Udvarias, ám kitérő választ kapott Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Laurențiu-Mihai Ștefan államelnöki tanácsostól arra a levélre, melyet az EMNT és az SZNT elnökei még idén márciusban juttattak el Klaus Werner Iohannis román államelnökhöz.
Mint ismeretes, Izsák Balázs és Tőkés László arra emlékeztették az állam legfőbb közjogi méltóságait, hogy az 1989-es romániai forradalom napjaiban egyértelmű bizonyságot nyert az országban élő nemzetiségek közötti szolidaritás, és hogy az itteni magyarok már a rendszerváltozás hajnalán kifejezték óhajukat egy román–magyar kerekasztal felállítására, amely a párbeszéd útján alapozná meg a többségi és a kisebbségi nemzeti közösség közötti megbékélést és stratégiai partneri együttműködést.
Az EMNT és az SZNT elnökei rámutattak: az eltelt közel három évtizedben folyamatos elutasításra talált a romániai magyar nemzeti közösség békés törekvése a jogos, alkotmányos, megígért önrendelkezésre, majd hangsúlyozták, őszinte és alapos intézményes párbeszédre van szükség a többségi románság és a kisebbségi magyarság képviselői között, új alapokra kell helyezni a kapcsolatokat, mind a nemzetközi és regionális fejlemények, mind a belpolitikai realitások fényében – különös tekintettel a Székelyföldön és a Románia más részein élő magyarok állhatatos és megalapozott autonómiaigényére. Ennek a dialógusnak az elősegítésére kérték levelükben az államelnököt, valamint Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi és Nicolae-Liviu Dragnea képviselőházi elnököt. Izsák Balázs és Tőkés László március 27-én kelt levelükben találkozót indítványoztak, amelyen bemutathatják a román—magyar intézményes párbeszédre vonatkozó elképzelésüket.
Az államelnöki hivatal nevében válaszoló Laurențiu-Mihai Ștefan, államelnöki tanácsos, levelében hangsúlyozta, hogy az államfő kiemelt figyelmet szentel a román—magyar kapcsolatoknak, és nagyon fontosnak tartja a román—magyar viszonyt, ezért is látogatott tavaly nyáron Hargita és Kovászna megyébe. A centenárium évében, a jövő közösen támogatható projektjeire kell összpontosítani, nem a múltra – olvasható a levélben. Az erdélyi magyar közösség jogos autonómiaigényével kapcsolatosan az államelnöki tanácsos levelében azt írja: Románia államelnöke több esetben is hangsúlyozta, hogy az etnikai alapú autonómia nem támogatható, mivel, meglátása szerint, az a társadalmi béke helyett békétlenséget eredményezne. A javasolt párbeszéd kezdeményezéséről a válaszlevél diplomatikusan hallgat.
