Sepsiszentgyörgyön tartotta soron következő Küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). A jelenlévő küldöttek újraválasztották a szervezet elnökének Tőkés Lászlót, akinek munkáját ügyvezető elnökként továbbra is Sándor Krisztina, alelnökökként pedig Tiboldi László, Mátis Jenő, Nagy József Barna, Borbély Zsolt Attila és Kádár Imola segítik majd.

A megjelenteket elsőként Kádár Imola, az EMNT sepsiszéki elnöke, a Küldöttgyűlés házigazdája köszöntötte, őt követően pedig Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szólt a résztvevőkhöz. A városvezető rámutatott: a legnagyobb magyar többségű székelyföldi városban az esetleges nehézségek ellenére is sikerült példát mutatni a magyar—magyar együttműködés területén. „Erdélyi magyarokként megtanultuk, hogy míg egyik kezünkkel építkeznünk kell, a másikkal védekeznünk. Mindez könnyebb, ha együtt tesszük” – jelentette ki Antal Árpád, aki felszólalása végén megköszönte az EMNT munkáját, mellyel jelentősen hozzájárul a népszámlálás sikerre viteléhez.

„Küldöttgyűlésünk jelszavául Szabó Dezsőnek, a magyar igazság szenvedélyes keresőjének egyik kötetcímét választottuk: „Egyenes úton”. „Taníts meg engem a te utadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözőim miatt” – ekképpen fohászkodtunk és ezen a bibliai „keskeny” úton igyekszünk megmaradni a zsoltáros Dávid királlyal együtt a veszedelem idején, korunk, kisebbségi létünk és szorongatott helyzetünk kihívásai és próbatételei közepette. Az elmúlt mintegy két és fél évre a váratlanul reánk törő koronavírus-járvány vetette rá sötét árnyékát, de a szorító társadalmi-egészségügyi tilalmak közepette tettük, amit kellett és amit lehetett” – kezdte beszédét Tőkés László. Az EMNT elnöke részletesen beszámolt a legutóbbi (2019-ben megszervezett) Küldöttgyűlés óta kifejtett tevékenységéről, majd néhány közéleti aktualitásra külön is kitért. „A 2019-es Küldöttgyűlésünkön kiemelt hangsúly esett közösségi önrendelkezésünk ügyére, az erdélyi magyar kisebbségi lét több vetületében, úgymint: integrált autonómiaformák elérése, a magyarság társnemzeti státuszának biztosítása, tanügyi autonómia, a történelmi régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés támogatása, új magyar összefogás, román–magyar kapcsolatok és a kölcsönös megegyezésre való törekvés. Hálaérzéssel állapíthatjuk meg, hogy széleskörű nemzetközi összefogással, nem utolsósorban pedig a magyar nemzeti erők közreműködésének köszönhetően, végül is az előírt számot meghaladva sikerült összegyűjteni a szükséges aláírásokat a történelmi régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezéshez. Csak remélni merjük, hogy a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése nem jut a FUEN és az RMDSZ kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésének sorsára” – mondta Tőkés László. „Az új egység irányába mutat az, a 2018 januárjában elfogadott, hárompárti autonómianyilatkozat, melyben az EMNP, az RMDSZ és az MPP – akkori – elnökei egyöntetűen támogatásukról biztosították a közösségi önrendelkezés ügyét. Szili Katalin asszony közvetítő szerepe ebben külön is említést érdemel. Csak azt sajnálhatjuk, hogy a megegyezés „cselekvési terve” végül is elsikkadt. Idén ősszel azonban, a Kolozsvári nyilatkozat 30. évfordulóján újabb jó alkalom kínálkozik az autonómia ügyének együttes felkarolására. Az RMDSZ és az EMSZ parlamenti frakcióinak összefogásával komoly lehetőség mutatkozik egy kisebbségi törvénytervezet benyújtására Románia parlamentjében – annál is inkább, mivel az eredeti kormányprogramban is szerepel egy ilyen jogszabály elfogadására vonatkozó előirányzat. Az EMNT Választmánya tavaly májusi ülésén azzal a meghagyással élt, hogy parlamenti képviseletünk az autonómia iránti elkötelezettséggel érvényesítse törvényhozói szándékát. Ezzel együtt megbízást adtunk egy szakértői csoportnak a kisebbségi törvénytervezet kidolgozására” – emlékeztetett az EMNT elnöke. „Temesvár forradalmi öröksége szellemében építsük és erősítsük a román–magyar szolidaritást, hogy a demokratikus képviselet és párbeszéd elve alapján létrehívjunk egy országos szintű, reprezentatív román–magyar kerekasztalt a magyarság ügyének intézményes rendezése végett” – szorgalmazta Tőkés László. Beszéde végén az EMNT elnöke gratulált a magyarországi nemzeti erőknek az április 3-i országgyűlési választás alkalmával elért sikerekhez, majd megjegyezte: „egy kis lelkes túlzással, méltán állíthatjuk, hogy a külhoni magyarok imponálóan nagy számú szavazata által a Magyar Országgyűlés Nemzetgyűléssé lépett elő. A külhoni magyarság hálával tartozik Orbán Viktor nemzeti kormányának a határokon átívelő nemzetegyesítés eme fényes győzelméért, háláját pedig cselekvő hozzájárulásával juttatja kifejezésre. A törvénytelen migráció, a sorsszerű koronavírus-járvány, az áldatlan ukrajnai háború és az európai dimenzióba lépett, általános magyarellenesség körülményei között magyar hazánk és kormányunk biztosan számíthat az elszakított nemzetrészek föltétlen támogatására”.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott köszönetét fejezte ki az EMNT által a magyarországi választásokat megelőző regisztrációs folyamatban, valamint a levélszavazatok begyűjtésében nyújtott segítségéért, valamint tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszönetét és jókívánságait. Szili Katalin hangsúlyozta: a nemzeti oldal áprilisi győzelme nem jöhetett volna létre a megtapasztalt, széleskörű összefogás nélkül. „Elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy olyan kormánya legyen Magyarországnak, mely a békét, a biztonságot és a határok feletti nemzetegyesítés és nemzetépítés ügyét szolgálja. A válságok időszakát éljük, elég csak a migrációra, a világjárványra vagy épp a háborúra gondolnunk, így a béke és biztonság mindennél jobban felértékelődött. Örvendünk, hogy az áprilisi választás megteremtette ezek lehetőségét” – jelentette ki a miniszterelnöki megbízott. Beszédében Szili Katalin rámutatott: át kell tekinteni, hova jutott el a Kárpát-medence magyarsága a nemzetpolitika terén, s milyen irányokba kíván tovább menni. „Sajnálattal állapítható meg, hogy mind a mai napig vannak olyanok, akik kénytelenek elszenvedni szimbólumaik, zászlóik, jelképeik vagy épp iskoláik üldöztetését, ugyanakkor teljességgel elképzelhetetlen, hogy ma egy önmagát európainak tartó ország olyan döntéseket hoz, amelyek egy nemzeti kisebbség jogait csorbítják” – utalt ezzel Szili Katalin a sepsiszentgyörgyi zászlóügyre és a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyére. „Ha a nemzeti kisebbségeknek nem biztosítanak kollektív jogokat, az asszimilációnak számít. Ezért is fontos, hogy a népszámlálás során mindenki bátran vállalja magyarságát, és számbelileg is jól látható közösség legyen az erdélyi magyarság. Jogos elvárás, hogy az erdélyi magyarokra államalkotó közösségként tekintsen a román állam és ezt az alkotmányban is ismerjék el” – mondta Szili Katalin, aki beszéde végén azt üzente a románságnak, hogy ne higgyenek azoknak a politikusaiknak, akik azt állítják, az önrendelkezési küzdelem valamiféle elszakításról szólna, hiszen közösségünk csak annyit kér, hogy sorsáról ő maga dönthessen.

Kalmár Ferenc miniszteri biztos beszámolt az Európa Tanács miniszteri bizottságában lezajlott magyar elnökség főbb eredményeiről, ismertetve az annak keretében kidolgozott főbb alapelveket. „A nemzeti kisebbségek ügye nem bel-, hanem európai ügy kell legyen, s nem feledhetjük, hogy amikor a nemzeti kisebbségekről beszélünk, akkor tulajdonképpen identitásvédelemről beszélünk, melyhez elengedhetetlenül szükségesek az egyéni és kollektív jogok is. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állampolgárság és a nemzeti identitás különválasztható, ugyanakkor a nemzeti kisebbségekre államalkotó tényezőként kell tekintsen a mindenkori hatalom” – hangsúlyozta a politikus, majd beszéde zárásaként arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar közösségek soha nem kértek maguknak olyan jogokat, amelyek Európa más tájain már ne lettek volna kipróbálva és életbe léptetve.

Borbély Zsolt Attila, az EMNT alelnöke Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, miniszteri biztos üzenetét tolmácsolta. „Fontosnak tartom, hogy megköszönjem Önöknek a partneri együttműködést, amit a magyar nemzeti érdek szolgálatába állítottak és állítanak. Az EMNT immár 19 éve megbízható és stabil képviselője Erdélyben a magyar nemzeti gondolatnak. A 2010-es esztendő nem csak a magyarországi politikában volt a fordulat éve, hanem a nemzetpolitikában is. Az EMNT az első pillanatoktól kezdve kiszámítható és aktív partnere volt a magyar nemzet egységében gondolkodó polgári kormánynak, akivel lehetett stratégiák mentén gondolkodni és tervezni, valamint azok megvalósításában is együttműködni” – kezdte köszöntőlevelét a Fidesz politikusa, aki az elmúlt tizenkét esztendőt a modernkori magyar nemzetpolitika legaktívabb időszakának nevezte. „Ennek előfeltétele volt a magyar nemzeti érdek minden téren való képviseletét felvállaló és az annak érdekében való cselekvést minden körülmények között szem előtt tartó anyaországi kormány. Az elért eredmények közül vitathatatlan módon kiemelkedik a kedvezményes honosításról szóló törvény elfogadása, amely úgy tette lehetővé a magyar állampolgárság megszerzését, hogy a külhoni magyarok szülőföldjükön maradhattak. A nemzet határok feletti közjogi újraegyesítése a szavazati jog kiterjesztésével lett teljes és ma már elmondható, hogy minden magyar felelős minden magyarért, a határon túliak is beleszólhatnak abba, hogy milyen kormánya legyen a nemzetnek. Egy percig sem kellett csalódni a külhoni szavazatokban, azok meghatározó többsége minden alkalommal, most mintegy 95 százaléka, a nemzeti-konzervatív jobboldalt, a Fidesz-KDNP-t támogatta. Ezért is rendkívül hálásak vagyunk” – jelentette ki Zsigmond Barna Pál.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke részletes helyzetismertetésében kitért az EMNP és az EMNT szövetségesi viszonyára, felidézve az EMNP életre hívásának időszakát, majd az elmúlt két és fél év tevékenységének elemzésekor kijelentette: az erdélyi magyarság, s ezzel együtt az azt képviselő szervezetek is, nehéz és küzdelmes időszakon vannak túl, de a megpróbáltatások ellenére is sikerült néhány jelentős eredményt felmutassanak. „Az önkormányzati választások eredményeként fontos településeken sikerült polgármesteri tisztségeket elnyernünk, így az önkormányzati munka elsőrendűvé vált, hiszen valljuk: önkormányzataink az erdélyi magyar közösség védőbástyáiként működnek” – jelentette ki a pártelnök, aki szintén komoly eredményként értékelte, hogy az erdélyi nemzeti oldalnak immár parlamenti képviselete is van. „A magyarországi országgyűlési választás és országos népszavazás során, hálózatunknak köszönhetően, közel hetvenezer levélszavazatot juttattunk idejében és biztonságban célba, így az EMNT irodahálózata, valamint az EMNP és az EMSZ képviselői újra bizonyították, hogy a magyar kormány megbízható és szakmailag felkészült partnereiként állnak az erdélyi magyar állampolgárok szolgálatában” – mondta Csomortányi. A pártelnök beszéde zárásaként rámutatott a népszámlálás fontosságára, s arra buzdított mindenkit, hogy az önkitöltéses időszakban, valamint a kérdezőbiztosok által végzett lekérdezés során is bátran vállalják magyarságukat, anyanyelvüket és felekezeti hovatartozásukat.

„Három évvel ezelőtt, 2019. május 7-én volt az első napja a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének. Hangulatában két véglet nyomta rá a bélyegét erre a napra. Az első aláírások öröme egy hatéves, néha reménytelennek látszó jogi küzdelem után, a másik pedig a szorongás: tudjuk-e a feladatot időben teljesíteni? Két évvel ezelőtt, éppen 2020. május 7-én lezártuk az aláírásgyűjtést. Lelkesedés és aggódás között. Hét napot éltünk át olyan megszakítás nélküli eufóriában, amilyent sem én, sem munkatársaim korábban nem tapasztaltak. Május elején, közel egy év után összesen 300 ezer aláírásunk volt. Megszállottan, fanatikus hittel hirdettük a közösségi oldalainkon, a magyar közmédiában: még mindig lehetséges a siker! Kell 700 ezer aláírás a hátralévő hat nap alatt. A világjárvány lakásainkba zárt, mindnyájunknak a bejárható tér a televízió és a számítógép között volt. Egymástól távol, de mégis egymás mellett dolgoztunk, egyeztettünk, feladatokat adtunk egymásnak. Éjfél előtt túlléptük az egymillió aláírást. És jött a másnap reggel, diadallal és újabb kétséggel. A területi kritériumok még nem teljesültek, bíznunk kellett tehát a meghosszabbításban, amelyet a járvány támasztotta akadályok indokoltak. Egy évvel ezelőtt, 2021. május 7-én éjfélkor ismét lezártuk az egyéves meghosszabbítás után az aláírásgyűjtést. Több mint 1 400 000 támogató aláírásunk volt, és a területi kritérium is teljesült tizenegy államban” – emlékezett vissza Izsák Balázs. A Székely Nemzeti Tanács elnöke a nemzeti régiók védelméért indított európai polgári kezdeményezés kapcsán elmondta: minden uniós tagállamból rendelkeznek hivatalos okiratokkal, amelyek összesen 1 266 682 hitelesített aláírást igazolnak, és a kötelező hét helyett nyolc államban teljesült végül a területi kritérium. „Hasonló helyzetben vagyunk, mint három évvel ezelőtt. Nagyon nehéz feladat áll előttünk. A különbség annyi, hogy már van 27 útlevelünk, amellyel beléphetünk egy Európai Unió küzdőterére. Hasznot nem ígér senki, én sem tudok, de nehéz próbatételt igen. És meglátjátok, el fogjuk érni, hogy Európa nemzeti régiói a közösségi jog alanyai legyenek” – zárta beszédét Izsák Balázs.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának újraválasztott elnöke, a Fidesz parlamenti képviselője szintén levélben köszöntette a Küldöttgyűlés résztvevőit. „Szeretném először is megköszönni az ország- és nemzetgyűlési választás keretében nyújtott munkátokat, amelynek a csodaszámba menő eredménye az EMNT-nek dicséretesen jelentős mértékben köszönhető. A negyedik kétharmados felhatalmazás jelentőségét most leginkább abban látom, hogy erős nemzeti összefogásban kaptunk történelmi lehetőséget egy immár tizenhat éves építkezésre. Ezzel a lehetőséggel az eddigi tizenkét év alatt is jól élt a Fidesz-KDNP pártszövetség, és jól éltek a határon túli magyar pártok és szervezetek is. Trendeket fordítottunk meg, országot építettünk az alapoktól kezdve, és külhoni közösségeket erősítettünk, vagyis Trianon után száz évvel történelmi nemzetépítő munkát végeztünk” – jelentette ki Németh Zsolt. A politikus üzenetében hozzátette: az erdélyi lét nem sok pihenésre hagy időt, egyik feladat után azonnal jelentkezik a következő, a népszámlálás pedig szintén a magyar megmaradást érintő feladat. „A módszertani buktatókat kivédve, a magyar célra fókuszálva nyilvánvaló, hogy mennyire jótékony hatású lenne egy erős eredmény. A parlamenti választások sikere remélhetőleg lelkesíti, és nagyobb összetartásra buzdítja a magyarokat, és bennetek is, remélem, kitart ez a lendület, hogy ellensúlyozza a fáradtságot. A közösségi összetartozás az identitásunk vállalásával kezdődik, és viszont: az identitásunk közös vállalása meg is erősíti közösségünket” – zárta levelét Németh Zsolt.

A beszámolók rendjén Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke ismertette a legutóbbi Küldöttgyűlés óta eltelt időszak eseményeit, külön is kitérve a szervezet operatív működtetéséhez elengedhetetlen feladatokra, őt követően pedig Tiboldi László ismertette az EMNT Demokrácia-központok által végzett honosítási munka, valamint a levélszavazatok begyűjtésének eredményeit. Elhangzott: 2011. január 1. és 2022. április 25. között az EMNT munkatársai 269.275 ügyfélnek segítettek a magyar állampolgárság megszerzésében, a magyarországi országgyűlési választás alkalmával pedig 68.834 levélszavazatot juttattak biztonságban és időben célba Magyarország főkonzulátusaira. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke előterjesztésében az EMNT integrált autonómiaprogramjának gyakorlati megvalósítására tett javaslatot – a kisebbségek jogairól szóló törvénytervezet kapcsán. A politikus felidézte: az EMNT létrejöttének alapvető oka volt az erdélyi magyarság közösségi autonómiaprogramjának képviselete, s az eddigi legteljesebb és legkoherensebb, törvénytervezetek formájában is megfogalmazott autonómiakoncepció is az EMNT szakértői műhelyében született meg.

A Küldöttgyűlés zárásaként és a tisztújíjtások rendjén a jelenlévők újraválasztották a szervezet elnökének Tőkés Lászlót, akinek munkáját ügyvezető elnökként továbbra is Sándor Krisztina segíti majd. Az EMNT elnökségének tagja lett továbbá: Tiboldi László, Székelyföldért felelős régióelnök, Mátis Jenő, Közép-Erdélyért felelős régióelnök, Nagy József Barna, Partiumért felelős régióelnök, valamint Borbély Zsolt Attila és Kádár Imola általános alelnökök.

– – –

Z Á R Ó N Y I L A T K O Z A T

 Mi, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2022. május 7-én Sepsiszentgyörgyön megtartott Küldöttgyűlésének résztvevői, erdélyi magyar közösségünk jövője iránt érzett felelősségtudattal, nemzeti közösségünk és önrendelkezési harcunk iránti elköteleződéssel, kinyilvánítjuk:

  • A világunk korábban ismert rendjét és a megszokott életünket gyökerestől felforgató, pusztító koronavírus-járványt követően minden erőnkkel azon vagyunk és leszünk, hogy a közegészségügyi veszélyhelyzet, valamint az abból eredő korlátozások által megtépázott közösségi életünk, kulturális-közéleti eseményeink és szerveződéseink új erőre kapjanak, visszanyerjék korábbi lendületüket, s betöltsék azon közösségépítő szerepüket, melyért szerveződéseink életre hívták azokat. Tesszük ezt annak tudatában, hogy az EMNT – irodahálózatán és helyi szervezetein keresztül, társadalmi beágyazottságának köszönhetően – meghatározó szerepet tölt be az erdélyi magyarság mindennapjaiban, közéleti, közszolgáltatói, közművelődési és kulturális szinten egyaránt.
  • A jelenleg is zajló romániai népszámlálás kapcsán arra kérünk minden erdélyi magyart, hogy éljenek a népszámlálási kérdőív önkitöltési lehetőségével, mely a legbiztosabb módja annak, hogy közösségünk számarányát a lehető legpontosabban meghatározzák, és arra buzdítunk mindenkit, hogy az önkitöltés során, valamint a számlálóbiztosok által végzett lekérdezés folyamatában is vállalják bátran és jogos büszkeséggel magyarságukat, anyanyelvüket és felekezeti hovatartozásukat! Az EMNT Demokrácia-központok hálózatának munkatársai – miként tették azt eddig is – az előttünk álló időszakban is segítenek a kérdőívek pontos és szakszerű kitöltésében. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel felhívjuk erdélyi magyar közösségünk figyelmét a népszámlálás sorsdöntő szerepére. Történelmi feladatunk annak elősegítése, hogy mind megszámláltassunk, és hijjával ne találtassunk.
  • Magyarország Kormányának stratégiai partnereként irodahálózatunk munkatársai a továbbiakban is segítenek a könnyített honosítási eljárás során magyar állampolgárságért folyamodók iratcsomóinak összeállításában, továbbá minden más, a magyar állampolgársághoz kapcsolódó ügyintézésben. Öröm és megtiszteltetés ezen nemes feladatból részt vállalni, s hisszük, hogy munkánk eredménye nemcsak az elmúlt tíz év során – segítségünkkel – honosult több mint negyedmillió új magyar állampolgár lélekszámában, hanem a határok feletti nemzetegyesítés mindinkább kiteljesedő sikerében is mérhető.
  • Mély aggodalommal figyeljük a szomszédságunkban kitört rémisztő háború eseményeit, melynek következményeként milliók kényszerülnek elhagyni otthonaikat, s amely a 20. század véres viharai után – a nagyhatalmi csatározásoknak tulajdoníthatóan – ismét elhozta Európába az értelmetlen vérontást, tovább gyarapítva a jelenkori válságok sorát. A magyar nemzet tagjaiként, hányattatott történelmi múltunk ismeretében, pontosan tudjuk, hogy egy háborúnak csak vesztesei vannak, s megvallva az emberi élet mindenek feletti értékét, a lehető leghatározottabban elítélünk mindennemű erőszakot. Elmenekült és a háború földjén maradt kárpátaljai magyar testvéreinket, miként a menekültek egész sokaságát – nemzeti és felekezeti hovatartozásuktól függetlenül – messzemenő szolidaritásunkról biztosítjuk, s a továbbiakban is minden rendelkezésünkre álló eszközzel e véres konfrontáció elszenvedőinek megsegítéséért munkálkodunk. A békének nincs alternatívája!
  • Felismerve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Szövetség parlamenti frakcióinak összefogásából adódó történelmi lehetőséget, szorgalmazzuk egy kisebbségi törvénytervezet benyújtását Romániai parlamentjébe, mely hathatós eszköz lehet az EMNT által képviselt integrált autonómiaprogram gyakorlati megvalósításához. Megalkuvást nem tűrve kiállunk közösségi önrendelkezésünk, a magyarság társnemzeti és államalkotó közösségi státuszának biztosítása, a román—magyar kapcsolatok felélénkítése és a tanügyi autonómia képviselete mellett. Megalakulásunktól kezdve valljuk, s jelen nyilatkozatunkban is megerősítjük, hogy közösségi problémáink megoldására és a nemzeti sorskérdéseinkre adható egyetlen, jövőt biztosító felelet: az autonómia. Ennek szellemében szorgalmazzuk a 2018 januárjában elfogadott, hárompárti autonómianyilatkozat cselekvési tervének mihamarabbi kidolgozását. A Kolozsvári nyilatkozat 30. évfordulója szolgáljon különleges alkalmat arra, hogy új lendületet adjon autonómiatörekvéseinknek az önrendelkezés nemes ügyének együttes felkarolására!

Figyelemmel követve a hazai, a Kárpát-medencei és az európai közélet, valamint teljes nemzetünk sorsának alakulását, nem feledve, hogy erdélyi közösségünk megkerülhetetlen és szerves részét képezi a világ magyarságának, ezáltal pedig a végbemenő kedvező folyamatok is döntő hatással vannak jövőnkre nézve, örömmel nyugtázzuk és üdvözöljük:

  • Az Orbán Viktor által vezetett magyarországi nemzeti erők elsöprő győzelmét az áprilisi országgyűlési választások alkalmával, melynek eredményeként a Magyar Országgyűlés Nemzetgyűléssé lépett elő, s mely garanciáját jelenti a tizenkét évvel ezelőtt megkezdett nemzetépítés folytatásának. Örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket, hogy az EMNT irodahálózatának munkatársai, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Szövetség képviselői a regisztrációs folyamatban kifejtett munkájukkal, valamint a levélszavazatok begyűjtése és biztonságos célba juttatása által maguk is hozzájárultak e megkérdőjelezhetetlen siker eléréséhez. Köszönjük annak a közel hetvenezer erdélyi magyar állampolgárnak a kitüntető bizalmát, akik reánk bízták levélszavazataikat, hogy azok így – munkatársaink révén – biztonságban és időben célba érjenek Magyarország csíkszeredai és kolozsvári Főkonzulátusára!
  • Üdvözöljük az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt fúziós szándékát, noha tényleges egyesülésüket – politikai okokból és háttérhatalmi módszerekkel – a román bíróság egyelőre akadályoztat. Mindazonáltal meg vagyunk győződve, hogy az erdélyi magyar nemzeti oldal egységének hosszútávon semmi és senki nem szabhat gátat.
  • Üdvözöljük székely politikai foglyaink – Beke István és Szőcs Zoltán – szabadonbocsátását, ugyanakkor egyetlen pillanatra sem feledhetjük, hogy Románia az az állam, ahol mondvacsinált okokból tisztességes magyar embereket börtönözhetnek be, s ahol újra és újra ellenségképet gyárthatnak magyarokból, székelyekből vagy épp nemzeti jelképeinkből – ha a román politikai érdek éppen úgy kívánja. Épp ezért jogvédő, jogérvényesítő és monitoring-típusú munkánkat a jövőben is töretlenül folytatjuk.
  • Üdvözöljük annak a nagyszabású aláírásgyűjtésnek a sikerét, melyet a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezett a nemzeti régiók érdekében. Reméljük, hogy ezen európai polgári kezdeményezés nem jut a FUEN és az RMDSZ kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésének a sorsára. Nemzetközi kapcsolatrendszerünk mozgósításával, mi magunk is kiállunk érte.

Elfogadva az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Küldöttgyűlése által.

Sepsiszentgyörgy, 2022. május 7.

 

EMNT

Facebook