A nemzetközi nyelvjogi szervezet is támogatja a Minority SafePack-et az EMNT kezdeményezésére

Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (European Language Equality Network – ELEN) november 11-én (szombaton) Valenciában tartotta éves Küldöttgyűlését. Az európai szintű lobbi-szervezet tanácskozásának ezúttal is a Valenciai Kulturális Akció elnevezésű szervezett adott otthont, melynek tagja az ELEN elnöke, Ferran Suay egyetemi tanár is. A Küldöttgyűlésen részt vett Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke is, akinek kezdeményezésére a nemzetközi nyelvjogi szervezet támogatásáról biztosította a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést.

A Küldöttgyűlésen jelen voltak a tagszervezetek képviselői, valamint meghívott előadók, akik a gyűlés első részében egy-egy nyelvjogi kérdéskört mutattak be. Davyth Hicks, az ELEN főtitkára, valamint Ferran Suay elnök köszöntötték a résztvevőket, majd Vicenta Tasa és Anselm Bodoque egyetemi tanárok a nyelv és hatalom összefüggésében arról beszéltek, hogy a kisebbségi- és regionális nyelvek használatához szükséges, hogy ezeket ne csak egyéni, hanem kollektív jogokként is elismerjék. Az előadók rámutattak: a „nyelvi jogok” kifejezés elvont használata helyett célszerűbb lenne a nyelvi biztonságról beszélni a közvélemény előtt. Vicenta Tasa és Anselm Bodoque a spanyol alkotmány kapcsán elmondták: a dokumentum szerint az állam nyelve a spanyol, ám ez azt is jelenti, hogy az az állami intézményekre vonatkozik, de a lakosságra nem, s a regionális nyelvek az adott régióban számítanak hivatalosnak, nem pedig a teljes állam területén.

A Küldöttgyűlés négy fő kérdéskör vizsgálatával zajlott: a nyelvi jogok és az ezekhez kapcsolódó törvénykezések helyzete; hogyan segítheti a digitális technika a nyelvi sokszínűséget; milyen hatással lesz a Brexit a kelta nyelvekre; valamint a Katalóniában kialakult belpolitikai helyzet várható hatásai és következményei.

Az első témakörben Paul Bilbao, az ELEN alelnöke és a Kontseilua baszk nyelvvédő szervezet képviselője a Donostia-i Protokollumot ismertette, melyet az elmúlt két évben dolgoztak ki, és amely széleskörű elfogadása esetén megfelelő kiegészítője lehet a Nyelvi Kartának. Míg ez utóbbit az uniós intézmények alkották meg, a Donostia-i Protokollum a civil társadalom közös munkája. Paul Bilbao kihangsúlyozta: a nyelvi jogokat garantálni kell, s nem elég azok elfogadása, hanem működtetési mechanizmusokat és az ezekhez szükséges anyagi feltételeket is hozzájuk kell rendelni. Ciarán Mac Giolla Bhéin, a Conradh na Gaeilge nyelvvédő csoport képviselője az ír nyelv szélesebb körű használatáért folytatott közösségi kampányt mutatta be.
A tanácskozáson elhangzott: az ELEN tagszervezeteinek egy része jelenleg egy Digitális Nyelvi Sokszínűség Projektben vesz részt, melynek célja, hogy az internet adta lehetőségeket kihasználva, a kisebbségi- és regionális nyelvek használata a virtuális térben is egyre szélesebb körben elterjedjen.

Neil McEvoy walesi parlamenti képviselő a walesi, az ír, a skót gael, valamint a cornwalli nyelvek Brexit utáni helyzetéről szólva elmondta: egyelőre bizonytalan az említett nyelvek jövője, és nagy hiányosságot okozhat, ha az ezeket védő szervezetek elesnek az európai uniós pénzektől, ugyanakkor ezen nyelvek újratanulásának, valamint az ezeken a nyelveken induló rádió- és tévéadóknak egyértelmű gazdasági haszna is van.

A katalán helyzetről tárgyalva Nacho Amadoz, a Pont.cat Alapítvány képviselője elmondta: nem tudni, milyen következményei lesznek a függetlenedési törekvéseknek, de amennyiben a december 21-re kiírt előrehozott választásokon a függetlenségpártiak nyernek, a spanyol államnak el kell fogadnia Katalónia döntését. Dayth Hicks főtitkár – csatlakozva az előtte szólóhoz – beszámolt az október 1-jei katalán népszavazás történéseiről, melyeken megfigyelőként vett részt.

A Küldöttgyűlésen az ELEN további 4 taggal bővült: a frízföldi (Hollandia) nyelvi mozgalommal, a katalán Pont.cat Alapítvánnyal, mely a .cat-kiterjesztésű internetes oldalakat népszerűsíti, a szardíniai Babel Filmfesztivál szervezőivel, akik 2010 óta évente megszervezik a kevésbe használt regionális nyelveken készült filmek seregszemléjét, valamint egy, a szardíniai nyelv hivatalossá tételéért dolgozó szervezettel.

Az ELEN elnöke és főtitkára beszámolt az elmúlt időszak tevékenységéről:

· Az Európai Parlamentben létrehoztak egy támogatói csoportot a kevésbé használt nyelveknek – Jill Evans és Liadh Ni Riada képviselők közreműködésével.
· Az ELEN november 14-én részt vesz Budapesten a Külügyi- és Külgazdasági Minisztérium által a Nyelvi Karta 25 éves évfordulója alkalmából szervezett konferencián is, ahol Paul Bilbao alelnök tart előadást.
· Az ELEN javaslatára és a valenciai tartományi elnök támogatásával létrejön egy munkacsoport a kisebbségi- és regionális nyelvek számára az Európai Regionális Törvényhozó Testületek Konferenciáján.
A Küldöttgyűlés – Sándor Krisztinának és az ELEN Választmányának javaslatára – támogatásáról biztosította a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, és tagszervezetei révén hozzájárul az egymillió aláírás összegyűjtéséhez.
Az ELEN ugyanakkor támogatja az Európai Parlamentben a közeljövőben napirendre kerülő televíziós csomagszolgáltatásokra vonatkozó korlátozások feloldását is, és javasolja, hogy azok ne területekre alapozzanak, hanem nyelvi határokra.

A Küldöttgyűlésen az ELEN további működéséről, a jövőbeli tervekről és az európai uniós támogatási lehetőségekről egyeztettek a küldöttek. Elhangzott: 2018 a Kulturális Örökség Európai Éve lesz, mely jó lehetőség a kisebbségi- és regionális nyelvek népszerűsítésére.

Az ELEN küldöttgyűlése négy határozatot fogadott el, az alábbiak szerint:

· Az ELEN a közeljövőben kezdeményezi egy nemzetközi akadémiai konferencia szervezését Európa társadalmi válságáról;
· Az ELEN üdvözli Fernand de Varennes kinevezését az ENSZ különleges kisebbségügyi jelentéstevőjeként;
· Az ELEN külön határozatot fogadott el a Katalóniában kialakult helyzet kapcsán, valamint a katalán kormány bebörtönzött tagjainak szabadon bocsátásáért;
· Az ELEN támogatja galíciai tagszervezetének törvényjavaslatát, mely arra vonatkozik, hogy a galíciai tartományi parlament hivatalossá tegye a galíciai nyelv használatát.

Az ELEN jövő évi Választmányi Ülésének és Küldöttgyűlésének megszervezésére két felajánlás is érkezett: az egyik a walesi tagszervezet, a másik pedig az EMNT részéről, e kérdésben azonban az elkövetkezőkben dönt az ELEN vezetése.

A Küldöttgyűlést megelőző estén, egy a Valenciai Egyetem rektori hivatalában zajló találkozás keretében, az oktatási intézmény is csatlakozott az ELEN-hez.

Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat 45 kevésbé használt nyelvet képvisel 23 különböző európai országban, összesen 150 tagszervezettel.

EMNT