2017. június. 27. kedd
Főoldal » Hírek » Migráció, biztonságpolitika, integráció

Migráció, biztonságpolitika, integráció

2015. 11. 27.
Megosztás:

Sántha Hanga, a budapesti Migrációkutató Intézet vezető kutatója „A nemzetközi migráció kihívásai Magyarország és Európa számára” címmel tartott előadást 2015. november 25-én Csíkszeredában. A Csíki Székely Múzeumban sorra került eseményt a Magyar Állampolgárok Klubja és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezte.

Migráció, biztonságpolitika, integráció

A jogász végzettségű kutató a tárgykörben használatos fogalmak, pontosításával kezdte az előadását, hiszen már csak az EU-tagországokban való kérelmek kezelése szempontjából is nagyon fontos elkülöníteni egymástól a bevándorló, a menekült vagy a migráns fogalmait. A bevándorló ugyanis elsősorban gazdasági indítékból igyekszik új hazát keresni, a menekült viszont fegyveres konfliktus vagy (faji, etnikai, vallási) üldöztetés okán kényszerül elhagyni szülőföldjét. Napjainkban az ENSZ több mint 230 millió migránst, azaz olyan személyt tart számon, aki huzamosan az eredeti hazája határain kívül tartózkodik, ám jogi státusa nem rendezett: nagy részük a szubszaharai Afrikából, illetve a Közel- és Közép-Kelet Ázsiából származnak. Ezeknek a tömegeknek a jogi státusát, azaz menedékkérelmük elbírálását az 1951-es Genfi Egyezmény határozza meg, amely azonban egy teljesen más történelmi korban, a második világégés kontextusában született meg, ezért mára teljesen elavulttá vált.

A jelenlegi bevándorláspolitikák jogi bizonytalanságát csak súlyosbítják azok a biztonságpolitikai kihívások, amelyeket a jelenlegi migrációs hullám vet fel. Az erdélyi származású, de kiskorától Svédországban elő kutató, aki a svéd kormány biztonságpolitikai tanácsadójaként is dolgozott, arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a tranzitországok nem hajlandók, az elsődleges célországok (Németország és Svédország) nem bírnak szakszerűen megbirkózni a napi tízezres nagyságrendű menekültáradattal, magyarán a humanitárius és a biztonsági szempontok egy ekkora tömeg esetében teljességgel összeegyeztethetetlennek bizonyultak. Ez pedig az Európán belüli feszültségek kiéleződéséhez vezetett, nem pusztán operacionális, hanem ideológiai síkon is.

Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy nem tanácsos egybemosni a migráció és a terrorizmus kérdéseit, ennek ellenére azonban nem szabad a szőnyeg alá söpörni az európai integrációs politika kudarcának igen összetett problematikáját. A kérdés sajnos csak az idei események során került a napi politikai közbeszéd homlokterébe, noha egyes kutatók már évtizedekkel korábban ezt a jelenséget tekintik az európai civilizáció szakítópróbájának: gondoljunk csak az iszlám fátyol körüli végeérhetetlen franciaországi vitákra vagy a multikulturalizmusnak és az európai liberalizmusnak éppen a „muszlim kérdéssel” való szembesüléséből fakadó válságára, ahogy azt az indiai muszlim származású brit akadémikus, Bhikhu Parekh megfogalmazta. Előadásának záró részében Sántha Hanga igen körültekintően felvázolta a nyugat-európai külvárosi származású, frusztrált, marginalizálódott és radikalizálódott fiatalok köréből kikerülő terroristák különböző típusainak pszicho-szociális profilját, beszélt a szélsőséges iszlamizmus terjedésének mechanizmusairól, az online radikalizálódás által felgyorsított dzsihádista ideológiák előretöréséről.

A fentiekben vázolt, igencsak bonyolult kérdéskor konkrét megoldási lehetőségei tekintetében az előadó igencsak szkeptikusnak mutatkozott, ennek ellenére azonban határozott válságkezelési javaslatokat is megfogalmazott: a biztonságpolitika szigorítása (az amerikai vagy ausztráliai modellek alapján), a migrációra vonatkozó jogi intézmények teljes felülvizsgálata (aktualizálás és diverzifikáció), valamint a társadalmi integráció újragondolása (mindkét fél kölcsönös önkorlátozása és a kibékíthetetlennek látszó ellentéteken alapuló identitáskonstrukciók reális elemzése révén).

 

Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA