2017. február. 27. hétfő
Főoldal » Hírek » Két hét szabadságharc - vándorkiállítás 1956-ról Erdélyben

Két hét szabadságharc - vándorkiállítás 1956-ról Erdélyben

2016. 11. 14.
Megosztás:

Két hét szabadságharc - vándorkiállítás 1956-ról Erdélyben

 

Az emlékezés és emlékeztetés fontosságáról beszéltek

Február 15-én (szerdán) 17 órai kezdettel megnyílt a „Két hét szabadságharc” – Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak című vándorkiállítás. Az eseményen jelen volt – többek közt – Ferencz Attila, a kézdiszéki EMNT elnöke, Gazda József nyugalmazott tanár és Gyerő József, Kovászna polgármestere is.

Két hét szabadságharc - vándorkiállítás 1956-ról Erdélyben 

Ferencz Attila felszólalásában kiemelte az 56-os forradalomhoz kapcsolódó vándorkiállítás fontosságát, kihangsúlyozva az emlékezés és emlékeztetés jelentőségét. Gazda József személyes emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel. Elmondta: Erdély számos pontján voltak spontán, futó tűzként terjedő, megmozdulások.

A megnyitót követően, a jelenlévők megtekinthették a Szoboszlai-perről készült rövid dokumentumfilmet is.

 

Kiállítás Gyergyószentmiklóson (Képes beszámoló)


Két hét szabadságharc - vándorkiállítás 1956-ról Erdélyben

Két hét szabadságharc - vándorkiállítás 1956-ról Erdélyben

Két hét szabadságharc - vándorkiállítás 1956-ról Erdélyben

Két hét szabadságharc - vándorkiállítás 1956-ról Erdélyben


1956-os vándorkiállítás Sepsiszentgyörgyön

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében – a magyarországi 1956-os Emlékbizottság támogatásával – az 1956-os szabadságharc erdélyi vonatkozásait bemutató vándorkiállítás nyílik Sepsiszentgyörgyön, a Míves Házban január 27-én, pénteken, délután 18:30-tól. A kiállítás a legfontosabb erdélyi 56-os csoportokat mutatja be, valamint a forradalom leverését követő megtorlásokat.

A 20. századi magyar történelem kiemelkedő eseményeként számon tartott 1956-os szabadságharcnak tavaly volt a 60. évfordulója, melynek során számos megemlékezésre és változatos programokra került sor szerte a Kárpát-medencében. Az 1956-os Emlékbizottság által meghirdetett emlékév programjai több helyszínen 2017-ben is folytatódnak. Az EMNT által tavaly ősszel elindított vándorkiállítás idén ért el Háromszékre. A kiállítás az 1956-os forradalom erdélyi eseményeit, a különböző pereket, szervezkedő csoportokat mutatja be. Az anyagot Dr. Lönhárt Tamás, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Jelenkor Története és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének egyetemi adjunktusa állította össze. A megnyitót követően levetítésre kerül a Szoboszlai-perről készített 30 perces dokumentumfilm.

A Míves Házban felállított vándorkiállítást pénteken nyitja meg Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. Az '56-os események erdélyi vonatkozásairól Rab Sándor (Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy) és Nagy Eva (Plugor Sándor Művészeti Líceum, Sepsiszentgyörgy) történészek tartanak rövid felvezetőt. Házigazda: Kátai Zsuzsánna, az EMNT Sepsiszéki elnöke.

A kiállítás a Míves Házban öt napig, péntektől hétfőig, naponta 12.00–18.00 óra között látogatható, kedden pedig 15 óráig.

 

* * *

 

Kiállításmegnyitó Nagyváradon

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vándorkiállítását Nagyváradon is bemutatják december 14-én, szerdán, 16.30 órától a Partiumi Keresztény Egyetem aulájában. A két hét szabadságharc címet viselő kiállítás a magyarországi 1956-os forradalom és szabadságharc erdélyi következményeit, a különböző pereket, csoportokat mutatja be. A kiállítást méltatja Csorba Krisztián történelemtanár, közreműködik Kiss Törék Ildikó színművész.

A kiállításmegnyitón tekinthetik meg az érdeklődők a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak szervezetét bemutatót, a Magyar Polgári Egyesület által elkészített kiállítást is.

Az EMNT és az MPE szeretettel vár mindenkit a megnyitóra. A kiállítások létrejöttét az 1956-os Emlékbizottság támogatta.

A kiállításmegnyitó után az Egyetem dísztermében, 17 órától megtekinthető lesz a Fény a rácsokon című dokumentumfilm, amely az 1956-os forradalom erdélyi áldozataira emlékezik. A filmbemutató után beszélgetésre kerül sor a rendezővel, Szakács Sárával.

 

* * *


Erdély-szerte látható az 1956-os vándorkiállítás

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében – a magyarországi székhelyű 1956-os Emlékbizottság jóvoltából – Erdély-szerte látható lesz az a kiállítás, mely bemutatja a 60 évvel ezelőtti szabadságharc főbb eseményeit, különös tekintettel annak erdélyi vonatkozásaira. A pontos helyszíneket és időpontokat az alábbiakban ismertetjük.

Székelyudvarhely – November 23-25. – Székelyudvarhelyi Művelődési Ház, kis kiállító terem (A színház nyitvatartási idejében megtekinthető péntek délután 15.00 óráig.)

Szentegyháza – November 25-27. – Gábor Áron Művelődési Ház (Szombaton egész nap látogatható, vasárnap a mise után.)

Bánffyhunyad – November 27. – Bánffyhunyadi Kultúrotthon (11.30-tól a kiállítás megnyitójára, majd ezt követően filmvetítés és állófogadásra kerül sor.)

Csíkszereda – November 28 – December 18. – Csíki Székely Múzeum - Kossuth utcai Galéria

Érmihályfalva – December 3-11. – A református templom melletti helységben (Folyamatosan látogatható.)

A kiállítás bárki számára ingyenesen megtekinthető, a további partiumi és székelyföldi helyszínekről pedig a következőkben értesítjük az érdeklődőket.


* * *

KORÁBBAN:


Gulag-emléknap Nagyváradon

Magyarország kormánya a 2015. évet a hetven évvel ezelőtt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, majd a Gulag-emlékévet 2017. február 25-ig meghosszabbította. Ennek kapcsán számos rendezvény került és kerül megszervezésre szerte a Kárpát-medencében.

Nagyváradon december 7-én, szerdán a Magyar Polgári Egyesület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem és a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében tartalmas emléknapot tartottak.

Két hét szabadságharc - vándorkiállítás 1956-ról Erdélyben

Délután a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke, a konferencia szervezője köszöntötte a megjelenteket. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke rövid köszöntőbeszédében kiemelte, hogy nagy szükség van ezekre az emlékévekre, hiszen a kommunista múlttal őszintén szembe kell nézni és bűneit a leghitelesebben feltárni. A rendezvényekkel, a fiataloknak és idősebbeknek szóló programokkal az 1956-os emlékév és a Gulag-emlékév is nagyon fontos szolgálatot végez. Tőkés László a Szentírást idézte: „És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a lelket, mind a testet elvesztheti.”

Marinovich Endre, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese Magyarok a Gulagon címmel tartott rendkívül érdekes és tartalmas előadást, bemutatva a sztálini birodalom egészét behálózó munkatáborrendszert (a Gulag a Javítómunka-táborok Főigazgatósága orosz nevének mozaikszava), a szovjet megszállás és megtorlás történetét. 

Két hét szabadságharc - vándorkiállítás 1956-ról Erdélyben

Murádin János Kristóf erdélyi történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója Az erdélyi magyar és német polgári lakosság szovjet fogságba hurcolása 1944-1945-ben címmel értekezett. Bemutatta azokat a főleg saját kutatási eredményeket, amelyek ezt a nagyon elhallgatott témát immár mindenki számára elérhetővé és közérthetővé teszi.

Fodor Gusztáv tiszaderzsi református lelkipásztor szülőhazájáról értekezett Élő egyház a halál völgyében: a Kárpátaljai Református Egyház élete a sztálini terror árnyékában címmel. A rendezvényen megtekinthetők voltak azok a szovjet fogságból származó emléktárgyak, amelyeket Murádin János Kristóf gyűjtött össze.

Két hét szabadságharc - vándorkiállítás 1956-ról Erdélyben

Este a PKE aulájában nyitották meg a Magyarok a Szovjetunió táboraiban (1944–1956) című vándorkiállítást. Köszöntőt mondott Pálfi Józsefrektor, Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója, Marinovich Endre Veritas-vezető, valamint Fodor Gusztáv tiszteletes és Murádin János Kristóf történész, aki ide is elhozta a lágerekből származó emléktárgyakat.

Ezt követően az egyetem Bartók-termében „Én a szabadságot választottam” – Egy szovjet tisztviselő politikai- és magánélete címmel a Viktor Kravcsenko azonos című regényéből készült egyszemélyes pódiumműsort tekinthették meg az érdeklődők Balázs Zoltán színész-rendező előadásában.

 

* * * 
 

Csíkszeredában látható az 56-os kiállítás

Hétfőn délután nyitották meg a Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai galériában azt a vándorkiállítást, melyen az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevőinek képei kaptak helyet, kiemelt hangsúlyt fektetve nyolc erdélyi szabadságharcos csoportosulásra. A tárlat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében látható december 18-ig (hétfőtől-péntekig, 12-18.00 óra között).

Két hét szabadságharc - vándorkiállítás 1956-ról Erdélyben

A megnyitón résztvevőket Tiboldi László, az EMNT alelnöke, az esemény házigazdája köszöntötte, valamint a Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, Gergely István (Tiszti) és dr. Csige Sándor Zoltán vezető konzul is megosztotta gondolatait az idén 60 éves jubileumához érkezett történelmi eseményről. A felszólalók hangsúlyozták: az 1956-os forradalom a magyar szabadságvágy ékes példája, az utókornak pedig kötelessége emlékezni és emlékeztetni.

Két hét szabadságharc - vándorkiállítás 1956-ról Erdélyben

Az eseményen felszólalt Szilágyi Árpád 56-os hős is, aki nemrég megjelent Áldozat 1956 című könyvét dedikálta, valamint levetítésre került a Szoboszlay dokumentumfilm is.

 

* * *


MAROSVÁSÁRHELY - November 15-18., Kultúrpalota

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében a magyarországi székhelyű 1956-os Emlékbizottság jóvoltából Marosvásárhelyen is néhány napig látható lesz az 1956-os szabadságharcot bemutató kiállítás, melynek témája a magyarországi és erdélyi résztvevők képei és leírásuk, kiemelt hangsúlyt fektetve a 8 erdélyi szabadságharcos csoportosulásra.

A kiállítás megnyitójára 2016. november 15-én, kedden 17 órától a Kultúrpalota előcsarnokában kerül sor, majd ezt követően vetítésre kerül a kolozsvári Bolyai egyetem '56-os meghurcoltjait és áldozatait bemutató 30 perces dokumentumfilm.

A kiállítást Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója nyitja meg.

* * *

NAGYVÁRAD - November 28. - December 2., Partiumi Keresztény Egyetem


* * *

 

Wittner Mária Nagyváradon - konferencia 1956-ról

A Magyar Polgári Egyesület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács konferenciát szervez az 1956-os eseményekről november 19-én (szombaton) Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen. Az eseményen jelen lesz és előadást tart Wittner Mária 56-os szabadságharcos is.

A konferencián részt vesz M. Kiss Sándor az 1956-ot kutató történészek legismertebb személyisége, Tófalvi Zoltán erdélyi történész, aki gazdag tanulmányt írt Balaskó Vilmos: Élet a föld alatt című kötetéhez (a kötet szintén bemutatásra kerül), Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke és nem utolsó sorban Wittner Mária az egyik legismertebb 56-os szabadságharcos.

Házigazdaként jelen lesz és a konferenciát megnyitja Tőkés László európai parlamenti képvisel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Program:

11.00 Köszöntő – Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke

11.10 A konferencia megnyitása – Tőkés László, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke

11.30 A magyar társadalom útja 56-ig – M Kiss Sándor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese

12.00 1956 Erdélyben és az Érmelléken – Tófalvi Zoltán történész, író

12.30 Könyvbemutató – Balaskó Vilmos: Élet a föld alatt.

A könyvet méltatja Tófalvi Zoltán történész, író, a kötet szerkesztője

13.00 Kávészünet

13.30 Sass Kálmán mártír lelkipásztor emléke Érmihályfalván – Balázsné Kiss Csilla érmihályfalvi lelkipásztor

14.00 1956-os napló, könyvbemutató – Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke

14.30 Ebédszünet

15.30 Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete (SZVISZ), Nagyvárad – visszaemlékezések a börtönévekre és munkatárborokra – egykori tagok visszaemlékezései

16.30 Ki tud még róluk? – emlékezés a nagyváradi és Bihar megyei egykori elítéltekre. Hozzászólások: családtagok, leszármazottak, elfeledett elítéltek

17.00 A konferencia bezárása, kiértékelése

18.00 Wittner Mária egykori szabadságharcos előadása az Egyetem dísztermében

Két hét szabadságharc - vándorkiállítás 1956-ról Erdélyben


* * *


Székelyudvarhely: Beszélgetés Wittner Máriával, 1956-os halálraítélttel

Az udvarhelyszéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Civil Kurázsi Egyesület szervezésében Székelyudvarhelyen is előadást tart Wittner Mária szabadságharcos, az 1956-os forradalom és szabadságharc legendás alakja, akit 1956-ban halálbüntetésre, majd életfogytiglani börtönre ítélt a megtorló kommunista hatalom. Évekig élt a bitófa árnyékában, 14 év börtönfogság után kapott kegyelmet.

Erdélyi előadókörútja keretében a forradalom napjaira, a megtorlás időszakára és a börtönévekre emlékezik vissza.

Székelyudvarhelyen november 17-én, 18 órától a Tamási Áron Gimnázium Nyirő József termében kerül sor a beszélgetésre. Wittner Mária beszélgetőtársa Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke.

A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Két hét szabadságharc - vándorkiállítás 1956-ról Erdélyben


* * *

A szabadság éve Nagyváradon

 

Ezzel a címmel rendeztek konferenciát november 19-én Nagyváradon az 1956-os forradalomról és a forradalom hatására a Partiumban és Nagyváradon alakult csoportokról, a kirakatperekről, az ismert és kevésbé ismert elítéltekről. Az 56-os emlékév keretében a Magyar Polgári Egyesület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezte meg a 60. évfordulón az egész napos eseményt, amely este a forradalom és szabadságharc legendás alakjának, Wittner Máriának az előadásával és a közönséggel való találkozójával zárult.

Két hét szabadságharc - vándorkiállítás 1956-ról Erdélyben

 

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának Bartók-termében Nagy József Barnának, az MPE elnökének a köszöntésével kezdődött szombaton délelőtt az emlékkonferencia. Megnyitó beszédet Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke mondott, aki elöljáróban tiszteletét kifejezve üdvözölte azt a féltucatnyi egykori elítéltet, akiket a magyar 56-tal való szimpatizálásuk miatt Romániában büntettek meg és üldöztek hosszú éveken át. Párhuzamot vonva kijelentette: míg Magyarországon idegen erők bevetésével verték le hatvan évtizeddel ezelőtt az antikommunista forradalmat, addig Romániában az 1989-es népfölkelést diverziókkal fordították hatalomátmentésre a reformkommunisták, és ami közös: itt is, ott is: bizonyos erők igyekeztek és máig igyekeznek ellopni, meghamisítani, eltorzítani a dicsőséges történelmi eseményeknek még az emlékét is. Mindkét esetben a posztkommunista visszarendeződés történelemhamisító emlékezetpolitikája és visszahúzó öröksége áll a machinációk mögött – fogalmazott Tőkés László, hozzátéve, hogy a szabadságharc a múlt feltárása és az igazságharc formájában folytatódik, hiszen hazugságra nem lehet jövőt építeni.

 

A püspök kitért arra, hogy Romániában milyen nehézkesen halad a feltárás és számonkérés, huszonhét évvel a temesvári események után is büntetlenül ágálnak a közéletben azok, akik annak idején emberéletek árán változtatták államcsínnyé a diktatúra elleni lázadást. Közhely ugyan, hogy mindig a győztesek írják a történelmet, de nem szabad engedni sem Magyarországon, sem Romániában, hogy saját politikájuknak rendeljék alá a történelmi igazságot ezek a „győztesek”, illetve hogy azok váljanak győztesekké, akik meghamisítják a történelmet. „Folytatnunk kell a szabadságharc részeként az igazságharcunkat. Ilyen értelemben az egész kelet-európai kommunistaellenes történelem nem a lezárt múlt körébe tartozik, hanem nagyon is időszerű politikai kérdés” – állapította meg az erdélyi EP-képviselő, nem rejtve véka alá, hogy Nyugat-Európában erről nagyrészt másként gondolkodnak.

Két hét szabadságharc - vándorkiállítás 1956-ról Erdélyben

 

A konferencia további részében M. Kiss Sándor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum  főigazgató-helyettese az 1956-os forradalom világtörténelmi jelentőségét és összefüggéseit vázolta, míg Tófalvi Zoltán közíró, az erdélyi és partiumi ’56 kutatója a romániai koncepciós perekről és megtorlásokról beszélt, majd röviden méltatta a kommunista siralomházat megjárt Balaskó Vilmos néhai érolaszi lelkész Élet a föld alatt című memoárját. Ezután Sass Kálmán mártír lelkipásztorról Balázsné Kiss Csilla érmihályfalvi lelkész tartott vetített képes előadást, majd Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke olvasott fel 1956. október 23-án kelt naplójegyzeteiből.

 

Délután a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének több tagja számolt be egykori lelkesedésükről, szervezkedésükről, aminek aránytalanul súlyos megtorlása mérhetetlen szenvedéseknek tette ki őket. Csak ebben az ügyben 250 letartóztatást eszközölt a rezsim, 58 személyt el is ítéltek, teljesen kívülállókat is, gyakorlatilag az erdélyi magyarság elleni átfogó megfélemlítő hadjáratnak volt rész az, ami a SZVISZ ürügyén történt az akkori fiatalokkal és egyes mentoraikkal. A konferencia a nagyváradi és Bihar megyei elítéltekre, meghurcoltakra való emlékezéssel, hozzászólásokkal, múltidézéssel zárult.

 

Este az egyházkerületi székház dísztermében találkozhattak az érdeklődők Wittner Mária egykori szabadságharcossal és halálraítélttel, akivel Tófalvi Zoltán készített hangos interjút. Tőkés László EP-képviselő elöljáróban kiemelte, hogy a határok feletti nemzetegyesítés szellemében a SZVISZ-tagok tanúságtétele után egy olyan személyiség visszaemlékezéseire keríthetnek sort, aki a budapesti forradalomban és a védelmi harcokban tevőlegesen is részt vett. „Boldogok vagyunk, hogy túlélték a forradalmat és a megtorlást, hogy ma élő tanúként itt lehetnek és mesélhetnek. Wittner Mária túlélte a halálos ítéletet, a siralomház kétszáz napját, a végül évtizedes börtönbüntetéssé »enyhült« életfogytiglant, és azt a lelkiismereti kötelességet kapta, hogy tanúságot tegyen” – mondotta a püspök, méltatva a vendég töretlen helytállását, amely példamutató erővel folytatódott 1989 után is, megköszönve neki a kortársak és a nyomában járók nevében a hiteles nemzetszolgálatot.

 

Wittner Mária visszatekintő-emlékező előadásában felidézte a forradalom több körülményét és több harcostársának alakját, nagy hangsúlyt fektetett a helyes emlékezés követelményére, mert e téren még ma is sok a javítanivaló. „A már megholtak nem tudnak védekezni, az ő védelmükben az élők kell felszólaljanak” – mondotta annak kapcsán, hogy manapság is sok egykori forradalmárnak és szabadságharcosnak próbálják meg besározni az emlékét azok, akik most sem a magyar nemzet és Magyarország javát akarják.



Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA