Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). A tanácskozáson jelen volt és felszólalt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke is, továbbá a Néppárt és az EMNT képviseletének részeként Mátis Jenő, a Néppárt Országos Választmányának elnöke és Tiboldi László, az EMNT országos alelnöke.
„Az erdélyi magyar politika számára jól indult az év: közös, hárompárti autonómianyilatkozatot írtunk alá, ami azért is fontos, mert hosszú ideig tartott az a koncepcionális vita, hogy milyen autonómiaformát szeretnénk, s annak tervezetét milyen ütemezésben kívánjuk beterjeszteni” – kezdte felszólalását Szilágyi Zsolt. A pártelnök hozzátette: a január 8-án elfogadott nyilatkozatra hamar meg is érkezett a román fél válasza, hiszen Mihai Tudose akkori román kormányfő akasztással fenyegette meg mindazokat, akik kitűzik a székely zászlót. „A volt román miniszterelnök kijelentése példanélküli, s bár nagyra értékeljük a magyar kormány és a külügy tiltakozását, elszomorító, hogy a román fél részéről nem tapasztaltunk egyértelmű elhatárolódást, sőt, Brüsszel határozott tiltakozása is elmaradt. Mi az elhangzott kijelentés után bűnügyi feljelentést tettünk, két héttel ezelőtt azonban a román bíróság kimondta: Tudose gyűlöletbeszéde Romániában nem büntetendő” – mondta Szilágyi. A Néppárt elnöke hozzátette: Beke István és Szőcs Zoltán ítélete a Tudose-kijelentés szellemiségében született. „Az ügyben érintett két fiatal nem követte el azokat a cselekményeket, melyekért most fogva tartják őket, így továbbra is küzdenünk kell igazságukért. Ugyanígy fel kell szólalnunk a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemért, valamint más tanügyi intézményeink védelméért” – hangsúlyozta Szilágyi. A vasárnapi sepsiszentgyörgyi Székely Nagygyűlés kapcsán a pártelnök elmondta: az a cél, hogy a jelenlévők tömegerőt mutathassanak fel. „Bizakodásra ad okot, hogy a román centenárium évében, néhány héttel ezelőtt, román—magyar nyilatkozatot írtunk alá román partnereinkkel közösen, melyben kinyilvánítottuk: az ország jelenlegi határaink sérthetetlenségét biztosítva, meg kell teremtenünk a kívánt autonómiaformákat, melyek nem veszélyeztetik Románia államiságát. Újra és újra hangsúlyoznunk kell, hogy minden olyan modernizációs kezdeményezést támogatni tudunk, mely Erdély felemelkedéséhez vezet” – jelentette ki a pártelnök. Szilágyi Zsolt hozzátette: örülnek annak, hogy részt vehettek abban a munkában, mely során a Néppárt és az EMNT Demokráciaközpontok a magyarországi országgyűlési választás során a leadott erdélyi levélszavazatok 45%-át juttatthatták el biztonságban a külképviseletekhez. „Bebizonyosodott, hogy az is-is logikája eredményt hozhat. Ennek szellemében csak megismételni tudom az általunk már korábban is elmondottakat: az erdélyi gazdasági terv vonatkozásában is készen állunk az együttműködésre, s hisszük, hogy e kezdeményezés akkor lehet hatékonyan megvalósítható, ha politikai konszenzuson alapul” – mondta Szilágyi Zsolt. A romániai politikai helyzet elemzése kapcsán a pártelnök emlékeztetett: nehéz időszak előtt áll az erdélyi magyarság, hiszen a következő két évben négy választásra (európai parlamentire, államelnökire, helyhatóságira és országgyűlésire) is sor kerül Romániában. „Románia soron következő uniós elnöksége esélyt jelenthet: szeretnénk, ha azok a prioritások, melyeket a magyar elnökség napirendre emelt, megmaradnának. Offenzív és kezdeményező politikát kell folytatnunk minden számunkra fontos kérdésben, így például a restitúció ügyében is, melynek rendezetlensége szintén példanélküli az Európai Unióban. Csak hangsúlyozni tudjuk: szükséges a román partnerekkel való együttműködés az ország modernizációja érdekében, s meg kell találnunk Erdélyben – ha lehet – a magyar-magyar összefogás lehetőségét” – zárta felszólalását Szilágyi Zsolt.
„Folytatjuk a megkezdett munkát, s célunk, hogy felkutassuk azokat a magyar állampolgársággal még nem rendelkező erdélyi magyarokat, akik nem éltek a könnyített honosítási folyamat lehetőségével. Az EMNT Erdély-szerte 21 irodát működtet, s jó látni, hogy már nem csak a honosítás ügyében, hanem számos anyakönyvezési kérdéssel is megkeresnek minket ügyfeleink, akik bíznak az EMNT Demokráciaközpontok felkészültségében” – kezdte felszólalását Sándor Krisztina, majd hozzátette: az EMNT Demokráciaközpontok munkatársai a két erdélyi főkonzulátussal együttműködve végzik munkájukat, ez az együttműködés pedig gördülékeny és eredményes. „A legutóbbi magyarországi országgyűlési választások alkalmával is bebizonyosodott, hogy egy szakmailag felkészült csapattal dolgozunk, s ez arra is felhívja a figyelmet, hogy érdemes akár más típusú feladatokkal is megbízni az EMNT hálózatát” – hangsúlyozta az EMNT ügyvezető elnöke. „A MOGYE helyzete hosszú ideje megoldatlan. Májusban – a Néppárttal és az SZNT-vel közösen – petíciót indítottunk az ügy rendezéséért, s több mint 15 000 aláírást gyűjtöttünk össze, melyeket a bukaresti illetékesekhez juttatunk el. Az ügy megoldása érdekében ugyanakkor számítunk a magyar kormány segítségére is. Ugyanígy érdemes odafigyelnünk a Beke—Szőcs-ügyre is, hiszen a két fiatal bűnösségét mind a mai napig nem sikerült bebizonyítaniuk a hatóságoknak. Mindeközben a román sajtó a teljes erdélyi magyar közösséget igyekezett terroristaként láttatni, s ennek félő, hogy mélyreható következményei lesznek” – jelentette ki Sándor Krisztina, aki a Székely Nagygyűlés kapcsán elmondta: kiveszik részüket a mobilizációból is, hiszen az autonómiatörekvések és az erdélyi magyar közösség szempontjából sem mindegy, hányan vesznek majd részt a megmozduláson.
