Nem kétséges, hogy hagyomány teremtődött Nagyváradon azzal, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Szent László Egyesület, a Magyar Polgári Egyesület és az Érmelléki Gazdák Egyesülete nagyszabású programsorozatot szervez augusztus 20. köré, államalapításunk ünnepére. Az események, melyeknek fénypontja a főtéri kenyérszentelés, hiánypótlók Szent László városában, már csak azért is, mert azokat megelőzően Nagyvárad magyarsága nem tudott ilyen nagy és jelentős, szervezett keretek között ünnepelni – a város terein. A váradi polgárok most azonban újra belakják a város főterét és utcáit, ízelítőt adva és kapva a magyar népi kultúrából, felhalmozott kulturális kincseinkből, s a helyi termelők által létrehozott értékekből.
Augusztus 19-én a Nagyvásártéren megnyílt vásáron – a helyi termékek és portékák mellett – a néptáncé és népzenéé volt a főszerep. A Szilágynagyfaluból érkezett Vadrózsák Néptáncegyüttes nyitotta meg a fellépők sorát. A 2007-ben alakult amatőr néptánccsoport három korcsoportban működik, s szándékuk a szilágycsehi népi hagyományok őrzése és továbbörökítése, fellépésükön pedig szilágysági, mezőségi, vajdaszentiványi és moldvai táncokat mutattak be. Őket követően a szintén 2007-ben alakult biharkeresztesi Szarkaláb Néptáccsoport tartott látványos bemutatót, majd a kalotaszentkirályi Felszeg Gyöngye Néptáncegyüttes következett, akik kalotaszegi hajnalit, legényest, csárdást és szaporát is táncoltak.
A tánckavalkád azonban másnap, augusztus 20-án, is folytatódott – a Nagyvásártéren – amikor újra láthatták a szép számban összegyűlt érdeklők a kalotaszentkirályi együttest, majd pedig a létavértesi Cserebingó Néptáncegyüttest és a Komádiból érkezett Körös-Körül Néptáncegyüttest. A táncbemutatót követően a résztvevők közösen vonultak át a Szent László térre, ahol – újabb néptáncbemutató után – az új kenyér megáldására és szétosztására került sor. Idén először már öt felekezet lelki vezetői áldották meg a szétosztásra kerülő kenyeret, így szolgálatot tett: Tőkés László, református püspök, Pék Sándor, római katolikus esperes, Mátyás Attila, evangélikus lelkész, Kardos József, unitárius lelkész és idén először Erdődi Endre, görög katolikus plébános. A tömegben szétosztott kenyerek elkészítéséhez érmelléki és dél-bihari gazdák adományozták a búzát, s ugyanabból a búzából jutott a Magyarok Kenyerébe is.
A kenyérszentelést követően a tömeg visszavonult a Nagyvásártérre, ahol Heit Lórit és zenekarát tekinthették meg az érdeklődők. Mint kiderült, a zenekar ötlete 2016 adventjekor fogant meg, amikor régi muzsikustársak gondoltak egy nagyot és nem csak megálmodták a muzsikus együttlét lehetőségét, hanem ki is léptek a nagyvilág elég – népzenei tudásukkal. Koncertjeik során a Kárpát-haza népzenei sokszínűségét igyekeznek bemutatni és népszerűsíteni, s hiszik, hogy a közönség velük együtt éli át a népzene és népi hagyomány nyújtotta örömöket.
Az ünnepi témakörhöz kapcsolódóan, a Magyar Polgári Egyesület szervezésében és a Partiumi Keresztény Egyetem új épületének amfiteátrumában, a Szent Korona üzenetecímmel dr. Varga Tibor jogtörténész tartott előadást, a kolozsvári Keljfeljancsi Bábszínház előadásában pedig a Mátyás király és a kolozsvári bíró című produkció volt látható.
Az államalapítás ünnepe köré szervezett nagyváradi programsorozatnak augusztus 21-én sem lett vége, ekkor ugyanis – az Érmelléki Gazdák Egyesülete, a Szent László Egyesület és a Magyar Polgári Egyesület szervezésében – még javában tartott a nagyvásártéri Érmellék ízei és termékei vásár, melyen 40 termelő és kézműves mester mutatta be portékáját. Az Érmellékről, Szatmárnémetiből, Kolozsvárról, Korondról és Bihar megye számos szegletéből érkeztek vásárosok, hogy friss zöldséget, gyümölcsöt, lekvárkészítményeket, mézeskalácsot, kerámiai termékeket, sajtokat, borokat és különböző ajándéktárgyakat kínáljanak az érdeklődőknek. Délután a szintén hagyományosnak számító virágkocsi-felvonulásra került sor – Nagyvárad és Debrecen önkormányzatainak szervezésében.
Az estét – és ezzel az ünnepi rendezvénysorozatot – a Nagyvárad és Környéke Idegenforgalmát Népszerűsítő Egyesület (APTOR) szervezésében létrejött 100 Tagú Cigányzenekar fellépése zárta, igazi zenei hungarikumot nyújtva az érdeklődőknek.
Az események létrejöttét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Bethlen Gábor Alap, az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács támogatta.
