A jövő évi európai parlamenti választásokra való tekintettel egy Európa jövőjéről szóló vitasorozatot indított az Európai Parlament az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek részvételével. Az október 23-i strasbourgi vita meghívottja Klaus Iohannis, Románia államelnöke volt.

A román jogállamiságról tartott október eleji parlamenti vitával összefüggésben szembeötlő volt a kettő közötti éles különbség. Míg Viorica Dăncilă kormányfőt ittlétekor jóformán a vádlottak padjára ültették, ezzel szemben az államfőt – mondhatni – a román demokrácia bajnokaként és lehetséges megmentőjeként méltatták. Ezt tette Jean-Claude Juncker is, az Európai Bizottság elnöke, aki valóságos „szerelmi vallomást” intézett a magas rangú vendéghez és országunkhoz. „Nagyon szeretem Romániát, amely első pillanattól vállalta az Unióval a szolidaritást, minthogyha egyik alapító tagja lett volna” – mondotta, majd országunk közelgő EU-elnökségére és a gyulafehérvári nemzetgyűlés küszöbön álló 100. évfordulójára is kitérve így fogalmazott: „Románia centenáriuma az EU ünnepe is egyben, együtt fogjuk megünnepelni ezt a nagy román és európai pillanatot.”

A román államelnök expozéjában – egyebek mellett – „büszke románként” országunk európai identitásáról tett bizonyságot, ilyenképpen: „A románok nemzeti büszkesége és európai büszkesége nem párhuzamos, hanem együttes valóságok.” A migrációs és a biztonsági kihívások vonatkozásában Románia érdemeit méltatta az európai biztonság és stabilitás védelmében.

A frakcióvezetők és a spontán felszólalók komoly aggodalmaiknak is hangot adtak, különösképpen a romániai korrupció és a Velencei Bizottság által is elmarasztalt igazságügyi reformok vonatkozásában. A lengyel és a magyar helyzetet kárhoztatva általában véve elnézéssel tekintettek a romániai állapotokra. „Ne kövessék Lengyelország és Magyarország rossz példáját – harsogta Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető –, a májusi választásokon a liberális demokrácia és az illiberális autokrácia fog egymással megküzdeni.”

A román európai képviselők konstruktív kritikáját csupán egy-két szocialista társuk személyre szóló vádjai törték meg.

Tőkés László bevezetésképpen elismerését fejezte ki az államelnöknek az illegális migrációval szembeni, valamint a jogállamiság melletti állásfoglalásai miatt. Az előbbi kapcsán a Magyarországgal, illetve a visegrádi négyekkel való összefogást szorgalmazta Európa, európai értékeink és identitásunk védelmében. Felszólalásának gondolatmenetét folytatva ugyanakkor rámutatott, hogy Romániában a jogállamiságot nem csupán a korrupció, hanem a nacionálkommunizmus idejéből örökölt heves magyarellenesség is súlyos mértékben veszélyezteti. Klaus Iohannis kisebbségi – német – eredetére utalva az erdélyi magyarok védelmére szólította fel a román államelnököt, nehogy ők is a Ceauseşcu-diktatúra által elűzött és kiárusított szászok sorsára jussanak.

A vitában elhangzottakra adott válaszában az államfő a 2019 első felére eső román uniós elnökség előtt álló feladatokról és annak prioritásairól szólt. Mivel az egyedi spontán hozzászólásokra érdemben nem jutott ideje reagálni, azt ígérte, hogy írásban fog válaszolni.

 

szerk

Facebook