Amint arról a sajtóban is olvashattunk, a nemrégiben újraválasztott Klaus Johannis első hivatalos külföldi látogatásának célpontja Bajorország, Németország legnagyobb területű tartománya volt. Bár a román államfő feltűnően és kínosan ügyelt arra, hogy még csak véletlenül se ejtse ki az autonómia vagy a föderális megnevezéseket, netán értékelő megjegyzéseket tegyen a tartomány működésére, bízunk benne, hogy látogatása jó alkalmat biztosított számára ahhoz, hogy a gyakorlatban is megtapasztalja: a föderális államberendezkedés, valamint az autonómiák rendszere élhető, biztonságos jövőt és erős gazdaságot jelent.
Amennyiben Klaus Johannis – látogatásával – mintegy elismeri a német szövetségi rendszerben létező jelentős tagállami autonómiákat, elvárhatjuk, hogy az erdélyi közösség – azon belül külön Székelyföld – irányába is hasonló gesztusokat tegyen. Meggyőződésünk, hogy Románia a jelenlegi központosított államszerkezetét feladva egy hatékonyabban és jobban fejlődő hely lenne, hiszen ami Németországnak évtizedek óta jó, az nekünk is megfelelő lehet. Bajorország tagállami autonómiájának sikerei rávilágíthatnak arra, hogy mekkora esélyeket jelenthet Románia számára a területi autonómia elvének érvényesítése.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásától fogva azért dolgozik, hogy a különböző autonómiaformák megvalósuljanak, s ezzel biztosíthassuk erdélyi magyar közösségünk hosszútávú megmaradását. Szövetségesünk, az Erdélyi Magyar Néppárt politikai programjának is része a föderális államszerkezet bevezetése Romániában. Ennek szellemiségében, valamint a román államelnök bajorországi látogatásának apropóján, kezdeményezünk – a bejelentett román—bajor vegyesbizottság mintájára – egy hazai, román—magyar vegyesbizottság létrehozását, melynek feladata lehet az autonómiatörekvéseink érdembeni megtárgyalása, valamint nyelvi jogaink, szimbólumhasználatunk és anyanyelvű oktatásunk kérdéseinek hosszú távú rendezése.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Elnöksége
