Nagyváradon fáklyás felvonulással emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján. A Partium fővárosának központjában a Szent László-templom mellett gyűltek össze az emlékezők, ahol a diákság képviselő idézték fel a forradalom kitörésének pillanatait. Ezt követően fáklyákkal vonultak a városközponttól a Partiumi Keresztény Egyetemig, ahol Tőkés László a nemrég elhunyt Wittner Máriáról is megemlékezett.

A városháza előtt kezdődött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete, a Rákóczi Szövetség nagyváradi szervezete, valamint a Magyar Polgári Egyesület által szervezett október 23-i megemlékezés első fele, melynek során a PKED részéről beszédet mondott Bódi Mátyás László, majd a szép számmal megjelent váradiak meghallgathatták a Váradi Dalnokok előadásában felcsendülő Avanti ragazzi di Buda (Előre budai srácok) című közismert dalt. Ezt követően az időközben meggyújtott fáklyák fényénél a részvevők elindultak a Teleki (ma Városháza) utcán az egykori református kultúrpalotáig, amely ma a Partiumi Keresztény Egyetem székházaként szolgál. A romániai kommunista diktatúra bukása visszaszerzett épület belső udvarán áll az 56-os emlékjel, amelyet 2006. június 7-én a III. Partiumi Írótábor megnyitása alkalmából leplezett le a Királyhgómelléki Református Egyházkerület akkori püspöke, Tőkés László és Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány akkori elnöke, az Ötvenhatos Emlékbizottság szóvivője. Itt most is, mint az avatáskor, Tőkés László mondott beszédet, ezúttal az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnökeként.

Beszédében emlékeztetett: október gazdag olyan napokban, amikor magyar vértanúkról emlékezhetünk meg. 1956 hőseit az is összeköti 1849 októberének hőseivel, hogy ami Nagysándor József tábornok nagyváradi emléktábláján áll („nagy lelked bűn volt törpe bakóid előtt”), ugyanúgy érvényes ez a Szemere Miklóstól származó verssor az 1956-os forradalom hősei vonatkozásában is, vagyis lelki nagyságuk bűnnek számított hóhéraik szemében.

Tőkés László ezután a nemrég elhunyt Wittner Máriára, az 1956-os forradalom egyik ikonikus alakjára emlékezve egy általa írt verset olvasott fel. Október 23. az egész nemzet ünnepe, Délvidéken, Kárpátalján és mindenütt máshol összetoboroz minket ez a jeles évforduló, mint ahogyan a nemzet elszakított részeit is megmozgatta a pesti szabadságharc híre annak idején – mondta az EMNT elnöke. Beszéde további részében felidézte az 1956-os megmozdulások erdélyi, partiumi, bánsági vonatkozásait, felsorolva azokat a szervezeteket és közösségi embereket, amelyek és akik a budapesti események nyomán maguk is változtatni akartak, és bátor kiállásukkal nem egy esetben szabadságukkal vagy éppen életükkel fizettek. Méltó, hogy a mai nagyváradi ifjúság fáklyásmenettel hódoljon a hősök emlékezete előtt – hangsúlyozta a püspök, aki Wittner Máriát idézte: „Egyszerűen csak peregtek az embernek a könnyei. Ez a közös forradalmunk volt, hiszen együtt éltük át, az 56-os forradalmat és az 89-es forradalmat is.”

A továbbiakban a püspök Wittner Mária életútját, személyes áldozatvállalását idézte fel részletesen, akit az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc nagy tanúságtevőjének, szószólójának nevezett. Krisztus szavait idézve vont párhuzamot: „Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim (…) és a földnek mind végső határáig” (ApCsel 1,8). Mint az egyszerű halászembereket hálóik mellől, azonképpen hívta el Wittner Máriát tanúságtételre Jézus – mondta. Ő egész életét arra tette fel, hogy a forradalom eseményeiről, az akkor és ott történtekről tanúbizonyságot tegyen. Ahogyan a krisztusi megváltó tett örök életre tápláló erejét hirdették az apostolok, úgy Márai Sándor sorai is: „Mert más lóg a fán, nem cukorkák: Népek Krisztusa, Magyarország.” Krisztus megtöretett testének és kiontatott vérének párhuzamaként idézik fel a megtöretett, rossz sorsra kárhoztatott, vérével áldozatot hozó Magyarországot. Ezt hirdette Wittner Mária, az angyal üzenetét az isteni csodáról, a szabadság szentségéről, melyet Krisztus halálának, áldozatának és feltámadásának, és szabadságharcunk vértanúinak köszönhetünk. „Áldóan emlékezünk Wittner Mária fáradhatatlan szolgálatára, igazságkereső tiszta lelkületére, aki egy hosszú életen át töretlen hűséggel vállalta, hogy szószólója legyen megalázott, bitófára küldött sors- és honfitársainknak” – mondta az EMNT elnöke, aki párhuzamot vonva a Magyarországi polgári kormányzás teremtette viszonyok és a külhoni magyarság „porcióra mért” szabadsága között, emlékezésre és cselekvésre szólította a jelenlevőket, ezzel a gondolattal zárva az ünnepi megemlékezést.

A rendezvény koszorúzással és a Szózat eléneklésével zárult.

EMNT

Facebook