2017. augusztus. 16. szerda
Főoldal » Szervezet » Az EMNT országos elnöksége » Borbély Zsolt Attila, alelnök (általános alelnök)

Borbély Zsolt Attila, alelnök (általános alelnök)

2013. 08. 13.
Megosztás:

Borbély Zsolt Attila, alelnök, a nemzetpolitikai ügyek felelőseSzületési adatok: Temesvár, 1968. április 2.

Lakhely: Arad

Foglalkozás: jogász, politológus

Munkahely: Erdélyi Napló, főmunkatárs, Kapu, főmunkatárs, Székely Hírmondó, munkatárs

Közéleti és szakmai tevékenység:

1990. január 3-án megalapítója, majd egy éven keresztül alelnöke a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetnek (Temisz), részt vesz a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) megalakításában, a MISZSZ színeiben rövid ideig RMDSZ országos alelnök, tagja az RMDSZ Választmányának, a Küldöttek Országos Tanácsának, majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának. Egyik alapítója és kisebb kihagyással a megszűnésig alelnöke az RMDSZ nemzeti liberális, autonomista platformjának, a Reform Tömörülésnek. Tagja a Tőkés László által 2003-ban életre hívott Erdély Magyar Nemzet Tanács Kezdeményező Testületének, majd az EMNT megalakulása után a testület Állandó Bizottságának tagja,

2011-től az EMNT nemzetpolitikai kérdésekkel megbízott alelnöke. 2000-től a Magyarok Világszövetsége Szabályzatfelügyelő Bizottságának alelnöke, 2009-től elnöke.

1995-től a Magyar Kisebbség című társadalomtudományi folyóirat szerkesztője.

1999-től főmunkatársa a Kapunak, ugyanezen évtől mindmáig rendszeres szerzője a Székely Hírmondónak és az Erdélyi Naplónak. Az erdélyi magyar politikai érdekképviselet belső logikájával kapcsolatos írásai különböző konzervatív, illetve középvonalas lapokban jelentek meg (Orient Express, Szabadság, Nyugati Magyarság, Havi Magyar Fórum, Új Magyarország, Provincia, Magyar Nemzet, Heti Válasz, Demokrata, Erdélyi Magyarság, Átalvető, Nemzetőr, Barikád és mások)

1999 és 2007 között a Károli Gáspár Református Egyetem óraadó tanára.

Alapítástól a 2011-es kilépésig szerkesztőbizottsági tagja a Trianoni Szemlének.

A Hunsor internetes portál erdélyi tudósítója, 2005 és 2010 között a Barikád internetes portál rendszeres szerzője. Nemzetstratégiai kérdésekben számos előadást tartott Göteborgtól a Kunság különböző városain keresztül az erdélyi nagyvárosokig.

Kötetek:

(szerk., Péntek Imrével közösen) Magyar Jövőkép, egy dinamikus magyar paradigma (1996), (szerk., egyik szerző) Amire felesküdtünk Isten és ember előtt – a Kolozsvári nyilatkozat tíz esztendeje (2002), (Szentimrei Krisztinával közösen) Erdélyi Magyar politikatörténet 1989 – 2003 (2003). A Neptun-gate, (2013, szerkesztő, egyik szerző, megjelenés előtt)

Díjak:

Ezüst Toll, 2003, Magyar Nemzetért Ezüstérem, 2008.

Tanulmányok:

1996 József Attila Tudományegyetem, Szeged, Jogi Kar

1996 Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest, Állam- és Jogtudományi Kar, politikai tudományok szak

2000 Budapesti Közgazdasági Egyetem, Századvég, politikai szakértő

Idegen nyelvek: román, angol

Közéleti hitvallás:

1983-ra tehető politikai eszmélésem óta közéleti krédóm két szóban foglalható össze: magyar reintegráció. Más szóval a Trianonban szétszaggatott magyar nemzeti közösség kulturális, gazdasági s amilyen mértékben lehet, politikai egybeforrasztása, egy akaratközösséggé, egy sorsközösséggé formálása. Ehhez elengedhetetlen az erdélyi magyarság vonatkozásában a lehető legnagyobb politikai önállóság, mely a mai geostratégiai adottságok mellett a többszintű autonómia keretében érhető el. Másik vonatkozása pedig a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés, aminek jogi alapját 2010-ben a második Orbán kormány teremtette meg a magyar állampolgárság kiterjesztésével. A magyar politikusok erkölcsi-politikai kötelessége erősíteni a Kárpát-medencei magyar közösségeken belül a centripetális erőket s egyben mindent megtenni az idegen, ellenséges államoktól való minél nagyobb fokú függetlenedés érdekében.

Erdélyben az RMDSZ keretében belül három év alatt jutottunk el odáig, hogy a szervezet programba vegye az autonómia célkitűzését, de nem sok idő elteltével, 1996. november 28-án, midőn az SZKT zöld utat adott a feltétel nélküli kormányzati szerepvállalásnak, a Szövetség de facto feladta azt. 2003-ban a belső választások nagyívű tervének végleges feladásával tarthatatlanná vált az autonomista erők helyzete a szövetségen belül, 2004-ben még sikerült az RMDSZ-nek román állami segédlettel megakadályozni az MPSZ indulását a választásokon, 2008-ban viszont az MPP-ét már nem. Az MPP nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Azok között voltam, akik belső és külső fórumokon egyaránt hangsúlyozták az MPP volt elnöke által kiépített, az RMDSZ belső viszonyain is túltevő pártdiktatúra megteremtése, sorozatos törvénytelenségek és vállalhatatlan politikai gesztusok után, hogy a nemzet és a belső demokrácia értékeit egyszerre képviselőknek el kell hagyniuk az MPP-t és saját pártot kell alapítani.

Az Erdélyi Magyar Néppártot a rendszerváltás utáni legtisztább, az Ügyért s nem az Ügyből élő politikai szerveződésnek tartom. Frontembereinknek, Tőkés Lászlónak, Toró T. Tibornak és Szilágyi Zsoltnak a viszonya a legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzésünkhöz, a nemzeti önrendelkezéshez és a háromszintű autonómiához soha nem volt konjunktúra-függő. Szakításuk az RMDSZ-szel szükségszerű volt, miután a szervezet az 1996-os kormányzati szerepvállalás idején félretette az államelvű önépítkezést, a nemzeti önkormányzat brassói programját, az autonómia-gondolatot, a politikai pluralizmust, s nem kis mértékben a belső demokráciát is. Az általuk fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt a nemzeti felelősség, a tisztesség és a következetesség pártja, melyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács büszkén vállalhat, mint testvérszervezetet.

Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA