A Bethlen Gábor erdélyi fejedelem előtt tisztelgő megemlékezéseket és honismereti túrákat hét évvel ezelőtt kezdte el szervezni Varga Csaba hegymászó, Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régióelnöke és a békéscsabai Bihari Túrák Egyesület.
A megemlékezések rendszerint azzal kezdődtek és kezdődnek, hogy Nagyváradon, Bethlen Gábor fejedelem (Marosillye, 1580. november 15. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) születésének és halálának napjához, november 15-éhez legközelebb eső pénteken megkoszorúzzák Bethlen Gábor szobrát, esetenként megemlékezéseket is szerveznek, majd másnap a bihari hegyekbe kirándulnak.
A túrára, megemlékezésre a Kárpát-medence minden szegletéből érkeznek kirándulók, nagyrészt fiatalok.
A kirándulás mellett a túra fontos célja minden esetben, hogy felhívja a figyelmet a Fekete-Körös-völgyi magyarság jelenlétére, hagyományaira, kultúrájára és történelmére, valamint Czárán Gyula örökségének ápolására és továbbadására, azaz a természeti látványosságok magyar elnevezéseinek megőrzésére.
Már az első túrákat, megemlékezéseket is ennek jegyében szervezték, többek között magyar nyelvű csúcsjelző táblát helyeztek el a Nagy-Bihar csúcsán, vagy éppen az Istenek Havasának csúcsára vittek magyar-román nyelvű kopjafát, aminek felállítását végül megakadályozták a hatóságok.
A turistautakat jelző, vagy a természeti látnivalókat bemutató táblák kétnyelvűsítéséért folytatott figyelemfelkeltő túrák végül is lassan eredményekkel járnak, mert pl. csak az elmúlt évben közel száz kétnyelvű, turistáknak szóló táblát helyeztek el a Bihar hegységben az illetékes hatóságok.
Szombaton, a VII. Bethlen Gábor túrán, a Béli hegység 927 m magas Ballatyácska (Bălăteasa) vadregényes csúcsára szerveztek kirándulást. A közel hatvanfős, a Kárpát-medence számos településéről érkező, zömében fiatalokból álló kiránduló csoport Várasfenesről indult el a reggeli napsütésben, hogy a szinte ismeretlen hegyre kiránduljon. A túrát azzal kezdték, hogy fölmásztak a Várasfenes melletti Bélavárhoz. A 13. században épült Bélavár, más néven Fenesi vár mára már csak néhány falmaradvány és egy csonka öregtorony. Pedig volt idő, amikor büszkén őrködött a környék bányái és az itt áthaladó utak felett. A hagyomány IV. Bélát, (míg mások Vince váradi püspököt) jelöli meg a vár építőjeként – mondja Varga Csaba nagyváradi hegymászó. A Fenesi várat elhagyva járt és járatlan utakon indultak tovább a Ballatyácska csúcsa felé. A túrán többek között köröstárkányiak, fenesiek, nagyváradiak, kiskúnhalasiak, sőt még budapestiek is részt vettek, ahogy említettük, nagyrészt fiatalok – fűzte hozzá a nagyváradi hegymászó.
Visszaérkezve Várasfenesre megtekintették a Györffy István Táj- és Népismereti Otthon kiállítását, amely a Fekete-Körös völgyében élő magyarok múltját, gazdag tárgyi emlékeit mutatja be.
A tartalmas, felejthetetlen nap egy még tartalmasabb előadással folytatódott a Népismereti Otthon előadótermében. Az itt összegyűlt hallgatóságot Varga Csaba hegymászó köszöntötte, röviden bemutatva azt az egyedülálló képeslap-kiállítást, amely a köröstárkányi születésű Szakács Árpád gyűjteménye. A képeslapok a Fekete-Körös völgyének legnagyobb települését, a trianoni diktátum előtti Belényest mutatják be.
Az esemény a Hajdúnánásról érkező Mónus József hagyományőrző, világrekorder távlövő íjász, a „Fehér Farkas” előadásával folytatódott. A közönség szinte lélegzetvisszafojtva hallgatta a vetített képes előadást. Mónus József olyan különleges világba röpítette a hallgatóságot, olyan rekordokról, teljesítményekről szólt, ami szinte hihetetlennek tűnt. Mónus József távlövő rekordjait szinte lehetetlenség felsorolni. Bármilyen versenyen elindul, mindig egy cél lebeg előtte, elsőnek lenni és – saját megfogalmazása szerint – „megmutatni a világnak a magyar zászló becsületét”.
Hogy érzékeltessük a Fehér Farkas és családja hihetetlen teljesítményeit, csak két rekordját említjük meg itt. 2012-ben Kína belső-mongóliai tartományának Ergun városában rendeztek nyílt, nemzetközi hagyományos íjászversenyt. Mónus József saját készítésű íjával és vesszőjével elért 653 méteres lövése minden korábbi rekordot megdöntött. A bajnokság szervezői az új csúcs tiszteletére emlékoszlopot emelnek hasonlóan ahhoz, amikor a Mongol birodalomban 1226-ban Eshunkei mongol íjász rekordtávolságra lőtt, ezt a 786 éves rekordot döntötte meg a magyar íjász.
2018-ban az amerikai Wendoverben megrendezett távolsági íjász-versenyen, aminek egyetlen célja, hogy világcsúcsot próbáljanak dönteni a versenyzők, Mónus József és családja szintén rekordokat döntött: Mónusné Ruszin Anna 643,94 méterrel tartja az új világrekordot (a régi 619,49 m volt), míg kategóriájában Mónus László (Mónus József fia) 747,59 méterrel (733,21 m), Prokaj Kiara pedig 578,5 méterrel (482,86 m) ért el új csúcsot. Utolsó versenyzőként Mónus József hihetetlen távolságra 897,66 méterre lőtte ki nyílvesszőjét (eddigi rekord 873,26 m).
Mónus József, elmondása szerint, szeretné a saját rekordjait is megdönteni, a pozsonyi csata emlékére 907 méterre szeretné lőni nyílvesszejét.
A hallgatóság felállva, vastapssal köszönte meg a magával ragadó előadást.
A Magyar Kormány támogatásával és a Bethlen Gábor-Alap közreműködésével megvalósuló rendezvény szombati napja baráti beszélgetésekkel, a jövő évi túratervek megbeszélésével ért véget.
Vasárnap a résztvevők a várasfenesi református templomban vettek részt istentiszteleten, majd Köröstárkányba és Magyarremetére is ellátogattak.
