A magyarországi Sonntagsblatt címet viselő, német nyelvű kiadvány december folyamán interjút közölt Szilágyi Rékával, a Kétnyelvűséget a kereskedelemben! kezdeményezés székelyföldi projektfelelősével. A beszélgetés magyar változatát az alábbiakban közöljük.

Kérem, meséljen a kezdeményezés céljairól és az azt életre hívó okokról!

A Kétnyelvűséget a kereskedelemben! az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) akciója, melynek célja a közvélemény figyelmének felhívása a többnyelvűség fontosságára, gyakorlására, valamint a kereskedelmi kétnyelvűség megerősítése ott, ahol a magyar lakosság aránya számottevő. Létrejötte 2019. február- márciusára tehető, amikor az EMNT szervezésében és felkérésére Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) ügyvezető igazgatója és Barabás Miklós, a CEMO aktivistája képzést tartott jog- és érdekérvényesítő eszközökről és módszerekről a kereskedelmi kétnyelvűség terén a székelyföldi EMNT-szervezetek képviselőinek. A képzésen a csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, valamint a baróti területi szervezet néhány munkatársa vett részt. Ennek eredményeképpen az EMNT 2019 márciusában elindította a kétnyelvűségért folytatott kampányát a Székelyföldön. Célunk, hogy az erdélyi magyar közösség tudatosabbá váljon az anyanyelvhasználat terén, hiszen a mindennapi vásárlás során többször tapasztaljuk, hogy a saját pénzünkért kevesebbet kapunk. Az akció másik fontos célja, hogy a Székelyföldön működő cégek, vállalkozások is még jobban odafigyeljenek a kétnyelvűségre a reklámtevékenységük során, valamint a feliratok, címkézések használatakor. Az akciónak voltak előzményei az elmúlt években több kisrégióban is, de ezúttal az volt a cél, hogy a teljes Székelyföldet lefedve, összehangoltan és egységesen kezdjük el, meghatározott ütemtervvel, konkrét feladatok kidolgozásával és megvalósításával.

Milyen a romániai magyarság nyelvjogi helyzete, illetve mennyire elterjedt a magyar nyelv használata a mindennapokban?

A magyar nyelv használatát törvény szabályozza azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20%-ot. Sajnos, a törvény alkalmazásának elmulasztása nem jár büntetéssel, ezért nagyon sok erdélyi, partiumi településen az önkormányzatok és az állami intézmények eltekintenek e törvény alkalmazásától. Korábban több felmérés is született e jelenség vizsgálatára. Az a tapasztalat, hogy ahol a magyar közösség aránya 60% fölött van, ott nagyobb eséllyel alkalmazzák a kétnyelvűséget a hivatalokban, iskolákban, állami intézményekben. Ahol viszont ez az arány 20% és 50% közé esik – nagyon sok ilyen település van Erdélyben és a Partiumban –, ott a legtöbb esetben csak külső, civil vagy politikai nyomásra helyeznek ki magyar nyelvű feliratokat, készíttetnek kétnyelvű nyomtatványokat. Székelyföldön elterjedt és mindennapos a magyar nyelv használata a közhivatalokban és a kereskedelmi szférában is, de e régióból kilépve egyre ritkábban hallani magyar szót hivatalos közegben. Az erdélyi, partiumi nagyvárosok közül kiemelkedő példa Kolozsvár és Nagyvárad, ahol a magyar nyelvhasználat egyre következetesebb és a lakosság által is érezhető a nyomásgyakorlás e téren.

Hogy reagáltak a kereskedelem képviselői a kezdeményezésre? Vannak már látható eredmények?

Egyértelműen nyitottak – ez az általános tapasztalat. Sokan támogatnak. A Kárpát-medence számos területéről vannak követőink (határon túliak is), akik néha saját tapasztalataikat is megosztják velünk. Eddigi eredményeinket illetően: a Penny-vel értük el az első áttörő sikerünket, ugyanis a kampány hatására a német tulajdonban lévő diszkontáruházlánc vállalta, hogy 12 erdélyi településen kétnyelvűsíti kommunikációját: Nagykárolyban, Kovásznán, Gyergyószentmiklóson, Margittán, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Nagyszalontán, Sepsiszentgyörgyön, Szovátán, Marosvásárhelyen, Kézdivásárhelyen, valamint Érmihályfalván. Következő eredményünk a Profi Food Rom-hoz kapcsolódik, ahol bár nem teljes a siker, de Hargita és Kovászna megyékben mára már az üzletekben megtalálhatók a kétnyelvű feliratok, reklámszövegek, szórólapok. A Profi székelyföldi regionális igazgatójával a napokban tárgyaltunk, és folyamatban van az ország legnagyobb GSM szolgáltatójával, az Orange-el való tárgyalásunk. Ezzel párhuzamosan februárban levélben kerestük meg a Csíkszeredában nyitás előtt álló NEST bevásárlóközpont vezetőjét, hogy az üzletekben, valamint a vásárlókkal való kapcsolattartásban használják a magyar nyelvet. Mivel az üzletlánc nem felel a bevásárlóközpontban található üzletek reklámanyagaikért, ezért külön-külön, mindegyik üzletnek is elküldtük levelünket. Kérésünk eredményeként egyes üzletekben kifejezetten törekedtek a minőségi kétnyelvű kommunikációra (pl. LC WAIKIKI, Altex, Pepco, Martes Sport, Zoo Center, ahol a vásárlókkal való román-magyar társalgás mellett az üzletben található reklámfelületek, hirdetések, termékkategóriák leírása, szóróanyagok, illetve egyéb – tájékoztató jellegű – feliratok is kétnyelvűek.), míg máshol (Takko, KIK, Deichmann, CCC, Orsay) kizárólag a román nyelvet használják, és ezekben az üzletekben jelenleg semmiféle törekvés nem mutatkozik a kétnyelvűsítésre. Természetesen ott, ahol nem történt meg a kétnyelvűsítés, további tárgyalásokat folytatunk az üzletek vezetőivel. Facebook-oldalunkon folyamatosan közzéteszünk a kereskedelmi kétnyelvűség terén tapasztalt pozitív és negatív példákat, és bízunk benne, hogy az üzlettulajdonosok, működtetők is egyre inkább felfigyelnek erre. Volt már arra is példa, hogy egy kávézó működtetője a mi kampányunk hatására, anélkül, hogy megkerestük volna, kétnyelvűsítette az addig csak román nyelven felcímkézett fagylaltos pultot, s ezt utólag közölte is velünk. Ugyanakkor folyamatosan érkeznek további felhívások, javaslatok olyan kereskedelmi egységek megkeresésére, ahol egyáltalán nincs jelen a román nyelv mellett a magyar is.

Szlovákiában a múltban a Most-Híd kormánypárt állt sok kétnyelvűsítési kezdeményezés élére, elsősorban a közlekedési ágazatban. Hogyan viszonyul a román, illetve a romániai magyar politika ehhez a kérdéshez?

Nem követtük a Most-Híd ezen tevékenységét. Véleményünk szerint minden kárpát-medencei magyar közösségben fontos a magyar nyelv használata: nemcsak a magánszférában, hanem a közösségi élet minden területén: az utcán, a közintézményekben, az iskolákban és így tovább. Különösen fontos ez ott, ahol a magyar közösség több mint 20%-os arányt képvisel, de ezen aránytól függetlenül mindenhol, ahol történelmi, kulturális gyökerekkel rendelkezünk. Ez a kereskedelmi szférában mára már jelentős idegenforgalmi tényezővé is válhat: a turisták, idelátogatók zöme értékeli, ha több nyelven – és a helyi őshonos lakosság nyelvén is – talál eligazítást, feliratokat. A román politika teljes egészében mellőzi ezt a témakört, vagy ha szóba kerül, a válasz: van erre egy nyelvhasználati törvény, mi ezt példásan megoldottuk. Arról viszont, hogy e törvény alkalmazása hogyan áll Erdély-szerte, még mi, az erdélyi magyar politikai képviselet is keveset beszélünk. A törvény módosítására vonatkozóan is született pár javaslat a magyar fél részéről – például az alternatív küszöb bevezetése a 20%-os mellett –, de ezeket nem sikerült elfogadtatni, mert ha időszerű lesz a téma, rögtön nacionalista felhangokat is kap. Az állami intézmények, hivatalok esetében nincs szankció, ha nem alkalmazzák a törvényt. Az erdélyi magyar politikai szereplők időről-időre – többnyire egy-egy civil kampány vagy egy botrányos ügy hatására – beszélnek a témáról, de az többnyire nincs a fókuszban és hiányzik belőle a folytonosság.

Mennyire érzi magának az utca embere ezt a kezdeményezést?

Amint már említettem, kezdeményezésünk egyik célja, hogy a vásárlókban tudatosítsuk a kétnyelvűség fontosságát, hiszen mi is ugyanúgy megfizetjük azt a terméket vagy szolgáltatást, mint a román ajkúak, viszont ugyanazért a pénzért kevesebbet kapunk, hiszen nem az anyanyelvünkön vehetjük igénybe a szolgáltatást. Ezért is a mottónk: „A pénzemért magyarul!” Azzal, hogy folyamatosan próbálunk hangot adni kérésünknek, egyre több emberhez jut el üzenetünk, és véleményünk szerint – főként a többségben magyarlakta településeken – a kétnyelvűség iránti igény egyre magától értetődőbb normalitás mindenki számára. A kampányunk elindítása óta többen is írtak, magánszemélyként jelezve egy-egy vállalkozásban, egy-egy kereskedelmi üzletláncban vagy a vendéglátóhelyeken észlelt nyelvhasználati hiányosságokat. Ezekre mind nem tudunk a jelen kampány keretében odafigyelni, ezért inkább arra bátorítjuk a hozzánk fordulókat, hogy egyénileg ők is jelezzék az adott cégnek a tapasztalt problémát. Egy vállalkozás profitra épül – ha a klienskör igényli a kétnyelvű feliratokat, a vállalkozó azt a legtöbb esetben készséggel teljesíti, hiszen meg akarja tartani a vevőit. Ez így működik. Nekünk jelezni kell az igényt, és az eddigi tapasztalatok alapján megvan a nyitottság a másik oldalon – legalábbis ami a kereskedelmi szférát illeti.

Nagy Csaba