Versenyképesség a XXI. században – mit hoz a jövő? címmel zajlott beszélgetés a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Lőrincz Csaba sátrában. Az előadáson jelen volt Varga Mihály magyar pénzügyminiszter, Gyerkó László, a Romániai Versenytanács tagja, Bacsa György, a MOL-csoport stratégiai és üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Várady Zoltán, a kecskeméti Városi Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, és Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Választmányának elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Gazdasági és vidékfejlesztési szakbizottságának elnöke.
Mátis Jenő elmondta: az erdélyi gazdaság és versenyképesség megalapozása nem Bukarestből indult, hanem Erdélyi kezdeményezésből – Budapest támogatásával. Magyarország nemzeti kormányának és a Néppárt támogatásával készült el a Mikó Imre Terv, amivel elindult az a folyamat is, ami 2014 után a külhoni területek gazdaságfejlesztési programjaival folytatódott. A néppárti politikus hozzátette: a jelenlegi deficites román gazdaságnak több tényezője van. Példaként említette, hogy az infrastruktúra kérdéskörében olyan hiányosságok vannak, amivel az autógyárak az országvezetést sarokba tudják szorítani, a fejletlen infrastruktúra, közúti- és vasúti teherszállítás miatt is deficites a román gazdaság, ez pedig az autógyáraknak is zsarolási lehetőséget biztosít. Elhangzott: Romániából az elmúlt harminc évben 5.3 millió aktív munkavállaló vándorolt el a jobb külföldi fizetések reményében, de az is komoly probléma, hogy az ország képtelen az európai uniós alapokat megfelelő módon lehívni. Mátis szerint az erdélyi versenyképességet gátló tényezők közé tartozik, hogy a romániai oktatás általános színvonala alacsony, így a fiatalok nem szereznek versenyképes tudást. A magas hozamú értékek termeléséhez ennek javítására van szükség. „Az elmúlt 30 évben 29 oktatási miniszter volt, oktatási reform viszont egy sem” – mutatott rá Mátis Jenő.
A beszélgetésen elhangzott: a gazdaság fejlődéséhez az elkényelmesedés elleni küzdelemmel is számolni kell, ez a sikeres gazdaságpolitika egyik alappillére, emellett pedig kérdéses, hogy lehet-e olyan technológiákat alkalmazni, amelyek egyenlő fejlettséget jelentenek az összes régióban. A magyar gazdasági stratégiák kapcsán elhangzott: az elmúlt években Magyarország esetében kiderült, hogy az olcsó munkaerő stratégiája nem tartható, mert a következő években az EU országaiban növekedni fognak a bérek. Magyarország továbbra is küldetésének tekinti, hogy a külhoni magyarságot bekapcsolja gazdasági vérkeringésbe. Ennek már vannak stratégiai elemei a külhoni magyarságot célzó gazdasági programokkal, amibe minden magyar tulajdonú céget és önkormányzatot be kell kapcsolni.
