A jövő évi európai parlamenti választásokra való tekintettel egy Európa jövőjéről szóló vitasorozatot indított az Európai Parlament az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek részvételével. Az október 23-i strasbourgi vita meghívottja Klaus Iohannis, Románia államelnöke volt.
A román jogállamiságról tartott október eleji parlamenti vitával összefüggésben szembeötlő volt a kettő közötti éles különbség. Míg Viorica Dăncilă kormányfőt ittlétekor jóformán a vádlottak padjára ültették, ezzel szemben az államfőt – mondhatni – a román demokrácia bajnokaként és lehetséges megmentőjeként méltatták. Ezt tette Jean-Claude Juncker is, az Európai Bizottság elnöke, aki valóságos „szerelmi vallomást” intézett a magas rangú vendéghez és országunkhoz. „Nagyon szeretem Romániát, amely első pillanattól vállalta az Unióval a szolidaritást, minthogyha egyik alapító tagja lett volna” – mondotta, majd országunk közelgő EU-elnökségére és a gyulafehérvári nemzetgyűlés küszöbön álló 100. évfordulójára is kitérve így fogalmazott: „Románia centenáriuma az EU ünnepe is egyben, együtt fogjuk megünnepelni ezt a nagy román és európai pillanatot.”
A román államelnök expozéjában – egyebek mellett – „büszke románként” országunk európai identitásáról tett bizonyságot, ilyenképpen: „A románok nemzeti büszkesége és európai büszkesége nem párhuzamos, hanem együttes valóságok.” A migrációs és a biztonsági kihívások vonatkozásában Románia érdemeit méltatta az európai biztonság és stabilitás védelmében.
A frakcióvezetők és a spontán felszólalók komoly aggodalmaiknak is hangot adtak, különösképpen a romániai korrupció és a Velencei Bizottság által is elmarasztalt igazságügyi reformok vonatkozásában. A lengyel és a magyar helyzetet kárhoztatva általában véve elnézéssel tekintettek a romániai állapotokra. „Ne kövessék Lengyelország és Magyarország rossz példáját – harsogta Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető –, a májusi választásokon a liberális demokrácia és az illiberális autokrácia fog egymással megküzdeni.”
A román európai képviselők konstruktív kritikáját csupán egy-két szocialista társuk személyre szóló vádjai törték meg.
Tőkés László bevezetésképpen elismerését fejezte ki az államelnöknek az illegális migrációval szembeni, valamint a jogállamiság melletti állásfoglalásai miatt. Az előbbi kapcsán a Magyarországgal, illetve a visegrádi négyekkel való összefogást szorgalmazta Európa, európai értékeink és identitásunk védelmében. Felszólalásának gondolatmenetét folytatva ugyanakkor rámutatott, hogy Romániában a jogállamiságot nem csupán a korrupció, hanem a nacionálkommunizmus idejéből örökölt heves magyarellenesség is súlyos mértékben veszélyezteti. Klaus Iohannis kisebbségi – német – eredetére utalva az erdélyi magyarok védelmére szólította fel a román államelnököt, nehogy ők is a Ceauseşcu-diktatúra által elűzött és kiárusított szászok sorsára jussanak.
A vitában elhangzottakra adott válaszában az államfő a 2019 első felére eső román uniós elnökség előtt álló feladatokról és annak prioritásairól szólt. Mivel az egyedi spontán hozzászólásokra érdemben nem jutott ideje reagálni, azt ígérte, hogy írásban fog válaszolni.
