Pénteken – október 18-án – 17 órától mutatták be a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében B. Kovács András Fedelet a fejünk fölé. Bálint József útja a szakmától a hivatásig című riportregényét.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kiadásában idén megjelent kötet a rendszerváltáson átívelő, fordulatos életregény. A kötet az erdélyi magyarság 1989 utáni három évtizedének mérlegét is megvonja egy személyes sors fonalát gombolyítva. A könyv 25 találkozás és beszélgetés eredménye, amelyről Bálint József, az ismert közéleti személyiség és vállalkozó, korábban úgy fogalmazott, hogy még mindig hihetetlen megtiszteltetés számára, hogy életét, gondolatait és életérzéseit könyvben tárhatja az olvasók elé.

A könyvbemutatót maga a könyv főszereplője, Bálint József indította, aki pár köszöntő mondat után átadta a szót Sándor Krisztinának, az EMNT ügyvezető elnökének, aki elmondta: a munkaórák számát tekintve hármuk közül ő foglalkozott legkevesebbet a kötettel, és választ adott arra, hogy miért vállalkozott az EMNT a könyv kiadására. Bálint Józsefet a sepsiszentgyörgyiek már jól ismerik, hisz az elmúlt 15 évben cselekvő szerepet vállalt a helyi, megyei közéletben. Tette mindezt vállalkozóként és olyan jellemmel, személyiséggel, ami ritkaságnak számít a mai politikusok körében. Megfelelő alázat és konok kitartás jellemzi, hisz 2003 óta – az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának idejétől – az erdélyi ellenzék körébe tartozik, s mindeközben építkezési vállalkozó is maradt. Sándor Krisztina kiemelte: örül, hogy e kötet is gazdagítja az EMNT által eddig kiadott könyvek sorát, és általa Bálint Józsefet közelebbről is meg lehet ismerni, nemcsak a közéleti személyiséget, hanem a Szilágycsehről elszármazott és Székelyföldön politikussá vált embert is.

A regény hosszmetszetét nyújtja két történelmi korszaknak

A bemutatón a szerző, B. Kovács András elmondta, ez egy riportregény, s a műfaj sajátosságát tekintve, elsőre az ember azt hinné, merev keretek közé szorítja a szerzőt, de ezen a műfajon keresztül is el lehet jutni a szépirodalom határáig. Az ilyen jellegű műveket tényirodalomnak is nevezik, és ezt a műfajt egyre többen kedvelik. „Azért figyeltem fel rá, mert hitelesek a szavai” – fogalmazott B. Kovács András a kötet főszereplőjét illetően. A könyvbemutatón elhangzott, hogy a szerző több évet töltött a Duna-csatornában, később a mérnöki pályájának kezdetén megválasztották igazgatónak egy olyan a korszakban, amikor összeomlott a román ipar. Ezt követően lett vállalkozó, majd a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsban is szerepet vállalt, mint önkormányzati képviselő.

A mű alanya, Bálint József úgy fogalmazott, egészen fiatal korában kezdte a politikai pályát, s ezzel egybekötve már elkezdte az írói szárnypróbálgatást is: versei jelentek meg az Utunk című folyóiratban. A politikus a rendszerváltás után tíz évig csak a szakmánál maradt, majd 1998-ban kezdett el politizálni. „Nem tolongtam ott ’89 végén és később sem” – fogalmazott. Elmondta, a valódi versenyhelyzetet várta, amikor valóban tétje van a politikának és politikai pártokban kifejtett munkának.  A magyarságot érintő és az elmúlt időszakra vonatkozó politikai helyzet kapcsán Bálint József úgy fogalmazott, hogy napjainkban „nem az az RMDSZ narratívája, hogy hol vannak a gyerekeink, hányan mentek külföldre, hanem a parlamenti bejutási küszöb. Ezek után indult az ellenzéki csoport, Tőkés Lászlóval együtt és azokkal, akik nem fogadták el a szövetségen belüli vereséget, hanem azzal szemben próbáltak kialakítani egy másik alternatívát. Így lettem 2008 januárjától a Magyar Polgári Párt helyi politikusa, majd a 2016-os helyhatósági választásokon az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben kerültem ismét a sepsiszentgyörgyi önkormányzatba – képviselőként” – zárta hozzászólását Bálint József.

Nagy Csaba