Január elején volt tíz éve annak, hogy Nagyváradon elkezdték a honosítást, visszahonosítást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodájában. Az iroda munkatársai, azóta is a kezdeti lendülettel végzik a honosításhoz, visszahonosításhoz kapcsolódó feladatokat.
Mint ismert, 2010 novemberében állapodott meg a Magyar Köztársaság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma, Külügyminisztériuma, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) arról, hogy az egyszerűsített honosítási eljáráshoz kapcsolódó kérelmek hatékony és zökkenőmentes benyújtásának elősegítése, valamint az eljárás ügyfélbarát lefolytatásának előmozdítása érdekében az EMNT Tájékoztató Irodái nyújtanak támogatást, felvilágosítást.
Mivel az elmúlt tíz év alatt néhány helyen megváltozott az állampolgárság megszerzésének, visszaszerzésének eljárása, illetve új támogatások és feladatok is várnak a magyar állampolgárokra, a következőkben az EMNT nagyváradi irodájának munkatársai összefoglalják a honosításhoz kapcsolódó tudnivalókat.
A magyar állampolgárságról szóló törvény három feltételhez köti a magyar állampolgárság megszerzését: a kérelmezőnek – és házastársának, ha ő is kéri a magyar állampolgárságot – okiratokkal kell bizonyítania a származását egy volt magyar állampolgár felmenőtől, a kérelmezőnek szükséges legalább közepes szinten értenie és beszélnie a magyar nyelvet, a harmadik feltétel pedig a büntetlen előélet, amiről a kérelmezőnek kell nyilatkoznia.
Ki volt magyar állampolgár?
Az a felmenő számít magyar állampolgárnak, aki egykori, vagy mai magyar területen született, vagy élt. Vagyis azok, akik a jelenlegi Magyarország területén, vagy 1945. január 20. előtt Észak-Erdélyben, vagy 1921. július 26. előtt Erdélyben születtek, illetve az említett területen éltek és ezt okiratokkal is tudják bizonyítani. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy pl. egy nagyváradi, vagy nagyszalontai magyar felmenő után lehet igényelni az állampolgárságot akkor is, ha az illető pl. 1934-ben született, hiszen ezek a települések 1940 után újra Magyarországhoz kerültek, így az illető felmenő hat évesen magyar állampolgár lett. Belényes környékéről, viszont 1921 előtti íratok szükségesek, hiszen ezek a területek nem kerültek vissza 1940-ben Magyarországhoz.
A magyar állampolgártól való származást, az alábbi okiratokkal lehet bizonyítani: születési bizonyítvány (keresztlevél), házassági bizonyítvány, halotti bizonyítvány, illetve egyéb, hatóságok, vagy egyházak által kiállított okiratok: katonakönyv, iskolai bizonyítvány, válóokirat, egyházi anyakönyvi kivonatok, stb.
Ha egy okirat az idők folyamán eltűnt, olvashatatlanul megrongálódott pótolni lehet azt egy, a mai hatóságok által kibocsájtott másodpéldánnyal, vagy igazolással. Ezeket az iratokat, azoktól az intézményektől kell kérni, amelyek az eredeti iratot kibocsájtották és bejegyezték.
A származás igazolásánál, nem csak a kérelmező és felmenő (az egykori magyar állampolgár) okiratai szükségesek, hanem a közbeeső felmenőké is (ha vannak közbeeső felmenők). Egyértelműen le kell vezetni és okiratokkal dokumentálni az egykori felmenő és a kérelmező közötti származási vonalat.
A honosítási iratgyűjtő tartalma
Az okiratokat, ha nem magyar nyelvűek, le kell fordíttatni egy olyan hiteles fordítóval, aki ismeri a honosítási eljárásban a magyar hatóságok által előírt szabályokat.
Abban az esetben, ha a családból már megszerezte valaki a magyar állampolgárságot, akkor a kérelmezőnek, nem szükséges lefordíttatni és mellékelni a kérelemhez azokat az okiratokat, amelyeket a magyar állampolgár hozzátartozó, a saját honosítási eljárásában már mellékelt a saját kérelméhez, csak hivatkozni rájuk. Ebben az esetben a kérelmezőnek, ugyanarra a felmenőre kell alapoznia állampolgársági kérelmét, mint a magyar állampolgársággal rendelkező hozzátartozója.
A honosításhoz, visszahonosításhoz szükséges iratok a következők: magyar nyelvű, vagy magyar nyelvre lefordított, a felmenő magyar állampolgárságát bizonyító okiratok, beleértve a származási vonalat is. Továbbá, honosítási kérelem, önéletrajz, kérelmek a születés és a családi állapot anyakönyvezésére, családi állapotot igazoló iratok (házassági levél, vagy válást kimondó határozatok), saját születési anyakönyvi kivonat, egy igazolványkép (3,5 x 4,5 cm-es, színes fénykép), személyi igazolvány másolata. Ha valaki 2007. január 1. után bíróságon vált el, a válóokirat mellett szükséges egy európai anyakönyvi igazolás is, amit az a bíróság ad ki, amelyik a házasságot felbontotta.
A honosításhoz szükséges kérelmeket a nagyváradi EMNT irodában töltik ki, itt állítják össze a szükséges iratcsomót, illetve itt segítenek az iratok lefordításában és minden felmerülő egyéb kérdésben.
Állampolgársági kérelmek leadása
A férj, feleség és 18 év alatti gyermek egy iratcsomóban kérheti a honosítást, visszahonosítást, de a férjnek és a feleségnek is külön-külön kell bizonyítania a magyar állampolgár felmenőt. A18 év felettiek külön iratcsomóban kérik honosításukat.
A honosítási kérelmeket a nagyváradi EMNT irodában szervezett konzuli napok alkalmával lehet átadni a kolozsvári főkonzulátus munkatársainak. Itt személyesen kell megjelennie minden 12 év feletti kérelmezőnek. Abban az esetben, ha 18 év alatti gyermek részére is kér valaki magyar állampolgárságot, a kérelmek átadásánál mind a két szülőnek jelen kell lennie. Mivel az okiratok magyar nyelvű fordításait, az ezeket átvevő konzuli munkatárs hitelesíti, szükséges bemutatni minden lefordított iratnak az eredetijét is. A honosítási kérelmeket ugyanakkor magyarországi Kormányablakoknál, a kolozsvári főkonzulátuson, illetve más külképviseleteken, konzulátusokon is le lehet adni.
A kérelmező, a kérelem benyújtásától számított legkevesebb hat hónap után kap értesítést honosítási okirata elkészültéről, majd az eskütétel után válik magyar állampolgárrá. Az eskütétel helyszínét a kérelmező a honosítási kérelemben kell megjelölje.
További kérdései esetén hívja a nagyváradi EMNT munkatársait minden munkanap 9 – 17 óra között a 0259-220-126-os telefonszámon, vagy keresse fel személyesen a nagyváradi honosítási irodát (Demokrácia-központ) a Jean Calvin utca 1. szám alatt.
