Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács gazdasági bizottságának elnöke, az erdélyi Mezőség területén beindított kísérleti program eredményeiről számolt be a Felsőszinevéren megszervezett Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem gazdaságfejlesztés témájú panelbeszélgetésén. Beszámolójában elhangzott: több mint 500 sikeres pályázatot támogattak a kísérleti program által, amelyet Erdélyre és Partiumra is érdemes terjeszteni. Az eseményen jelen volt Berki Marianna, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ igazgatója, Erdélyi Rudolf, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Vezérigazgatója és Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezető igazgatója.
Mint ismeretes, a magyar kormány támogatásával gazdaságfejlesztési program indult 2018 elején, Maros-mezőségi térségben. A kísérleti jellegű programban 521 pályázó vállalkozás és személy nyert összesen 1,5 milliárd forint értékű támogatást, amelyet eszköz- vagy tenyészállat-beszerzésre, valamint mezőgazdasági területek telekkönyvezésére használhattak.
A program eredményeiről és tapasztalatairól Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács gazdasági bizottságának elnöke elmondta: ha a román pénzügyminisztériumban összeadnák, hogy a program mit jelentett a román államnak, akkor kiterjesztenék idővel egész Erdélyre és a Partiumra is. Az előadáson kiderült, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak és az Erdélyi Magyar Néppártnak közös álláspontja van. Mindkét szervezet abban bízik, hogy a közeljövőben lesz kiterjesztése a gazdaságfejlesztési programnak, ugyanakkor a kiterjesztéssel egy időben az illetékesek figyelembe veszik az erdélyi magyar közösség társadalmi és politikai sokszínűségét.
A jövőre nézve Mátis Jenő kihangsúlyozta: „Remélem, hogy az egész Erdélyt lefedő gazdaságfejlesztési programot irányító testületben helyet fognak kapni mindhárom erdélyi magyar politikai párt, ugyanakkor a történelmi egyházak, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács képviselői is.”
Erdélyi Rudolf, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója a program céljáról elmondta: a külhoni magyarság szülőföldön való boldogulása, és a magyar identitás megerősítése volt az elsődleges szempont. Mint kiderült, a program 2010 óta több száz milliárd forint támogatást biztosított intézményfejlesztésen át egészen a civil szervezetek működéséig, és programjaiknak megvalósításáig.
Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezető igazgatója a szerbiai kísérleti programról kiemelte: Szerbia befogadó országként belátta, hogy a Magyarország által nyújtott gazdaságfejlesztési támogatás a befogadó országnak is érdeke. „A magyar nemzetpolitika sikerei miatt ma Szerbiában jobb magyarnak lenni, mint bármely más nemzetiség tagjának” – mondta.
Berki Marianna, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ igazgatója a kárpátaljai tapasztalatokat mutatta be. Kárpátalján a befogadóország már közel sem annyira belátó, mint Szerbia. A nehéz ukrajnai helyzet ellenére Berki kiemelte a program sikerességét: az ukrán bürokrácia útvesztőiben nehezen eligazodó pályázóknak, nem volt könnyű helytállniuk, viszont a program sikerét az igazolja, hogy nagy számban nyújtottak be pályázatokat.
