2017. március. 23. csütörtök
Főoldal » Európai Unió

Európai Unió

Az Európai Parlament miniplenárisnak nevezett január 28-i brüsszeli ülésén az Unió terrorizmusellenes intézkedéseiről rendeztek közvitát. A kérdés napirendre tűzését az a világszerte nagy felháborodást keltett véres párizsi merénylet tette indokolttá, melyet dzsihádista terroristák a Charlie Hebdo szatirikus gúnylap szerkesztőségében, majd egy helybéli kóser boltban követtek el.

Legújabb jelentésében – melyet az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez (ENSZ) terjesztettek be – az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (European Language Equality Network – ELEN) a spanyolországi kisebbségi nyelvhasználat tárgyában hallatja hangját. Az ELEN jelentéséből kiderül: az elmúlt pár évben több Spanyolországon belüli intézmény indított politikai támadást a nem kasztíliai nyelven beszélők nyelvi jogainak korlátozására.

Január 21-i ülésnapján az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottságának (DROI) napirendjén szerepelt az emberi jogok észak-koreai helyzetének megvitatása, Robert King amerikai nagykövet és észak-koreai különmegbízott részvételével. Tudnivaló, hogy az EP az emberi jogok helyzetét a kommunista ázsiai országban nagy figyelemmel kíséri. Legutóbb 2014 áprilisában közös állásfoglalásban ítélte el az ott gyakorolt intézményes állami elnyomást, arra szólítva fel a kormányt, hogy haladéktalanul vessen véget az emberi jogok saját népe ellen irányuló súlyos, széles körű és rendszeres megsértésének.

Az Európai Unió az emberi jogok kérdéséről több országgal folytat rendszeres és intézményesített párbeszédet, a Külügyi Szolgálatának koordinálásával. Ezek a párbeszédek az Unió külpolitikájának önálló eszközét jelentik, céljuk a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdítása. Vietnammal 2001-ben kezdődött el az emberi jogi párbeszéd, mely 2012-ben rendszeres és intézményes formát öntött. 

Strasbourgi ülésszakán, ma szavaz az Európai Parlament arról a határozatról, amely a jelenlegi ukrajnai helyzetet, valamint az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatokat veszi számba. Az Európai Néppárt határozati szövegjavaslatában következetesen kiáll eddigi álláspontja mellett, beleértve a Moszkvával szemben bevezetett szankciók fenntartását, szükség szerint pedig azok szigorítását. 

Az Európai Parlament mai strasbourgi plenáris ülésének napirendjén szerepelt az Iszlám Állam terrorszervezet okozta iraki és szíriai humanitárius válság vitája.

2015. február 24-26. között Tőkés László EP-képviselő meghívására az Erdélyi Magyar Néppárt önkénteseiből, valamint helyi és országos vezetőiből álló látogatócsoport érkezett Brüsszelbe. Az Európai Parlament tevékenységét bemutató szemináriumon, melyet Láng Péter, a magyar látogató csoportokért felelős ügyvivő tartott, a csoport tagjaival Jill Evans walesi (Nagy-Britannia) képviselő, az Európai Szabad Szövetség (EFA/Zöldek) tagja, valamint Alojz Peterle szlovén néppárti képviselő, volt miniszterelnök és külügyminiszter találkoztak és tartottak ismertetést az EP munkájáról, valamint saját tevékenységükről.  

Tőkés László EP-képviselő egy magas rangú bosnyák küldöttséggel találkozott március 3-án az Európai Parlamentben. A Magyar Fejlesztési Bank brüsszeli képviselete igazgatójának, Harsányi Csabának a kezdeményezésére szervezett látogatás fő célja Bosznia-Hercegovina európai integrációjának az előmozdítása, ennek részeként pedig az Európai Néppárt és Bosznia közötti kapcsolatok erősítése, különös tekintettel a magyar néppárti delegációnak a támogatási lehetőségeire.

E heti ún. miniplenáris ülésén az Európai Parlament is példás formában megemlékezett az örmény népirtás 100. évfordulójáról. Megelőzőleg az Európai Unió keleti partnerségi csúcsszerve, az Euronest Parlamenti Közgyűlése mondott ítéletet a törökországi örmények tömeges legyilkolása fölött, utóbb pedig Ferenc pápa szolgáltatott igazságot a múlt évszázad első népirtása ártatlan áldozatainak.

Március végi nyilatkozatában Tőkés László európai képviselő kilátásba helyezte, hogy mihamarabb az Európai Parlamentnek is tudomására hozza a román belügyminisztérium azon közbiztonsági stratégiai tervezetét, mely által kriminalizálni próbálja az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket, megsértve ezáltal a jogállamiság és a kisebbségi önrendelkezés európai elveit, és burkoltan megfenyegetve azokat a közösségeket és önkormányzatokat, szervezeteket és közszereplőket, amelyek és akik az autonómia mellett kiállnak.

Az Európai Parlament brüsszeli székhelyén került sor április 22-én az Európai Néppárt frakciója által szervezett közmeghallgatásra, amely az őshonos nemzeti közösségek helyzetét kívánta elemezni.  A telt házas rendezvény nyitányaként Monika Hohlmeier bajorországi néppárti képviselő a nagyszámú érdeklődőre való tekintettel megállapította: egyértelműen foglalkozni kell a kérdéskörrel.

Immár öt éve annak, hogy az Európai Parlament elsöprő többséggel megszavazta azt a határozatot, amely Áder János és Tőkés László néppárti képviselők kezdeményezésére a ciántechnológián alapuló bányászat európai betiltását indítványozta. A 2010. május 5-én elfogadott határozatban a parlament arra szólította fel az Európai Bizottságtól, hogy 2011 végéig tiltsák be a cianidos bányászatot. Ez azonban mind a mai napig nem történt meg.

Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA