A 9. Kolozsvári Magyar Napok első eseményei között mutatták be szombat délután az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Kriterion Könyvkiadó által közösen kiadott Kincses Kolozsvár Kalendáriuma idei, immár hetedik kötetét, a Bánffy-palota udvarán.
A bemutatón Szabó Lilla felelős szerkesztő, a Kolozsvári Magyar Napok programigazgatója köszöntötte a jelenlevőket, megköszönve a szerkesztők és a kötet megjelenéséhez hozzájárulók munkáját.
A kalendáriumot az évek során kialakult szerkezetet megtartva állították össze, tovább bővítve új elemekkel – mondta H. Szabó Gyula főszerkesztő, a kiadó igazgatója, aki hozzátette, a Mátyás király-emlékév jegyében, a kötetben is kiemelt szerepet kapott a kincses város nagy szülötte. Alakja, humora, a kötet számos rovatában megidéződik, így a meseválogatásban is – Szabó Beáta szerkesztői munkája nyomán.
A szerzők közül elsőként Jakab Gábor plébános a Kerekdomb múltjából és jelenéből szemezgető, beszédes, adatokkal tűzdelt írását olvasta fel, kiemelve e városnegyedben eltöltött ötven év számára fontos, és a közösség életét is meghatározó emlékeit.
Rácz Norbert unitárius lelkész köszönetet mondott, amiért a vallásszabadság 450. évfordulójának megünneplése kiemelt helyen szerepel az idei Kolozsvári Magyar Napok programjai között. A kalendáriumban szereplő írásában az 1568. évi tordai országgyűlésen hozott vallásügyi határozatot járja körül, mely a korabeli európai viszonyok között egyedinek számított. A lelkipásztor kiemelte, hogy az unitáriusok az intézményi megalakulást kapcsolják a 450. évfordulóhoz, de e jubileum minden egyes erdélyi ember ünnepe – felekezetektől függetlenül. A vallásszabadság gondolata megszületett, gyökeret eresztett és egyedi vallási térképet hozott létre Erdélyben, ami a miénk és amire büszkék lehetünk – hangsúlyozta Rácz.
Fodor János történész az impériumváltás 100 éves évfordulójának erdélyi aspektusait járta körül, elmondva, hogy Erdélyt gyűjtőfogalomként, mindazon területekre használja, melyet a trianoni békeszerződés nyomán Romániához csatoltak. Hangsúlyozta: ezek az évfordulók emlékezetpolitikai konstrukciók, ugyanis egy hasonló váltás minden esetben többéves folyamatként értelmezendő. Írása kivonatos összefoglalója kíván lenni e folyamatnak, a fontos kulcsfogalmak kiemelésével, melyek meghatározó szerepet játszottak az erdélyi magyarság életében – mondta a szerző.
Murádi János Kristóf történész a Kolozsvári Magyar Napok ősére hívta fel a figyelmet, mely csak két alkalommal került megszervezésre Magyar Napok név alatt, de méltán tekinthető a napjainkban ismert augusztusi rendezvénysorozat elődjének. Hasonló magyar napokat a negyvenes években számos észak-erdélyi városban szerveztek, első ízben Kolozsváron, 1941. május 25-én.
A bemutató a 80. életévét betöltött Jakab Gábor plébános köszöntésével zárult, akit 50 éve nevezett ki a kerekdombi gyülekezet élére a legendás hírű Márton Áron püspök.
A kalendáriumban, a korábbi évekhez hasonlóan, helyet kaptak hely- és sporttörténeti írások, gasztronómiai, városszépítő és kertbarát rovat, gyermekeknek szóló fejezetek, valamint keresztrejtvény is. A kötetet, melyet számos fénykép, illusztráció és Könczey Elemér karikatúrái színesítenek, bárki megvásárolhatja – 30 lejért – a Kolozsvári Magyar Napok infóstandjainál.
(Forrás: KMN-press)
