Kötelezettségek

A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt alapján speciális szabályok vonatkoznak a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárokra a kiadatás terén. Ebben az esetben a külföldi államnak – büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés végrehajtása céljából – csak két esetben adható ki a magyar állampolgár: ha egyidejűleg más államnak is állampolgára és   a Magyar Köztársaság területén nem rendelkezik lakóhellyel , illetve abban az esetben, ha korábban Magyarországnak azzal a feltétellel adták ki, hogy a büntetőeljárás lefolytatása vagy a büntetés letöltését követően Magyarország továbbadja  annak a harmadik államnak, amelynek a kiadatási kérelmét az őt kiadó külföldi állam engedélyezte azzal, hogy először Magyarországnak adták ki.

Abban az esetben, ha az igazságügyért felelős miniszter a fent említett ok miatt tagadja meg a kiadatást, az iratokat megküldi a legfőbb ügyésznek a büntetőeljárás megindításának vagy egyéb intézkedésnek a megfontolása céljából. Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény alapján a fenti korlátozások az Európai Unió valamely tagállama által kiadott európai elfogatóparancs esetén nem érvényesülnek, tehát más uniós tagállamnak kötelező átadni a magyar állampolgárokat is, ha egy másik tagállam igazságügyi hatóságai ezt kérik büntetőeljárás lefolytatása   érdekében . Amennyiben az európai elfogatóparancsot egy másik tagállami igazságügyi hatóság szabadságvesztés végrehajtása  érdekében bocsátotta ki, akkor olyan magyar állampolgár esetében, aki a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik, az eljáró Fővárosi Bíróságnak a szabadságvesztés Magyarországon történő végrehajtása iránt kell intézkednie.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján annak hatálya kiterjed a magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. Ebből következően a magyar állampolgárokat büntetőjogi felelősség terheli a külföldön elkövetett – a magyar büntető anyagi jogi szabályok által meghatározott – bűncselekmények miatt attól függetlenül, hogy az adott államban a cselekmény büntetendő, vagy sem.

Az Alkotmány értelmében Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.

A közterhekhez való hozzájárulás módját és mértékét külön törvények szabályozzák. Az illetékről szóló1990. évi XCIII. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a helyi adókról szóló1990. évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. A helyi adókról a lakóhely szerint illetékes polgármesteri hivatal honlapján lehet tájékoztatást találni.

A fentiekről bővebben:

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal: http://www.apeh.hu/ http://www.polgarmester.net/

Az Alkotmány alapján a haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgár férfiakat – törvényben meghatározottak szerint – hadkötelezettség terheli. Akinek lelkiismereti meggyőződése a katonai szolgálat teljesítésével összeegyeztethetetlen, polgári szolgálatot teljesít. A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára törvény polgári védelmi kötelezettséget és rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettséget írhat elő. A természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetőek.

Jelenleg nincs Magyarországon általános hadkötelezettségen alapuló állandó hadsereg, a Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló haderő.

A honvédelmi kötelezettség részleteiről a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény nyújt eligazítást.

A fentiekről bővebben:

Honvédelmi Minisztérium: http://www.hm.gov.hu