Király Károly, a romániai magyar nemzeti közösség emblematikus alakja, Erdély kommunista diktatúrabeli éveinek egyik vezető politikusa, aki ember próbált maradni az embertelenségben is, majd pedig kivette részét a rendszerváltoztatásból is, nemrég töltötte be 90. életévét. 1930. szeptember 26-án született a Küküllő-menti Dicsőszentmártonban, a jeles évforduló kapcsán az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács október havi elnökségi ülésén úgy döntött, hogy – tekintettel a járványhelyzet adta korlátozásokra – bár egy testvéri köszöntőt mindenképpen megfogalmaz és eljuttat az idős korára rokonaihoz költözött, Magyarországon élő történelmi személyiséghez.

Isten éltesse Király Károlyt 90. születésnapján!

Száz esztendő telt el, mióta a trianoni békeparancs idegen, a magyarsággal szemben ellenséges hatalom uralma alá hajtotta Erdélyt, Bánságot és a Partiumot. Száz év alatt a létünkre törő többségi politikai elit szándékai mit sem változtak: megteremteni az etnikailag homogén nemzetállamot, az 1923-ban alkotmányos szinten rögzített távlati célprogramnak megfelelően.

A bevetett eszközök változatosak voltak: pszichikai és fizikai terror, adminisztratív és nyelvi diszkrimináció, magyarlakta területek etnikai összetételének mesterséges megváltoztatása betelepítés útján, s még sorolhatnánk. Nagyvárosaink magyar többsége a Ceaușescu-rendszerben szűnt meg, egy olyan korban, amikor tényleges diktatúra volt, amikor a hatalommal való szembeszegülésért nem állami támogatás és munkalehetőség járt, mint ma Magyarországon az alaptalanul diktatúrát kiáltóknak, hanem létbizonytalanság, üldöztetés, börtön, nem ritkán pedig halál.

Kevesen voltak, akik ebben az időszakban nyíltan fel mertek szólalni a nemzeti közösségünket érő jogtiprások ellen. Eme kevesek egyike volt Király Károly, aki vállalva kiállásának sejthető következményeit beadványokban és levelekben tiltakozott a Ceaușescu-féle etnikai diszkrimináció ellen, s egyben a külföldet is tájékoztatta a román hatalom jogtiprásairól, ami akkor főbenjáró bűnnek számított a pártvezetés szemében.

Király Károly 1990 után is az önálló magyar érdekek mentén folytatta politikai pályáját. Ismételten kiállt az autonómia mellett, az új román alkotmány ügyében kérlelhetetlen következetességgel védte a magyar érdekeket, az RMDSZ-en belül és azon kívül egyaránt a belső önrendelkezés és a háromszintű autonómia mellett tört lándzsát megszólalásaiban. Következetes autonómiaküzdelme előtt tisztelgett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, midőn 2014-ben az elsők között ítélte Neki a Kós Károly-díjat.

„Nyílt kártyákkal” című önéletírásának mindkét kötete fontos kordokumentum, s egyben részletes bemutatása annak, hogy az RMDSZ vezetőségének miképpen sikerült ismételten kihagynia azokat a történelmi lehetőségeket, amelyek közelebb vittek volna egy távlati fennmaradással és gyarapodással kecsegtető közösségi létkeret kialakításához.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége élő példaként tekint Király Károlyra, és jó egészséget, erőt és további hosszú életet kíván Neki 90. születésnapján!

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége nevében,

Tőkés László

elnök

Nagyvárad, 2020. november 4.

szerk

Facebook