A személyes adatok védelmét a magyar jogrendszer kiemelten kezeli, az Országgyűlés a személyes adatokkal kapcsolatos jogok védelmére, a felmerült jogszabálysértések kivizsgálására, továbbá a jogsértések megelőzésére adatvédelmi biztost választ.

Az adatvédelemre vonatkozó fontosabb jogszabályok:

1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1993. évi LIX. törvény az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, 1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről.

A fentiekről bővebben:

Országgyűlési Biztos Hivatala: http://www.obh.hu Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala: www.nyilvantarto.hu  http://www.magyarorszag.hu

Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. A magyar jogrendszer biztosítja a tulajdonhoz való jogot. A tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. Eltérő szabályok vonatkoznak a termőföld tulajdonlására, így legfeljebb 300 hektár területű családi gazdaságot szerezhet meg belföldi magánszemély. Jogi személy vagy külföldi magánszemély nem szerezhet termőföld-tulajdont.

A tulajdonra vonatkozó fontosabb jogszabályok:

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 1994. évi LV. törvény a termőföldről, 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról.

A munkához, valamint a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához szorosan kapcsolódik a munkavállalók azon joga, hogy érdekei érvényesítése érdekében sztrájkolhasson.

A sztrájkra vonatkozó fontosabb jogszabályok:

1989. évi VII. törvény a sztrájkról, 1991. évi XXVIII. törvény a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

Afentiekről bővebben:

Nemzeti Erőforrás Minisztérium: http://www.nefmi.gov.hu Állami Foglalkoztatási Szolgálat: http://www.afsz.hu http://www.magyarorszag.hu

A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez. A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, a demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében.

A szólás- és sajtószabadságra vonatkozó fontosabb jogszabályok:

1986. évi II. törvény a sajtóról, 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról, 1996. évi CXXVII. törvény a nemzeti hírügynökségről, 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről, 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról, 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról.

A fentiekről bővebben:

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala: www.nyilvantarto.hu  Országos Rádió és Televízió Testület: http://www.ortt.hu Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság: http://www.nmhh.hu Országgyűlési Biztos Hivatala: http://www.obh.hu http://www.magyarorszag.hu http://www.mti.hu

A gyülekezési jog a Magyar Köztársaság által kiemelkedően védett alapvető emberi jog, amely a kollektív szabadságjogok részét képezi. A gyülekezési jog az egyesüléshez való joggal szoros összefüggésben áll. A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.

A gyülekezési jogra vonatkozó legfontosabb jogszabály:

1989. évi III. törvény a gyülekezési jogról

A fentiekről bővebben:

https://www.magyarorszag.hu

Az egyesülési jog az első generációs emberi jogok közé tartozik, amely szabadságjog alapján lehetséges a társadalmi szervezetek szabad létrehozása és működtetése. Ide tartozik az egyesületek, a pártok, az érdekvédelmi szervezetek, szakszervezetek létrehozásához, fenntartásához, és az azokhoz való csatlakozáshoz való jog.  A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.

Az egyesülési jogra vonatkozó fontosabb jogszabályok:

1989. évi II. törvény az egyesülési jogról, 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól, 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről.

A fentiekről bővebben:

http://www.magyarorszag.hu

A Magyarországon lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárt megilleti az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen, valamint, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen. A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és – amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik – választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Polgármesterré és fővárosi főpolgármesterré magyar állampolgár választható.

A választásokra vonatkozó fontosabb jogszabályok:

1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról, 1997. évi C. törvény a választási eljárásról, 1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről, 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról, 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról.

A fentiekről bővebben:

Belügyminisztérium: http://www.bm.hu http://www.magyarorszag.hu http://www.valasztas.hu

Az Alkotmány 69. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani, a magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet és jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze.

Az állampolgársággal kapcsolatos rendelkezéseket a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvénytartalmazza.

A fentiekről bővebben:

http://www.magyarorszag.hu Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal: http://www.bmbah.hu