Ha a ’89-es romániai rendszerváltozás utáni román és magyar nyelvű sajtóban rákeresünk Katona Ádám nevére, legtöbbször a következő jelzőket találjuk vele kapcsolaban: összeférhetetlen, kényelmetlen, ellentmondásos, radikális, szélsőséges, nacionalista, szeparatista. Közel félévszázados személyes tapasztalatom alapján azt megerősíthetem, hogy nem könnyű ember, de ami nekem közösen megvívott számos politikai-közéleti harcunk után róla megmaradt: szókimondó, következetes, kitartó, a Székelyföldet szenvedélyesen szerető, annak területi autonómiája iránt elkötelezett lokálpatrióta és az erdélyi magyar érdekképviselet egységét értékként tételező politikus.
Katona Ádám közíró, művelődéstörténész, pedagógus és közéleti személyiség 1935. október 12-én született Dicsőszentmártonban. Élete jellegzetes erdélyi magyar értelmiségi sors. A családot az 1940-es bécsi döntés után a székely anyaszék fővárosa, Székelyudvarhely fogadja be és ide térnek vissza a háborús front előli menekülés után 1945-ben. Orvosnak készül a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, de nem végezheti el, mert az ’56-os magyarországi forradalom alkalmával tanusított magatartása miatt 1958-ban kizárják. A ’60-as évek Kolozsváron találják a Babeș-Bolyai Egyetem bölcsészkarán. Rendszeresen ír szinikritikát a kolozsvári Szabadságban, de irodalmi-közéleti írásait közli az Utunk, az Ifjúmunkás és az Igaz Szó is. A ’70-es évek elején hazakerül Székelyudvarhelyre a ma Haáz Rezső nevét viselő városi múzeumhoz, ahol közel egy évtizeden át dolgozik, könyvet szerkeszt (többek között Kodály Zoltán és Kemény Zsigmond írásaiból, vagy Kányádi Sándor legszebb verseiből) és a város kulturális életét szervezi. A ’80-as években helyettes tanárként magyar irodalmat tanít Udvarhelyszék különböző településein. Közben mindvégig a politikai rendőrség célkeresztjében és zaklatásainak kitéve éli életét, a vád ellene, mint megannyi erdélyi magyar értelmiségi ellen: nacionalista, irredenta, magyar. Ezek után nem véletlen, hogy ’89 decembere a rendszerváltó események sűrűjében találja: alapító tagja, majd vezetője a magyar érdekvédelmi szövetség udvarhelyszéki szervezetének, szerzője talán az első székely-magyar önrendelezési felhívásnak, kezdeményezője a Székelyföldi Politikai Csoportnak, az első olyan szellemi-politikai műhelynek, amely a Székelyföld területi autonómiáját tűzi zászlajára és amelynek tagjai olyan jeles székely értelmiségiek, mint Fábián Ernő, Gazda József, Borsos Géza vagy Sántha Pál Vilmos. Ebből a csoportból alakul ki 1992-ben az RMDSZ első politikai platformja, a keresztény-nemzeti értékek mentén szerveződő Erdélyi Magyar Kezdeményezés, amelynek frakcióját a korabeli sajtóban gyyakran „erdélyi magyar parlamentnek” is nevezett Szövetségi Képviselő Tanácsában Katona Ádám vezeti. Emlékezetesek kiváló szónoki képességeket mutató felszólalásai és következetes kiállása az autonómia ügye mellett.
A Katona Ádám által vezetett Erdélyi Magyar Kezdeményezés felvállalja és elsőnek adja ki a Dr. Csapó I. József szenátor dolgozatát a három szintű közösségi autonómiáról, amely sokáig meghatározza a politikai közbeszédet az RMDSZ különböző grémiumaiban. Ugyanakkor olyan jeles magyar jogtudósokat sikerül bevonnia a különböző autonómiaformák kodifikációs műhelymunkájába, mint Sólyom László, a Magyar Alkotmánybíróság elnöke vagy Bíró Gáspár kisebbségi jogász, az ELTE oktatója, az Európa Tanács kisebbségjogi szakértője.
Katona Ádám ott van 2003-ban a szatmárnémeti Lánczos Templomban a Tőkés László püspök által kezdeményezett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásánál, szerepet vállal az EMNT Kezdeményező Testületében és a külőnböző autonómiaformák közjogi státusát célzó törvénytervezetek kidolgozásában. Katona Ádám egész politikai pályája alatt következetes híve marad az erdélyi magyarság egységes politikai képviseletének, még akkor is, amikor a belső platformok – így az Erdélyi Magyar Kezdeményezés is – súlyukat veszítik és a Szövetség csúcsvezetése döntéseiben nem vállalja fel az autonómia ügyének képviseletét. Szinte doktriner egységpártisága nem engedi, hogy részt vállaljon a különböző alternatív, az autonómia ügyét továbbra is nairenden tartó és emiatt az RMDSZ vezetőségével szembe kerülő politikai szervezetekben, de törekvéseiket rokonszenvvel figyeli.
Szintén Katona Ádám nevéhez fűződik az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület megalakítása, amely meghatározó szerepet vállalt Székelyföld híres szülöttje kultuszának ápolásában, példájának és műveinek népszerűsítésében. Közéleti munkásságának elismeréseként Katona Ádám 2010-ben az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségétől Sütő András-díjat kap, 2020-ban pedig a magyar állam Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tünteti ki.
Most pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kós Károly-díjazottjainak minden tiszteletet megérdemlő társaságában foglalhatja el méltó helyét.
Toró T. Tibor,
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke
(Kép forrása: www.szekelyhon.ro)
