Tőkés László református lelkipásztor, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke április 25-én felkereste Beke István Attila és Szőcs Zoltán politikai foglyokat a feketehalmi börtönben. Kíséretében volt Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt Kovászna megyei szervezetének elnöke. A Feketehalom (rom. Codlea, Brassó megye) városában található, félzárt rendszerű büntetés-végrehajtási intézetbe február, illetve március hónap folyamán lett áthelyezve a terrorvád miatt öt-öt év börtönbüntetésre ítélt két kézdivásárhelyi fiatalember, mégpedig a szigorúbb fogvatatási körülményeiről ismert csíkszeredai börtönből.
Az EP-képviselőt a feketehalmi fogház igazgatója, Felix Alexandru Fabry alezredes fogadta, aki bemutatta a romániai átlaghoz képest jobbnak tűnő börtönviszonyokat. Tőkés László felvetésére elmondta, hogy azért nem tudnak munkalehetőséget biztosítani sem az intézményen belül, sem azon kívül a két elítéltnek, mert a büntetésük oka ezt a lehetőséget kizárja. A két fogvatartott státusa nem a börtönparancsnokon múlik, e tekintetben ő maga elhárított minden érzelmi viszonyulást, amikor a látogatók felhívták a figyelmét arra, hogy Beke és Szőcs egy koncepciós per áldozatai, ártatlanul ülnek egy politikailag megkonstruált, az egész erdélyi magyarság ellen kiókumlált vádirat és egy elhibázott ítélet következtében, s ennek ők maguk nagyon is tudatában vannak, emiatt is nehéz teher számukra a megalázó helyzet, amibe kerültek. Ezt csak tetézte a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék e hónap eleji döntése, amellyel elutasította kettejük perújrafelvételi kérelmét, kimerítve ezzel a romániai jogorvoslati lehetőségeket.
Tőkés László abbéli reményét fejezte ki a börtönparancsnoknak beszélgetésük során, hogy az adott szolgálati kötelmeken és a lehetőségeken belül hamarosan megoldják az elítéltek munkavállalás iránti igényét, hiszen a feketehalmi fogház ezt teljesíteni tudja.
A püspök a két elítélttel való találkozása során tájékoztatta őket arról a széleskörű szolidaritásról és együttérzésről, amely nemcsak Erdély, de az egész világ magyarsága körében tapasztalható, amikor szóba kerül az ügyük és a helyzetük. Megállapította, hogy Beke és Szőcs testileg, lelkileg jól vannak, hitükben és bizakodásukban erősek, tudják, hogy ítéletüket megfélemlítési szándékkal hozták meg a posztkommunista államhatalom képviselői, akik az erdélyi magyarság jogküzdelmének, a székelység autonómiatörekvéseinek megtörését célozták meg. Tőkés László szerint égbekiáltó, hogy miközben korrupt politikusok seregei vannak szabadlábon és irányítják az országot, ártatlan embereknek kell börtönben ülniük Romániában. Erre hívta fel ő maga is az Európai Unió illetékeseinek figyelmét legutóbbi strasbourgi felszólalásában, április 15-én, amikor az Európai Parlament váratlanul újból napirendjére tűzte a romániai jogállamiság már-már feltartóztathatatlannak tűnő romlását. Képviselőnk arra mutatott rá, hogy a bizottsági dokumentumokból és a parlamenti előterjesztésekből rendre kimarad az a rendszerszintű kisebbség-, illetve magyarellenesség, amely – a törvényhozás és az igazságszolgáltatás terén elkövetett visszaélések, valamint az állami szinten érvényesülő korrupció mellett – a maga nemében szintén a romániai jogállamiság súlyos sérelmét jelenti. Tételesen és újból kitért székely politikai foglyaink esetére, feltétel nélküli szabadon bocsátásukat követelve. Tőkés László megítélése szerint most, a román EU-elnökség időszakában, valamint az európai parlamenti választások közeledtén különösképpen időszerű, hogy az Unió az eddiginél határozottabban lépjen fel őshonos nemzeti kisebbségei védelmében. Biztató fejleményként értékelte, hogy Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa is komoly aggodalmának adott hangot a romániai közállapotok és politikai viszonyok láttán.
Az EMNT elnöke úgy látja, hogy a román államfőnek most kellene példát mutatnia politikai bölcsességből, és kegyelemben kellene részesítenie a két magyar elítéltet. Ugyanakkor Csóti Györggyel, a magyarországi Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatójával egyetértve növelni és sürgetni érdemesnek vélte a nemzetközi nyomást az erdélyi politikai foglyok ügyében, akiknek esete immár az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került.
Mivel a püspök éppen a magyar és a román húsvét közötti héten kereste fel Beke Istvánt és Szőcs Zoltán a feketehalmi fogházban, imádságos együttlétük során a nagycsütörtök bibliai történetét elevenítette fel. Dsida Jenő verséből is idézett: „Körülnéztem: szerettem volna néhány / szót váltani jó, meghitt emberekkel, / de nyirkos éj volt és hideg sötét volt, / Péter aludt, János aludt, Jakab / aludt, Máté aludt és mind aludtak…” Tőkés László arról biztosította a foglyokat, hogy a kint lévők nem alusznak az ő nyomorúságuk láttán, hanem éppen ellenkezőleg: politikai, közösségi, egyházi, polgári összefogással próbálnak megszabadításukon munkálkodni, ezért Ferenc pápa csíksomlyói látogatásának előestéjén, május 31-én nagyszabású szolidaritási és imaalkalmat tartanak, ökumenikus jelleggel, Csíkszeredában.
