Bukarestben mutatták be Borbély Ernő Az Enyedi politikai főiskola. Politikai foglyok a 80-as évek Romániájában című könyvét. A kötet magyar nyelvű változata 2013-ban jelent meg a csíkszeredai Status Kiadó gondozásában, a román nyelvű változatot pedig múlt évben adta ki a Polirom Kiadó. A bukaresti könyvbemutatót az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezte a Verona Könyvesboltban, ahol jelen volt Dalia Báthory, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Országos Intézet munkatársa, a kötet társszerkesztője, Szőcs Géza költő, Borbély Ernő barátja, valamint Andreea Cârstea történész, a Babeș—Bolyai Tudományegyetem tanára.

A könyvbemutatón Ovidiu Simonca, a rendezvény moderátora nyitóbeszédében elmondta, Borbély Ernő munkája hiánypótló, mert megismerhetőek belőle a múlt rendszer titkosszolgálatainak bizonyos módszerei, amelyekkel az egyes célszemélyeket megfigyelték, ugyanakkor közelebb kerülhetünk azokhoz az emberekhez is, akiket politikai alapon rendszerellenesnek bélyegeztek. A könyvben szereplő személyek közül többen a bukaresti könyvbemutatón is jelen voltak, köztük Radu Filipescu, Ion Ilie, Mihai Ivănescu, Nicolae Lițoiu, Florentin Scalețchi, Alexandru Mateescu, Gheorghe Mușat és Manu Gheorghe egykori politikai foglyok.

Dalia Báthory, a kötet társzerkesztője kiemelte, hogy a könyvben megszólaltatott személyek anyagának feldolgozása hosszas kutatási munka eredménye. „A munka nehezét az oral history módszerével készített interjúk feldolgozása jelentette. A kötet abból a szempontból is fontos, hogy a politikai foglyok saját visszaemlékezéseiken keresztül érthetővé válik az a mentalitás, ami a nyolcvanas években rendszerellenesnek számított. Ez a fiatal generációk számára is érthető„ – mondta Dalea Báthory, hozzátéve, hogy ez a könyv áthidalja a generációk közti különbséget.

Andreea Cârstea szerint ez a kötet abban rendkívüli, hogy érzelmi alapon segít azonosulni a múlt rendszer világával.  “Ha visszagondolok a nyolcvanas évekre, elsősorban a gyerekkorom emlékei elevenednek fel, gyerekként pedig nem értettem azt a világot, amiben éltem. Ez sokkal később, valamikor a kétezres években vált világossá számomra, amikor történelem szakos hallgató lettem„ – mesélte a történész.

Szőcs Géza a könyv kapcsán elmondta, a 70-es és 80-as évek legnagyobb betegsége a félelem volt, mégis ebben a közegben volt néhány olyan ember, akik a bátorságuk révén ikonikus alakká váltak. A Nagyenyeden fogvatartott, meghurcolt, de bátor kiállású személyek a rendszerrel szembeni intellektuális elitet képezték, akiket meg kell őriznünk a kollektív emlékezetben.

“Sajnálatos és egyben kérdéses, hogy az a kulturális tőke, amelyet ezek az ellenállók teremtettek, miért nem válhatott politikai üzenetté? Bízom benne, hogy ez a hiánypótló kötet inspirációt nyújt abban is, hogy még több ilyen, a múltat feltáró munka napvilágot lásson. Az idő ebben nincs a segítségünkre, az évek múlásával egyre kevesebben lesznek életben azok közül, akiket meghurcoltak. Az is kérdéses, hogy a nagyenyedi politikai főiskola rabjai hogyan élték túl ezeket a megpróbáltatásokat? Mi lehetett az a belső erő, ami ezeknek az embereknek tartást adott?„ – tette fel a kérdést Szőcs Géza.

Borbély Tünde, Borbély Ernő özvegye, elmondta, azt látja, hogy a közéletben napjainkban is jelen vannak azok a politikusok, akik a múlt rendszer működtetésében is szerepet vállaltak és akik napjainkban is magas funkciót töltenek be. Ez motiválta abban, hogy férje munkásságát tovább vigye és kiadja a visszaemlékezéseket tartalmazó könyvet. Hozzátette, azt szeretné, ha a kötet angol nyelven is megjelenne.

Radu Filipescu, aki Borbély Ernő könyvében is szerepel, elsősorban az ötvenes évek Romániájáról beszélt, hangsúlyozva, hogy az elmúlt fél évszázadban, a kommunizmus bukása után is próbálták csökkentetni a rendszerrel szembeni ellenállás jelentőségét. “A múlt rendszerben az emberekkel szinte mindent meg lehetett tenni. Megfélemlítették a rendszerellenesnek bélyegzettek családját, a Securitate eszközeiben gyakorlatilag nem ismert határokat. Általában már azelőtt lecsaptak a célszemélyekre, mielőtt azok valamilyen konkrét eredményt értek volna el a szervezkedésben„ – mondta Radu Filipescu.

A bukaresti könyvbemutatón elhangzott a magyarok szerepének fontossága a kommunista rendszerrel szembeni ellenállásban, akár csak a szász, szerb, zsidó és a többi nemzeti kisebbségnek. “A totalitarista rendszeren belül ugyanúgy lesújtottak a nemzeti kisebbségekre, mint a román többségű lakosságra. Emlékzenünk kell az enyedi politikai foglyokra, mert ezek az emberek abban a korban igazi bátor tetteket vittek véghez„ – zárta a rendezvényt Ovidiu Simonca. Az EMNT által szervezett könyvbemutatót a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta.

szerk

Facebook