Számos ünnepi rendezvény, amellyel a szervezők a 2018. év kezdetét megelőző hónapoktól egészen az utóbbiakig Erdély és Románia egyesülésének a centenáriumára emlékeztek, magyarellenes felhangot kapott, s ezáltal gyarapította a két közösség kapcsolatát terhelő félreértéseket. A pillanat szimbolikus töltete miatt az ellentétek magukban hordozzák az etnikumok között kialakult légkör nemzedékekre szóló megmételyezésének a kockázatát. Az aláírók ezen okból kezdeményezték, illetve támogatják az alábbi nyilatkozatot.

Erdély a komplementaritás terepe volt, és újra azzá válhatna, a vallási meg a kulturális pluralizmus modellje lehetne. Az Erdélynek jellegzetességet kölcsönző identitások, valamint hagyományok ápolása a románoknak és a magyaroknak egyaránt hasznára válik. Mindkét nemzeti közösség biztonságának feltétele a stabil határok léte, illetve a kisebbségi jogok tiszteletben tartása.

Ma semmi sem állítja szembe a románok és a magyarok érdekeit. A magyarok kulturális és területi autonómiatörekvései a jobb szervezés iránti vágyból fakadnak, s mint ilyenek mindannyiunk javát szolgálják. Az autonómia és a függetlenség fogalmai közötti zavar fenntartása némelykor félreértéseket takar, máskor pedig rossz szándékú manipulációt.

Ma semmi nem állítja szembe Románia és Magyarország érdekeit sem. A két állam vezetősége megfelelhet egyenként a két társadalom által elképzelt ideálnak, de az is lehetséges, hogy nem felel meg; továbbá etnikumközi kérdésekben is eljárhat helyesen, illetve helytelenül. Az őket érő bírálatoknak, amelyeket az országok határain belül vagy azokon kívül fogalmaznak meg, nem kell érinteniük a két nép hosszú távú kapcsolatát. A politikai vezetők különben is cserélődnek, hiszen hatalomra kerülésük, valamint az országok éléről való távozásuk ‒ az adott pillanatban ‒ éppenséggel azon demokratikus rendszereknek a természetéből ered, amelyekben élünk.

Országunk magyarjai román állampolgárok, továbbá egyenlő s elidegeníthetetlen javaslattételi jogokkal bírnak a közös állam és haza újjáépítésére vonatkozó modellek tekintetében. A Centenárium megünneplésével szembeni távolságtartásuk az utóbbi száz év történelmének egyik alapvető témájára derít fényt. Éspedig: mit is jelentett az eltelt évszázad a magyar közösség szempontjából? Politikai vezetőik, a nevükben szólva, ismételten jelezték, mit tekintenek a magyarok majdnem kivétel nélkül „beteljesülések nélküli száz évnek”. Ugyanakkor, természetes dolog megvonni a mérleget ebben az esztendőben, valamint helyt adni a kisebbség be nem teljesült vágyainak, hiszen ezek nem ellenkeznek a közérdekkel, hanem csak lehetővé teszik számára, hogy jól érezze magát Romániában, vagyis a saját országában.

Erdély és Románia egyesülésének a centenáriuma felkínálja a románoknak és a magyaroknak a lehetőséget, hogy újjáélesszék az 1918-ban megfogalmazott s beígért eszményt: legyünk a románok, a magyarok, valamint a többi államalkotó kisebbség olyan hazája, amely elkötelezett minden közössége vágyainak valóra váltása iránt. De ezt az eszményt az elkövetkező évek országépítési terveként is értelmezhetjük. Ezennel felhívást intézünk honfitársainkhoz és a hatóságokhoz: tiszteljék meg a Centenáriumot azzal, hogy elvetik a nacionalista uszítást, kerülik a konfliktust, illetve teret nyújtanak a reményeknek meg az építkezésnek.

Kolozsvár, 2018. október 12.

A NYILATKOZATOT ALÁÍRÁSÁVAL TÁMOGATTA:

dr. Gabriel Andreescu, emberjogi aktivista, politológus

Tőkés László, az EMNT elnöke, európai parlamenti képviselő

dr. Lucian Nastasă-Kovacs, a művészettörténész, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója

Szilágy Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke

Marius Tabacu, a Filarmonica Transilvania igazgatója

dr. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár

dr. Cristian Sandache, történész, egyetemi tanár

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke

Radu Răileanu, az Active Watch programkoordinátora

dr. Bakk Miklós, politológus, egyetemi tanár

Sabin Gherman, újságíró, televíziós szerkesztő

dr. Dávid László, egyetemi tanár, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora

Ramona Băluțescu, író, újságíró

Péntek János, nyelvész, egyetemi tanár

Liviu Antonesei, egyetemi tanár

Florin Mihalcea, újságíró, a Temesvár Társaság elnöke

Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke

Mircea Toma, újságíró, emberjogi aktivista

dr. Molnár Gusztáv, filozófus, politológus

dr. Ovidiu Pecican, író, történész

dr. Szilágyi Ferenc, egyetemi tanár

Cristian Pîrvulescu, politológus, egyetemi tanár

Kincses Előd, ügyvéd

szerk

Facebook