Megtelt a marosvásárhelyi Színház tér az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett augusztus 20-i ünnepségen. A több ezer ünneplő előtt felszólalt Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke.
„A három nemzeti ünnepünk közül augusztus 20-a az az ünnep, amely a legnagyobb hiányérzettel tölthet el minket, a jelenlegi határokon kívül élő magyarokat. Az államalapítás ünnepe… Hol vannak már az ezer évvel ezelőtt megalapított államhatárok?! Mit szólna, cselekedne Szent István király, ha évezredes álmából felébredne?! S mielőtt azt gondolnák, jó kis revizionista beszéddel készültem, rögtön meg is állok e gondolatmenettel. Pontosabban fordítok egyet annak irányán. Mert igen, kedves marosvásárhelyiek: ugyan, gondolta volna István király, hogy több mint ezer évvel az államalapítást követően lesz még magyar élet itt a Kárpát-medencében? Remélte, az biztos. De hogy ez így is lesz, s hogy mi ezt ma megérhettük, arra mi saját magunk is büszkék lehetünk” – hangsúlyozta Sándor Krisztina. Az EMNT ügyvezető elnöke rámutatott: az önmagunkba fordulás soha nem visz előre, s vannak jogaink, melyekkel élni kell, vannak lehetőségeink, melyeket ki kell használni, és vannak támaszaink, akikkel szövetkezni kell. „Ma itt szabadon és szabadtéren ünnepelhetjük a magyar államalapítás évfordulóját. Voltak idők – s ezt sokan Önök közül nálam sokkal jobban tudják –, amikor erre nem volt lehetőség, és talán Önök sem gondolták, hogy egy ilyen eseményt megérhetnek! Győzelemből vajmi kevés jutott nekünk az elmúlt száz évben, és éppen ezért szükség van arra, hogy lássuk az évszázadokon át tartó megmaradásban is a győzelmet, az erőt. Ha így tekintünk a mai nemzeti ünnepre, ha azt keressük benne, ami továbbra is megtart, ha a hétköznapi munkánkban, a közösségért végzett szolgálatunkban a fejlődést munkáljuk, akkor van értelme. Csak így van értelme” – jelentette ki Sándor Krisztina.
Magyarország csíkszeredai konzulátusát Flender Gyöngyvér konzul képviselte, aki arra hegyezte ki mondandóját, hogy Szent István legnagyobb döntése az volt, hogy országa és népe a nyugati kereszténységhez tartozzon. „Kevés szentről tudunk, aki államalapító király lett volna” – mondta.
Az ünnepi eseményen fellépett a Mezőcsávási Fúzószenekar, Kilyén Ilka egy középkori himnuszt adott elő, majd pedig Szent István fiához, Imre herceghez, írt intelmei közül a 10. részt olvasta fel, amely a kegyességről és irgalmasságról szól. Fellépett továbbá a Csillagfény táncegyüttes, Boros Emese énekes és Fülöp Csongor orgonista, Szabó Előd, a Titán együttes frontembere, valamint népdalokat énekelt Sorbán Enikő.
Az ünnepség végén a magyar történelmi egyházak képviselői megáldották az új kenyeret, amelyet felszeleteltek és a jelenlevők között szétosztottak. Mint minden évben, ez alkalommal is kiállították Szabó Albert ötvösművésznek a Szent koronáról és a koronázási jelképekről készített másolatait.
