyó fellebbviteli perben rajtuk kívül az állami kitüntetésekben illetékes kormányfőtitkárság (Ludovic Orban miniszterelnök révén) és a Románia Csillaga nemzeti érdemrend becsületbírósága (Costin Georgescu elnök révén) az érintettek, alperesi oldalon.

Az érdemi tárgyalást sürgető beadványában a felperes emlékeztette a bíróságot: állami kitüntetésének megvonása szembe megy a jelenleg érvényes Román Alkotmánnyal is, amennyiben annak első cikkelye a harmadik bekezdésben az 1989-es decemberi forradalomról (és implicite annak hőseiről) szuperlatívuszokban tesz említést. A mostani halasztás is azt látszik igazolni: a román igazságszolgáltatás egyszerűen nem vállalja az azzal való szembenézést, hogy Tőkés Lászlót egy politikai indíttatású cselszövés nyomán, jogtalanul, alkotmánysértő módon fosztották meg kitüntetésétől, ezzel is kisebbítve azt a történelmi szerepét, amelyet a rendszerváltozásban „egy temesvári magyar papként” játszott.

A per folytatását 2021. február 18-ra odázta el a legfelsőbb bíróság.

szerk

Facebook