A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot, valamint tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. Mindezek az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósul meg.
A tankötelezettség: az oktatáshoz való jog egyrészt jogosultság, amelyet állami és nem állami intézmények keretin belül gyakorolhatunk, másrészt kötelezettség, ugyanis a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni, mindamellett, hogy megilleti őket a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. Minden gyermek tanköteles, amelyet a szülő választása szerint iskolába járással, vagy magántanulóként teljesíthet. A gyermek a törvényben meghatározott életkor betöltését követően tankötelezetté válik.
Ingyenes közoktatás: a kötelező általános iskola, az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, továbbá a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi ellátás ingyenes.
A fentiekről bővebben:
http://kozoktatas.lap.hu/ http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/kozoktatasi-intezmenyek/kozoktatasi-feladatokat
A felsőfokú oktatás: mindenki számára képességei alapján hozzáférhető, az oktatásban részt vevők anyagi támogatást kaphatnak. A felsőoktatási intézmény alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység. Az állami és nem állami felsőoktatási intézmények az ismereteket, információkat tárgyilagosan, többoldalúan a politikától függetlenül közvetítik. A hallgatók államilag támogatott, vagy költségtérítéses képzésben folytathatják tanulmányaikat. A költségtérítéses képzés esetén a képzés költségeit a hallgató viseli.
A fentiekről bővebben:
http://www.nefmi.gov.hu/felsooktatas/felsooktatasi-intezmenyek http://felsooktatas.linkcenter.hu/ http://www.felveteli.hu/index.php?almenu=4
Diákhitel: a hallgatók hallgatói hitelt vehetnek igénybe, a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató magasabb összegű hallgatói hitelt igényelhet.
A fentiekről bővebben:
Közművelődés: a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga, hogy – megismerhesse a kulturális örökség javait és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret formálásában, valamint az ezek védelmével kapcsolatos ismereteket a muzeális intézmények tevékenysége, a könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján, – igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásait, – műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa, közművelődési jogai érvényesítése céljából közösséget hozzon létre, s külön jogszabályban meghatározottak szerint szervezetet alapítson, működtessen, – művelődési céljai megvalósításához közművelődési közösségi színteret, szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon.
A közművelődésre vonatkozó fontosabb jogszabályok:
– 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, – 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről, – 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, – 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, – 2004. évi II. törvény a mozgóképről.
A fentiekről bővebben:
Múzeumok: http://muzeum.lap.hu/ Könyvtárak: http://konyvtar.lap.hu/ Levéltárak: http://leveltar.lap.hu/
Az Alkotmány biztosítja mindenki számára a bíróság előtti egyenlőséget, illetve azt, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. Az Alkotmány szintén deklarálja, hogy a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Az Alkotmány továbbá megteremti annak lehetőségét, hogy mindenki egyedül vagy másokkal együttesen olyan ügyekben, amelyben érdekelve vannak vagy közérdekűek kérelemmel, előterjesztéssel, panasszal fordulhatnak az illetékes állami szervhez. A Magyar Köztársaság jogszabályai egyes indokolt esetekben biztosítják a jogi segítségnyújtás intézményi formáit az ügyfeleknek.
Az eljárási jogokra vonatkozó fontosabb jogszabályok:
#8211; 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról #8211; 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról #8211; 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről #8211; 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről #8211; 2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról #8211; 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
A fentiekről bővebben:
A Magyar Köztársaság Bíróságai: http://www.birosag.hu/Engine.aspx Legfelsőbb Bíróság: http://www.lb.hu Alkotmánybíróság: http://www.mkab.hu Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal: http://www.apeh.hu Rendőrség: http://www.police.hu https://magyarorszag.hu/
Az Alkotmány biztosítja a Magyar Köztársaság területén élőknek a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséget, amelyek biztosításához szükséges többek között az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezése. Az Alkotmányban deklarált elvek megvalósításához szükséges a társadalombiztosítás rendszere, amely az ország területén tartózkodó természetes személyeket felölelő kockázatközösség, amelyben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben, illetve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező. A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe.
A társadalombiztosítási ellátások köre:
• Egészségbiztosítási ellátások: #8211; természetbeni ellátások: #8211; Egészségügyi szolgáltatás #8211; Baleseti egészségügyi szolgáltatás #8211; pénzbeli ellátások: #8211; terhességi gyermekágyi segély #8211; gyermekgondozási díj #8211; táppénz #8211; baleseti táppénz #8211; baleseti járadék
• Nyugdíjbiztosítási ellátások: #8211; saját jogú nyugellátások: #8211; öregségi nyugdíj #8211; rokkantsági nyugdíj #8211; baleseti rokkantsági nyugdíj #8211; hozzátartozói nyugellátások: #8211; özvegyi nyugdíj #8211; árvaellátás #8211; szülői nyugdíj #8211; baleseti hozzátartozó nyugellátások: a) baleseti özvegyi nyugdíj b) baleseti árvaellátás c) balesti szülői nyugdíj
A társadalombiztosításra vonatkozó fontosabb jogszabályok:
#8211; 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről #8211; 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól #8211; 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról #8211; 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról #8211; 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról #8211; 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról
A fentiekről bővebben:
Nemzeti Erőforrás Minisztérium: www.nefmi.gov.hu Országos Egészségbiztosítási Pénztár: http://www.oep.hu Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal: http://www.apeh.hu https://magyarorszag.hu/
Az Alkotmány alapján mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, továbbá arra, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon. Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének, továbbá mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.
Mindez nem jelenti azt, hogy a dolgozónak valamely konkrét munkakör betöltéséhez van jogosultsága, csupán azt az alapjogi követelményt írja elő, hogy közhivatal viselésének, továbbá a munka és a foglalkozás szabad megválasztásának a jogától #8211; s a betöltött munkakörnek megfelelő bértől #8211; senkit sem szabad megfosztani.
A magyar állampolgárok megélhetésük biztosítására – többek között – munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt létesíthetnek, továbbá egyéni vállalkozóként és gazdasági társaság tagjaként gazdasági tevékenységet végezhetnek. Egyes munkakörök (pl.: köztisztviselői, illetve kormánytisztviselői jogviszony) magyar állampolgársághoz vannak kötve.
A munkavállalásra vonatkozó fontosabb jogszabályok:
#8211; 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvről #8211; 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról #8211; 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról #8211; 1994. évi LXXX. törvény az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről #8211; 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról #8211; 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről #8211; 1997. évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról #8211; 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről #8211; 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról #8211; 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról #8211; 2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről #8211; 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról #8211; 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről #8211; 2010. évi LVIII. törvény a kormánytisztviselők jogállásáról
A fentiekről bővebben:
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala: www.nyilvantarto.hu Nemzeti Erőforrás Minisztérium: www.nefmi.gov.hu Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség: www.ommf.gov.hu Állami Foglalkoztatási Szolgálat: www.afsz.hu Egyenlő Bánásmód Hatóság: www.egyenlobanasmod.hu www.magyarorszag.hu
A magyar állampolgár állampolgárságát érvényes személyazonosító igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal, a Magyarországon élő – azaz érvényes bejelentett lakóhellyel rendelkező – magyar állampolgár személyazonosságát érvényes személyazonosító igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedély okmánnyal igazolhatja.Személyazonosító igazolványt kizárólag a Magyarországon élő polgár kaphat. Ezen okmányokon kívül az állampolgárok azonosítására egyéb, az egyes ágazatok által használt azonosítók léteznek (személyi azonosító, TAJ szám, adóazonosító jel stb.). További okmányok szükségesek az egyes tevékenységek végzéséhez, ill. adatok tanúsításához, igazolásához ilyen pl. a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, a vezetői engedély, hatósági erkölcsi bizonyítvány.
Az okmányokra vonatkozó fontosabb jogszabályok:
#8211; 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról #8211; 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról #8211; 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról #8211; 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről #8211; 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról #8211; 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról #8211; 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről
A fentiekről bővebben:
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala: www.nyilvantarto.hu Nemzeti Közlekedési Hatóság: www.nkh.hu www.magyarorszag.hu
A külföldön tartózkodó magyar állampolgárok védelmét a Magyar Köztársaság a konzuli szolgálat útján látja el, amelynek körében a magyar állampolgárok alapvető jogai biztosítása érdekében a magyar konzulok kérelemre segítséget, támogatást nyújtanak, például: #8211; akadályoztatás esetén segítenek hozzátartozók értesítésében, tájékoztatást adnak baleset, más rendkívüli eset, születés, házasságkötés, haláleset során előírt helyi eljárások lényegéről, helyi ügyvéd, közjegyző, tolmács, orvos elérhetőségéről, #8211; tanácsot adnak a hazatéréshez szükséges pénz átutalásának, jegy telepítésének lehetőségéről, módjáról, szükség esetén ennek érdekében felveszik a kapcsolatot a hozzátartozókkal, #8211; kapcsolatot tartanak letartóztatott magyar állampolgárokkal, a helyi jogszabályokkal összhangban segítséget nyújtanak a hozzátartozóknak címzett üzenetek, értesítések továbbításához, #8211; intézkedést tesznek elveszett és bejelentett magyar úti okmányok pótlása érdekében, ideiglenes úti okmányt állíthatnak ki.
Egyes konzuli eljárások ért jogszabályban meghatározott díjat, illetve illetéket kell fizetni. A nemzetközi jog szabályai szerint a bajba jutottnak abban az államban, amelynek esetleg szintén állampolgára, a magyar konzul formális konzuli védelmet nem, vagy csak olyan mértékben nyújthat, amilyen mértékig azt a fogadó állam lehetővé teszi. Harmadik államban az adott állam hozzájárulásától is függ a több állampolgársággal is rendelkező személynek nyújtható konzuli védelem köre. A konzuli védelemre vonatkozó szabályokat a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény, valamint a konzuli védelem részletes szabályairól szóló 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet tartalmazza. „Az uniós polgárokat harmadik országokban megillető konzuli védelem közösségi jogalapjait pedig az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 23. cikke, valamint az Európai Unió Tanácsa keretében 1995. december 19-én elfogadott 95/553/EK határozat tartalmazzák.”
A fentiekről bővebben:
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala: www.nyilvantarto.hu Külügyminisztérium: www.kum.hu www.magyarorszag.hu
A magyar állampolgárt megilleti a külföldre utazás joga, beleértve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is. A külföldre utazás joga alkotmányos alapjog, amely törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, illetőleg korlátozható. Az irányadó szabályokról a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.), valamint a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet rendelkezik.
A külföldre utazás joga érvényes okmánnyal gyakorolható. A külföldre utazásra jogosító okmányok köre magyar állampolgár esetében: #8211; az érvényes úti okmány (az útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetőleg az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat) #8211; az érvényes személyazonosító igazolvány (EGT-állam területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja)
A magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet, a hazatérés joga az Utv.-ben foglalt feltételek hiányában sem tagadható meg, nem korlátozható, illetőleg nem köthető feltételhez. A Magyar Köztársaság és más államok között vízummentességi megállapodások alapján a magyar állampolgárok vízum nélkül vagy könnyített vízumeljárás után utazhatnak a másik szerződő államba.
