Dublinban tartotta november 3-án éves Küldöttgyűlését az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (European Language Equality Network, ELEN), melynek 2014 óta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is tagja. A jelenleg 150 taggal rendelkező ELEN 44 nyelvi közösséget képvisel, a Küldöttgyűlésen pedig jelen volt Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke is.
A Küldöttgyűlés házigazdája az idén 125 éves évfordulóját ünneplő Conradh na Gaeilge szervezet volt, mely az ír nyelv népszerűsítéséért végzi munkáját. A szombati tanácskozást Ciarán Mac Giolla Bhéin, a szervezet ügyvezető elnöke, valamint Ferran Suay, az ELEN elnöke nyitotta meg, majd az ülés első felében a meghívott vendégek tartottak előadást.
Martina Anderson ír európai parlamenti képviselő a Brexit várhatóan negatív hatásáról beszélt az ír- és a kisebbségi nyelvek használata kapcsán. Hasonlóan vélekedett Jill Evans, walesi európai parlamenti képviselő is, aki elmondta: jövőre lesz 20 éve annak, hogy az Európai Parlamentben dolgozik, de még ez az idő sem volt elegendő arra, hogy ott és Walesben hivatalosan is elismerjék anyanyelvét. Kiemelte: az online térben is fontos a nyelvi- és kulturális sokszínűség biztosítása, s ennek apropóján készített nemrég jelentést Nyelvi egyenlőség a digitális világban címmel, melyet az Európai Parlament el is fogadott. Jill Evans egyebek mellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az online térből is eltűnőben van néhány nyelv, így például az észt, a lett és a litván, majd leszögezte: a hátralévő európai parlamenti ciklusban és azt követően is azon dolgozik majd, hogy az általa kezdeményezett és elfogadott jelentés ajánlásait minél hamarabb gyakorlatba ültessék. Ezek közé tartozik egy, a többnyelvűség betartásáért és betartatásáért felelős európai biztos kinevezése, valamint egy európai szintű nyelvi-módszertani platform létrehozása, mely által a különböző szövegek automatikus fordításai lennének elérhetők, s amelyeket így a közintézmények, a cégek és a különböző szervezetek is használhatnának.
Sixto Molina, az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartája Titkárságának vezetője már több alkalommal is vendége volt az ELEN rendezvényeinek, és ezúttal is beszámolt az időszerű hírekről. „A Nyelvi Karta idén 20 éves, és eljött az ideje bizonyos reformok bevezetésének” – jelentette ki a titkárságvezető. Elmondta: szeretnék, ha a minden tagállamra vonatkozó országjelentések rövidebb idő alatt készülnének el, és elkerülhető lenne az, hogy akár 5-6 éves késésekkel véglegesítsék azokat. A jelentések által megfogalmazott ajánlások betartására szintén jobban oda kellene figyelni, valamint hasznos lenne, ha az egyes tagállamok képviselői gyakrabban cserélődnének a szakértői bizottságokban.
A Küldöttgyűlés keretében az ír és a gall nyelvcsaládba tartozó nyelvek helyzetéről is hallhattak előadást a résztvevők. Elhangzott: az állam könnyebben támogatja az egyéni nyelvtanulást az illető kisebbségi nyelvi csoport támogatása helyett, és általában túl nagy hangsúly került a fordításra, holott bizonyos szolgáltatásokat már eleve a kisebbségi nyelven is elérhetővé lehetne tenni.
A Küldöttgyűlésen a felszólalók közül többen is foglalkoztak a katalán helyzettel. Az Omnium Cultural elnevezésű szervezet – melynek elnökét, Jordi Cuixartot immár több mint egy éve letartóztatta a spanyol hatóság – két képviselője, Roser Sebastia és Carmen Perez, beszámoltak az egy nappal korábban meghozott ítéletről, mely alapján Cuixartot 17 év börtönbüntetésre ítélték. Mint ismeretes, kilenc katalán vezetőt összesen 214 évre ítéltek el, heten pedig külföldön tartózkodnak. Az ELEN Küldöttgyűlése határozatot fogadott el e tárgyban, s elítélték a spanyol kormány katalánok elleni intézkedéseit, valamint kérték: engedjék szabadon a foglyokat, és tartsák tiszteletben a katalán népszavazás eredményét.
A Küldöttgyűlésen felszólaló Sándor Krisztina ismertette a korábbi román tanügyminiszter román nyelvoktatására vonatkozó rendeletét. Az EMNT ügyvezető elnöke javasolta: az ELEN szervezzen egy olyan szakmai fórumot, ahol oktatási szakemberek megoszthatják a tapasztalataikat arról, hogy a kisebbségek számára milyen hatékony módszertan létezik az állam nyelvének elsajátítására. Ennek kapcsán kitért arra is, hogy a romániai magyar iskolákban, az általános iskolai éveket követően, továbbra sem idegen nyelvként, hanem a román iskolákkal azonos módszertan szerint tanítják a román nyelvet. Felszólalásában Sándor Krisztina kitért Beke István és Szőcs Zoltán ügyére is, akik immár több mint 120 napja ülnek börtönben, részletes indoklás nélkül. „Hasonlóan a katalánokhoz, ahol a spanyol bíróság több mint egy év után tette közzé az ítéletek indoklását, a román hatóságok is húzzák az időt, minden törvényi előírást és nemzetközi nyomást figyelmen kívül hagyva” – hangsúlyozta Sándor Krisztina, aki szorgalmazta további közös projektek kidolgozását, és meghívta Székelyföldre – 2020-ra – az ELEN Küldöttgyűlését.
A tanácskozáson határozatot fogadtak el Tangi Louarn, az ELEN breton alelnöke és Sándor Krisztina választmányi tag javaslatára, a jövő évi európai parlamenti választásokról, melynek lényege, hogy az Európai Unió alapértékeit továbbra is tartsák tiszteletben, a nyelvi- és a kulturális sokszínűséggel együtt. A választások előtt az ELEN kiemelten fontosnak tartja, hogy a leendő képviselők a különböző régiók és nyelvek sokszínű Európáját tekintsék irányadó értéknek munkájuk során.
Ferran Suay, az ELEN elnöke beszámolt a szervezeti ügyekről, a közösen lebonyolított európai uniós pályázatokról, és javaslatot tett a jövőbeni gyűlések menetére. A Küldöttgyűlés döntött két tanintézmény tagfelvételéről is: a Lipcsei Egyetem és az Aberystwyth Egyetem is csatlakozott az ELEN-hez, előbbi tagfelvételét az intézmény keretében működő Szorb Nyelvi Intézet kezdeményezte, utóbbi pedig egy walesi felsőoktatási intézmény.
A jövő évi Küldöttgyűlés megszervezésére egy galíciai nyelvvedő szervezet, az A Mesa, tett ajánlatot, 2019 első felében pedig Brüsszelben ülésezik majd az ELEN Választmánya, mely idén júniusban – az EMNT meghívására – Kolozsváron tartotta gyűlését.
