Idén első alkalommal, hogy hazakerült a verseny Mikolába, a verseny névadójának Gellért Sándor költő, műfordító, prózaíró,nyelvész,magyar nyelv és irodalomtanár, kedves községébe, ahol a tanár úr közel 30 évig tanított. A rendezvény a Mikolai Gellért Sándor Általános Iskolánál kezdődött, ahol a résztvevők megkoszorúzták az iskola falán lévő Gellért Sándor emléktáblát.

A megemlékezés a Kultúrházban foytatódott. Mercs István, nyíregyházi irodalomtörténész, a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület elnöke elemezte Gellért Sándor költészetét és munkásságát, aki szerint „költőnk cudar időkben élt, de nem vált cudarrá”. Majd fia, Nt. Gellért Gyula nyugalmazott református lelkész emlékezett az apára, a nevelőre, a tanárra,aki egész népét próbálta tanítani. Célja a nemzetnevelés, a nemzet formálása és a nemzet megtartása volt. Hitte, hogy a magyarságnak van jövője a Kárpát-medencében.

Az előadások között a Rákóczi Kulturális Egyesület gyermek és néptánccsoportja, valamint a Rákóczi Kulturális Egyesület asszonykórusa lépett fel. A verseny előtt Veres-Kupán Enikő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei elnöke köszöntötte a 27 alkalom során családdá összeforrt „gellérteseket” és elmondta: A rendezvény célja az anyaországon kívüli magyar irodalom, a népköltészet és az egyetemes magyar irodalom népszerűsítése, anyanyelvünk ápolása, beszédünk csinosítása, a tiszta szép magyar beszéd iránti igény felébresztése és ébren tartása.  A Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt a világon bárhol élő magyar műkedvelő előadók számára írjuk ki és részt vehet rajta minden műkedvelő, aki betöltötte 14. életévét.

A 27.verseny irodalmi anyaga

1.   Egy   szabadon   választott   alkotás az egyetemes magyar irodalomból

2. Egy szabadon választott vers vagy próza a Magyarország határain kívüli magyar irodalomból, beleértve a népköltészet minden műfaját is. A Kárpát-Haza nagyon sok területéről érkeztek versenyzők: Nagykanizsa, Óbecse, Újvidék, Szabadka, Érszakácsi, Nagybánya, Marosszentgyörgy, Lippa, Arad, Mikola, Szatmárnémeti.

A zsűrizés jó hangulatban folyt, építő jellegű kritikákat fogalmaztak meg a versenyzők számára a zsűri tagjai, segítve az előadott művek élmélyítését, továbbgondolását, értékelték a versválasztás egyéniséghez, hangszínhez , adottsághoz igazítását, a vers ritmusának betartását, a kreatív előadásmódot. Sok esetben csak a köszönet hangzott el a kifogástalanul előadott műért.

Igazi adventi, ünnepi hangulatot teremtettek a versenyzők. Gyakran csillogtak könnyek a közönség szemében a drámaiság, szerelem, hazaszeretet, mély emberi érzések sikeres, átadása okán. A előadott művek sokszínűek voltak: Gellért Sándor,Tóth Árpád, Dsida Jenő, Szabó Lőrinc,Weöres Sándor, József Attila,Gál Sándor, Szilágyi Domokos, Reményik Sándor, Radnóti Miklós, Páskándi Géza, Ady Endre, Kányádi Sándor, Jobbágy Károly, Márai Sándor,Táncos Katalin,Móra Ferenc,Tóth Bálint,Wass Albert, Závada Péter, Bencze Lajos, Lesznay Anna, Kis József, Pilinszky János, Arany János, Krüzselyi Erzsébet,Tollas Tibor Hervay Gizella művek hangzottak el és a talán legnehezebb feladatot a népballada tolmácsolását is a lehető legnagyszerűbb módon oldották meg a versenyzők.

Délutánöt órakor kezdődött a dijkiosztás. Először az emléklapok átadására került sor, minden kedves versenyzőt egységes ajándékcsomaggal jutalmaztak a szervezők . Aztán megindult az ajándékzápor a versenyzőkre. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács különdijaként minden előadó értékes könyvjutalomban részesült. Különdíjat adott át a Szatmár-Láncos Református Egyházközség Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetsége , a Szatmár-Láncos Református Egyházközség Presbitériuma , a Gellért család , az Árpád Egyesület, a LiterArt Egyesület, a Mikolai Gellért Sándor Általános Iskola .

A fődíjakat Márk-Nagy Ágota drámapedagógus színházi rendező, a zsűri elnöke adta át. Első helyezést ért el a nagybányai Balogh Ádám, a Szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum diákja, az ezüstérmet Kánya Réka, a Szatmárnémeti Református Gimnázium tanulója érdemelte ki, a 3. hely Bagi Natália Vajdasági versenyzőé lett. Dicséretben részesült Horváth István Nagykanizsai és Tóth András bácskai versenyző.

Az első ” Gellért „ verseny 1990 decemberében volt.Az eddig megszervezett műsorok kétharmadában mint társszervező jelen voltunk, az utóbbi tíz versenyt pedig már mint főszervező bonyolítottuk le. Jövőre , ha van hozzá kellő akarat és összefogás , mert igény az van, a XXVIII. Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyre kerülhet sor, és megünnepelhetjük a verseny 30 éves születésnapját.

szerk