Nemrég jelent meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kiadásában egy albumszerű szép, elegáns kötet Magyarnak lenni jó! címmel, a tíz éve zajló könnyített honosítási/visszahonosítási folyamat tiszteletére, megörökítésére. A csíkszeredai és kolozsvári bemutatókat követően Nagyváradon is méltatták a jubileumi kiadványt, május 31-én, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. Az eseményen jelen volt az EMNT több vezetője, köztük maga az alapító elnök, Tőkés László is. A püspököt és munkatársait, illetve a megjelent érdeklődőket, szimpatizánsokat Török Sándor megyei elnök köszöntötte, örömének adva hangot, hogy végre közösségben is találkozhatnak egymással a vírusjárvány miatt eddig jobbára „virtuális, online találkozókra” kényszerült polgárok.
Az EMNT elnöke rövid történeti áttekintését adta annak a folyamatnak, amely „jelképesen” már a kommunista rezsimek bukása után megindult az Antall-kormány idején megnyilvánult „nemzetben való gondolkodással”, majd pedig az első Orbán-kormány alatt már mint a határokon átívelő magyar nemzetegyesítés kapott bizonyos jogi kereteket, hogy aztán 2010-től teljesedjen ki, az újabb Orbán-kormány és az új alkotmányt elfogadó Országgyűlés hozzáállása nyomán: ekkortól lépett nemzetstratégiai szintre a magyar nemzeti integráció, a Trianonban elszakított országrészekben és szerte a világban élő magyarok és leszármazottaik állampolgárságának könnyített, gyorsított meg- vagy visszaadása. Az EMNT a kezdetektől stratégiai partnerként vesz részt ebben – hangsúlyozta Tőkés László, leszögezve: a honosítás folytatására kötelezi el magát a társadalmi szervezet. A püspök nem hallgatta el azokat a politikai gyűrődéseket és buktatókat sem, amelyek az elmúlt harminc évben kísérték a határon túli magyarokkal szembeni „felelősségvállalást” akár Magyarországon, akár az utódállamokban, s amelyek a kommunista visszarendeződés jeleiként újra és újra felbukkannak vagy el sem tűntek. Köszönetet mondott mindenkinek, akit nem tántorítottak el obskurus érdekek és manipulációk a nemzetegyesítés magasztos ügyétől, akik szolgálták, határokon innen és túl, ezt a történelmi folyamatot. Egyben felhívta figyelmet a közeli feladatokra is, hiszen a külhonban élő magyar állampolgároknak a 2022-es anyaországi választásokon való részvétele kapcsán több adminisztratív teendő is mutatkozik. A közeli, június 4-i tragikus évforduló kapcsán előrevetítette: Trianon gyászát és az egymásra találás örömét egyszerre hirdetik majd az aznap délután megszólaló harangok szerte a Kárpát-medencében.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina a megjelent kötet tartalmát vázolta, létrejöttéről árult el „kulisszatitkokat”, a munkatársak szakértelmét és odaadását méltatva. Vele összhangban Toró T. Tibor és Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke és alelnöke osztották meg a hallgatósággal múltbeli tapasztalataikat, élményeiket, az EMNT irodahálózatának, az ún. demokráciaközpontoknak a létrejöttével és működtetésével kapcsolatos kihívásokat és érdekességeket. Végül Nagy József Barna, az EMNT régióelnöke hazai vizekre evezve méltatta a volt és jelenlegi váradi munkatársak eddigi munkáját. A rendezvény kötetlen, baráti beszélgetéssel, jövőfürkészéssel zárult.
