2017. augusztus. 16. szerda
Főoldal » Hírek » Szabadulás az Egyház „babiloni fogságából” – 1989

Szabadulás az Egyház „babiloni fogságából” – 1989

2015. 06. 02.

Az egykori szovjet érdekszféra európai országaiban negyed évszázaddal ezelőtt lezajlott társadalmi-politikai fordulat, a kommunista rezsimek bukása olyan történelmi esemény volt, ami többé-kevésbé mélyreható változásokat indított el a régió egyházaiban is. A két romániai magyar református egyházkerületben például tisztújítás jelezte a „rendszerváltás” kezdetét, a Királyhágó-melléken ekkor választották püspökké a volt temesvári református lelkipásztort, az 1989-es népfelkelés emblematikus alakját.

Szabadulás az Egyház „babiloni fogságából” – 1989

Ezen évfordulóhoz kapcsolódva rendezte meg a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete a Partiumi Keresztény Egyetem égisze alatt május utolsó hétvégéjén a Szabadulás az Egyház „babiloni fogságából” – 1989 című konferenciát és hálaadó emlékünnepélyt Nagyváradon.

Szombaton, 30-án egész napos tanácskozás és eszmecsere zajlott az egyetem székhelyéül szolgáló református püspöki palotában, jeles teológusok, közéleti szereplők, egyháztörténészek részvételével a Szentírásból vett mottó jegyében: „… kihoztalak Egyiptomnak földjéről, a szolgaság házából” (2Móz. 20,2). A Rendszerváltozás az egyházban című konferenciát Tőkés László volt püspök, európai parlamenti képviselő, a PKE Alapítók Tanácsának elnöke nyitotta meg. Igei alapú bevezetőjét a „tűzön-vízen át mentett” Váradi Biblia (1661) hasonmás kiadásának felmutatásával kezdte, majd a régmúlt, illetve a közelmúlt történéseivel illusztrálta „fogságunk naplóját”, amely naplónak a végére mindmáig nem sikerült pontot tenni. „Pusztai vándorlásunk” nem ért véget, de a rendszerváltozás egy hosszabb folyamat, s a krisztusi szeretet számunkra kijelölt útján haladva az is fő célunk, hogy a „kiszolgáló egyházból” ismét „szolgáló egyházzá” váljék a református egyház. Szembe kell nézni a múlttal, elő kell venni a Törvényt, és folyvást szem előtt kell tartani, hogy „ecclesia semper reformanda est”, azaz az egyháznak mindig meg kell újulnia – mondotta Tőkés László.

Szabadulás az Egyház „babiloni fogságából” – 1989

Pálfi József teológiai tanár, szenátusi elnök a Partiumi Keresztény Egyetem nevében üdvözölt a konferenciát. Németh Zsolt, a budapesti Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke egy parafrázissal indított: a magyar nemzet vagy keresztyén lesz, vagy egyáltalán nem lesz. Majd úgy értékelte, hogy a határon túli magyar egyházakat jobb állapotban találták az 1989-es változások, mint a magyarországiakat, és a rendszerváltásban is előbbre tartanak, noha számukra „az elnyomás nem ért véget, csak átalakult”. Magyarországon szerinte „az egyház is beleszürkült a szürke rendszerváltásba”. A megújulást azonban mindaddig lehetségesnek látja, „amíg tart a kegyelmi idő”.

A továbbiakban felolvasták a 99 éves kolozsvári teológiai professzor, Tőkés István üzenetét, aki a rá jellemző szókimondással állapította meg egyebek mellett, hogy az egyházkormányzásban sem történt meg az alapos és kívánatos módszer- és rendszerváltás. Szászfalvi László csurgói lelkipásztor, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke és szolgatársa, Zalatnay István egyetemi docens, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze a magyarországi egyházi életbe nyújtott bepillantást, míg Molnár János szegedi egyháztörténész nemcsak a múlt feltárásának buktatóiról, nehézségeiről beszélt, hanem a jelenkor dilemmáiról és visszásságairól is.

Az általános, mondhatni egyetemes témák taglalása után a Királyhágó-melléki egyházi rendszerváltozásról esett szó Molnár Kálmán volt zilahi esperes, Balaton Zoltán egyetemi tanár, temesvári forradalmár, presbiter, Sándor Lajos volt egyházkerületi előadótanácsos, Bereczki András paptamási lelkipásztor, kalendáriumszerkesztő, László Kálmán zilahi gondnok, egyházkerületi presbiteri szövetségi elnök és Kovács Zoltán volt egyházkerületi főgondnok jóvoltából.

Szabadulás az Egyház „babiloni fogságából” – 1989

Délután Hermán M. János teológiai tanár bemutatta Misák Marianna Egyházpolitika a szocializmusban és Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című köteteit, utóbbi egy immár négykötetes monumentális munka, ami a Securitate irattárának több éven át tartó kutatása nyomán született meg. A Rendszerváltozás magyar testvéregyházainkban című panelben Kiss-Rigó László szeged-csanádi római katolikus püspök, Hafenscher Károly evangélikus zsinati lelkészi elnök, Tóth Albert, a Magyar Református Lelkészegyesület elnöke, valamint Fazekas László felvidéki református püspök tettek gondolatébresztő megállapításokat, majd következett a Tanúságtétel az egyházi megújulásról című záró ülésszak. Ebben Szabó Dániel, a Magyar Református Presbiteri Szövetség volt elnöke, Bojtor István ny. lelkipásztor, volt intézetvezető, író, Roszík Gábor evangélikus lelkipásztor, volt országgyűlési képviselő, Gergely István „Tiszti” székelyföldi római katolikus címzetes esperes, Békássy N. Albert svédországi egyetemi tanár, a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat világi elnöke szólt a hallgatósághoz.

A nap folyamán egy retrospektív fotótárlatot is megnyitottak az egyetemi székház aulájában, illetve megemlékeztek az egyházkerület alapító püspökéről, Sulyok Istvánról, megkoszorúzva az emléktábláját. Zenés momentumokkal Thurzó Sándor József brácsaművész, élményszámba menő szavalatokkal Hunyadkürti György kaposvári, valamint Péterfy Lajos, Gáll Annamária Meleg Vilmos nagyváradi színművészek szolgáltak. Este megtartották a Janus című magyar tévéfilm ősbemutatóját. Gyöngyössy Bence műve egy erdélyi család drámai történetén keresztül mutatja be, hogy a kommunista politikai rendőrség ügynöke miként hatol be az otthon falai közé, hogyan manipulálja a magánélet bensőséges pillanatait, miként árulja el a család tagjainak legszemélyesebb érzelmeit, vágyait és titkait. A vetítés előtt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként a modern háborúk során elaknásított mezők példáját felhozva emlékeztetett: Romániában 25 év alatt sem sikerült megtisztítani a terepet a Securitate aknáitól, a film ezt az aknamentesítést szolgálhatja. Az alkotók közül Kabay Barna producer és Petényi Katalin dramaturg vettek még részt a bemutatón.

Szabadulás az Egyház „babiloni fogságából” – 1989

Vasárnap, május 31-én hálaadó emlékünnepélyre került sor a nagyvárad-olaszi református templomban, ahol előbb keresztelési szertartást végzett Veres Kovács Attila parókus lelkész, majd Erdélyi Géza felvidéki ny. püspök hirdetett igét. Nemes Csaba miniszteri főtanácsadó felolvasta Balog Zoltán lelkipásztornak, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszternek az üzenetét. „Az igazi nagy kérdés, hogy mi az, ami ma is mérgezi, ma is kiszolgáltatottá teszi az egyházi közösséget a kívülről jövő hatásoknak, viharoknak, politikai kényszereknek vagy csábításnak” – mutatott rá a rendezvény fővédnöke, majd más égető kérdések felvetése után így következtetett: „Akkor leszünk valóban időszerűek, akkor leszünk valóban jelen a valóságos,  mai emberek, a ránk bízottak életében a 21. században, ha nem a korszellemet, hanem a pünkösdi lelket követjük. A mindenáron való modernkedés és a múzeumi hagyományőrzés hamis választása helyett az »itt és most«-ban hűségesnek maradni hitünk elkezdőjéhez és bevégezőjéhez – egyedül ez méltó hozzánk.”

A fővédnöki üzenet után Tőkés László lelkipásztor köszöntötte a templomban megjelenteket, az előző napi konferencia részvevőit és a váradi híveket, külön megemlítve a felvidéki egyházi vezetőket, akik a Királyhágó-mellékiekhez hasonlóan egyetemalapítói érdemekkel is rendelkeznek. A továbbiakban Erdélyi Géza püspök, Tolnay István egyházkerületi világi főjegyző, tanügyi igazgató és Szabó László unitárius lelkész, előadótanácsos szóltak a gyülekezethez az emlékezés, a hálaadás és a jövőfürkészés hangján.

Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony szobránál ért véget a délelőtt, ahol Hermán M. János méltatta a nagy elődöket, a tisztelet koszorúinak elhelyezése után pedig lelkészi áldásban részesültek az élő utódok.

 

Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA