2017. szeptember. 23. szombat
Főoldal » Hírek » Konferencia: A Tisza Csernobilja

Konferencia: A Tisza Csernobilja

2017. 03. 07.
Megosztás:

Több mint másfél évtizede annak, hogy átszakadt az egyik, Nagybánya környéki aranykitermelő ülepítőtavának gátja és 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz ömlött a Lápos folyóba, majd a Szamosba és a Tiszába. Ez volt szűkebb térségünk eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, mely szélesebb kitekintésben is listavazetőnek számít: szakértők szerint európai szinten a második helyen áll az ukrajnai atomrobbanás után, ezért is nevezik sokan a Tisza Csernobiljának a 2000-ben bekövetkezett cianidszennyezést.

Míg a romániai hatóságok megpróbálták elbagatellizálni a problémát, a magyarországiak kétségbeesett küzdelmet folytattak azért, hogy a 40 kilométeres méregcsóva hatásait a lehető legkisebbre csökkentsék. Bár minden lehetséges óvintézkedést megettek, és a körülményekhez képest eredményesnek mondhatóak a beavatkozások, hatalmas károkat szenvedett a Szamos és a Tisza élővilága, több ezer halász és vendéglátó megélhetése került veszélybe. A folyókból tonnaszám kihalászott haltetemek látványa bizonyára mindenkiben élénken él még.

Március 11-én, szombaton tartandó konferenciánkon a korabeli események felidézése mellett arról is szó esik majd, hogy milyen mértékben regenarálódott az érintett folyók élővilága. Továbbá keressük a választ arra a kérdésre, hogy megtettünk-e mindent annak érdekében, hogy a minimálisra csökkenjen a hasonló katasztrófák bekövetkeztének valószínűsége. A szatmárnémeti Sváb Házban 15 órától kezdődő esemény előadója lesz dr. Sárkány-Kiss Endre hidrobiológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott docense, aki számos kutatóexpedíciót szervezett és vezetett az erdélyi folyók ökológiai állapotának felmérése céljából. Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője a 2000-ben végzett összehangolt védekezésről beszél majd. A feladat óriási volt: egyebek mellett meg kellett óvniuk Szolnok lakosságát a veszélytől, a város ugyanis közvetlenül a Tiszából nyeri az ivóvizet. Tőkés László európai parlamenti képviselő jogalkotási kérdéseket feszeget, és a cianidsznnyezés mellett kitér a tervezett verespataki bányaberuházásra, valamint az ezzel kapcsolatos korrupciós ügyekre. Mint ismeretes, Tőkés László Áder Jánossal, Magyarország jelenlegi köztársasági elnökével közösen kezdeményezte, hogy Európa teljes területén tiltsák be a veszélyes cianidos technológia használatát. Bár a jogszabály-tervezetet az Európai Parlament hatalmas, négyötödös többséggel elfogadta, a tiltás mai napig nem lépett hatályba. Fülöp Tihamér biológus két, a vízszennyezésre igen érzékeny emlősfajról tart elődást – a viszonylag friss kutatási eredményekből megtudhatjuk, hogy a vidrák és a hódok mennyire érzik jól magukat jelenleg a Szamos folyó mentén.

A természetvédelem közös ügyünk, tegyünk együtt értékeink megóvása érdekében! Szombaton 15 órától szeretettel várunk minden érdeklődőt konferenciánkra, melyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Négy Folyó Egyesület közösen szervez.

Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA