Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács október végi küldöttgyűlése által megválasztott elnökség az ott elfogadott határozatok értelmében továbbra is legfőbb célkitűzésének tartja az erdélyi magyarság közösségi önrendelkezésének a megvalósítását. Száz évvel a trianoni impériumváltozást követően, valamint harminc évvel a demokratikus rendszerváltozás kezdete után magyar sorskérdéseink megoldásának kulcsát abban látjuk, hogy sorsunk alakítását a saját kezünkbe vegyük.
Az államelnöki választási kampányban az RMDSZ jelöltjének központi jelszava a „respekt”, vagyis a tisztelet volt. Ez a tisztelet azonban aligha várható el a román államtól és politikai osztálytól, hogyha az RMDSZ pártvezetősége éppen saját magyar választópolgáraival és társszervezeteivel szemben nem gyakorolja. Hangzatos, de üres jelszó a „respekt”, hogyha nem töltjük meg tényleges tartalommal, mely a kivívott jogokban és az elért eredményekben ölthet testet.
Küldöttgyűlésünk megfogalmazása szerint a román állam – a kormány, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás – azáltal tanúsíthat kellő tiszteletet országunk magyar nemzeti közössége és polgárai iránt, hogyha:
- biztosítja emberi és közösségi önrendelkezési jogainkat, politikai programjainkba foglalt, több szintű autonómiánkat, ennek részeképpen pedig Székelyföld területi autonómiáját;
- véget vet az állampolitikai rangra emelt intézményes magyarellenességnek;
- orvosolja fennálló jogsérelmeinket – példának okáért – anyanyelvünk és nemzeti jelképeink használata tekintetében, elbitorolt tulajdonaink maradéktalan visszaszolgáltatásával, politikai foglyaink feltétel nélküli szabadon bocsátásával, valamint az úzvölgyi katonai temető esetében;
- az oktatásügyi autonómia jegyében biztosítja a magyar nyelvű oktatást az óvodától az egyetemig, eredeti formájában állítva helyre tanügyi intézményeinket, köztük a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet;
- intézményes módon, törvény által biztosítja a csángó magyarok nemzeti önazonosságukhoz való jogát.
A felsorolás közelről sem teljes. Megnevezett és további közösségi gondjainknak a megvitatása és közmegegyezés útján való megoldása céljából kezdeményezzük a magyar politikai pártok és szervezetek, a polgári és az egyházi közélet közötti új egység létrehozását és az erre irányuló társadalmi párbeszédet, ezzel együtt pedig egy régóta esedékes, országos román–magyar kerekasztal összehívását, a demokratikus képviselet és párbeszéd elve alapján.
Sajnálatosnak és elhibázottnak tartjuk, hogy az RMDSZ elnökválasztási kampánya éppen a felsorolt főbenjáró magyar közösségi ügyeket és követeléseket negligálta és ignorálta, és könnyű fajsúlyú, tetszetős politikai frazeológiával helyettesítette azokat. Magatartását súlyosbítja az a körülmény, hogy minekutána évekig feltétel nélkül kiszolgálta a posztkommunista balliberális katasztrófakormányt, ugyanebbe a hibába esik a helyébe lépő nacionalista-liberális kormány önfeladó támogatása által. Együttműködési partnerséget vállal bármely politikai színű román többségi kormányzattal, miközben saját – lehetséges – természetes magyar partnereivel a párbeszédet és az együttműködést megtagadja.
Az RMDSZ elnökjelöltje által elért választási eredmény – a hangzatos sikerpropagandával ellentétben – nem erdélyi magyar közösségünk erejét mutatja fel, hanem félrevezető módon kizárólag az RMDSZ politikai pozícióját hivatott erősíteni és egészében véve elhibázott politikai irányvonalát igazolni.
Joggal vetik a román pártok jelöltjeinek szemére, hogy semmi érdemi üzenetük nem volt a magyar választópolgárok felé. Ennél is szomorúbb azonban, hogy az RMDSZ is semmitmondó üzeneteivel tartotta távol a szavazóurnáktól magyarságunk választásra jogosult tagjainak mintegy kétharmadát, nevezetesen az országos szavazási rangsor végén kullogó magyar, székely többségű megyéket.
Az előttünk álló helyhatósági és parlamenti választásokra nézve gyökeres változásokra van szükség a magyar politikai és közéletben. Az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt készen áll, hogy cselekvő módon kivegye a részét ebből.
Tőkés László
EMNT-elnök
sajtóirodája
