2017. június. 27. kedd
Főoldal » Hírek » Beszámoló az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Küldöttgyűléséről

Beszámoló az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Küldöttgyűléséről

Tőkés László éves beszámolójával vette kezdetét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kézdivásárhelyen megszervezett tisztújító Küldöttgyűlése. A vasárnapi tanácskozáson az EMNT elnöke, európai parlamenti képviselő áttekintette az elmúlt időszak nemzetpolitikai történéseit, valamint javaslatokat fogalmazott meg a szervezet jövőjére vonatkozóan.

Beszámoló az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Küldöttgyűléséről

Beszéde elején Tőkés László megemlékezett a nemrégiben elhunyt Fodor Imréről, Marosvásárhely legutóbbi magyar polgármesteréről, aki a nemzeti ügyek melletti következetes kiállásával nagyban hozzájárult az EMNT megalakulásához és megerősödéséhez, s mely szervezetnek korábban alelnöke is volt.

Az EMNT elnöke a nemzetközi politikai helyzet értékelésekor kitért a migrációs válságra is, melynek során kijelentette: a magyar-horvát határzár kapcsán szolidaritással kell gondolnunk az anyaországi magyarságra. Tőkés véleménye szerint Orbán Viktor egy olyan igaz európai utat képvisel, mely valós megoldásokat kínál a kialakult helyzetre, s ezzel szemben a román miniszterelnök, Victor Ponta, és a bukaresti döntéshozók a gyűlölködés és feszültségkeltés tévútjára léptek. Ehhez kapcsolódva Tőkés kijelentette: a román nacionalizmus új erővel támad, mellyel szemben határozott és egyértelmű tiltakozásra van szükség.

Lármafákkal az autonómiáért

Az EMNT elnöke köszöntötte a Küldöttgyűlésen megjelent Ferencz Csabát, a Székely Nemzeti Tanács alelnökét is. „Az SZNT-vel kötött stratégiai partnerségi kapcsolatunk kiemelt jelentőséggel bír autonómiaharcunkban. Arra készülünk, hogy lármafák állításával kivilágítjuk Székelyföld határait, ezáltal is felhívva a hazai és nemzetközi vélemény figyelmét jogos önrendelkezési igényünkre” – mondta Tőkés László, aki arra buzdította mindazokat, akik nem tudnak jelen lenni a Székelyföld határán megszervezésre kerülő megmozdulásokon, hogy otthon, saját településeiken csatlakozzanak a kezdeményezéshez. „Erdélyi magyar viszonylatban etnikai humánkatasztrófa árnyéka vetül ránk. Annak érdekében, hogy ne jussunk az erdélyi szászok vagy svábok sorsára, mindent meg kell tennünk, hogy hallathassuk hangunkat. Az SZNT-vel közös akciónk ehhez kiváló lehetőséget biztosít” – jelentette ki az EMNT elnöke. Az autonómiatörekvések kapcsán Tőkés László elmondta: az SZNT-vel egymást kiegészítve és erősítve végzik munkájukat, valamint javasolta az erdélyi magyar autonómiák szövetségének létrehozását, melynek keretei között a nemrégiben megalakult Partiumi Autonómiatanács és a Székely Nemzeti Tanács is összehangolhatják munkájukat.

Beszámoló az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Küldöttgyűléséről

Az EMNT helyzetéről

„A kezdeti időszakhoz képest – a kedvezőtlen körülményeknek és politikai változásoknak is köszönhetően – szervezetünk nehezen találja útját. Célkitűzéseink azonban nem változtak, érdekérvényesítő munkánknak számos eredménye van” – mondta az EMNT elnöke. Tőkés László kitért az EMNT Erdélyi Magyar Néppárttal való viszonyra is. „Büszkék vagyunk a Néppárt létrehozására, még akkor is, ha partneri viszonyunkra olykor ellentétek nyomják rá bélyegjüket. Úgy érzem, sikerült rendeznünk a két szervezet kapcsolatát, így az EMNT és a Néppárt a konvergencia és komplementaritás elvei szerint tudja vállalni rájuk háruló feladatot. Egymást erősítve, a teljes munkamegosztásnak megfelelően képviseljük az erdélyi magyarság érdekeit” – jelentette ki Tőkés László. Az EMNT elnöke elmondta: Magyarország kormányára szövetségesként tekint, melynek nemzetpolitikai törekvéseit a nemzeti együttműködés rendszerének keretében támogatják is. Tőkés a Demokrácia-központok irodahálózatának megerősítését is szorgalmazta, s javasolta azok jogköreinek és hatásköreinek kibővítését.

Magyarországi meghívottak köszöntői

A szombati tanácskozáson jelen volt Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is, aki tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözletét, majd kifejtette: amikor feladatul kapta, hogy az autonómiák ügyét képviselje, világossá tette, hogy nem autonómiakoncepciók kidolgozásával kíván foglalkozni, mindössze a már meglévő autonómiatörekvések összehangolásán dolgozik majd. Ennek szellemében elmondta: európai kontextusba kell helyezi az önrendelkezési törekvéseket, s egyesíteni kell azokat, hogy minél nagyobb súllyal jelenjenek meg a közbeszédben.

Beszámoló az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Küldöttgyűléséről

Szabolcs Attila, a Fidesz országgyűlési képviselője megköszönte az EMNT vezetőinek a meghívást, és szintén kihangsúlyozta: az autonómiatörekvések csak úgy lehetnek sikeresek, ha azok egyértelmű egységet alkotnak és széles társadalmi támogatottságnak örvendenek.

Zsigmond Barna Pál főkonzul megköszönte a Demokrácia-központok munkáját, valamint az EMNT honosításban vállalt szerepét, mellyel – véleménye szerint – a szervezet jelentős mértékben kiegészítette a magyarországi kormányzat nemzetegyesítő szándékát.

Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke elmondta: az EMNT-vel egy állampolgári kezdeményezést szorgalmaznak az autonómiakoncepció benyújtására, mely mindkét szervezetre komoly feladatot ró, hiszen ehhez minimum 100 ezer aláírás összegyűjtésére van szükség. Ferencz Csaba egyetértett Tőkés Lászlóval abban, hogy a két Nemzeti Tanács stratégiai partnerségének megkötése nélkülözhetetlen volt, s az egy hét múlva sorra kerülő lármafa-állítás kapcsán arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy aki csak teheti, csatlakozzon e kezdeményezéshez.

Megválasztották az országos elnökséget

A tanácskozáson megjelent küldöttek megválasztották az EMNT új országos vezetőségét is. A szavazások eredményeként Tőkés Lászlót újraválasztották a szervezet elnökének, ügyvezető elnök pedig Sándor Krisztina lett.

Beszámoló az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Küldöttgyűléséről

Az EMNT országos vezetőségében Cseh Gábor székelyföldi-, Hupka Félix közép-erdélyi-, Kálmán Balázs partiumi régióelnökökként tevékenykednek, általános alelnöknek pedig Tiboldi Lászlót és Borbély Zsolt Attilát választották. A Magyar Ifjúsági Tanács által jelölt ifjúsági alelnök Sorbán Attila Örs lett, a Partiumi Autonómia Tanács elnökeként pedig Szilágyi Ferenc került az EMNT elnökségébe.

Zárónyilatkozat 

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács azért alakult meg 2003-ban, mert az RMDSZ Szatmárnémetiben de facto feladta a nemzeti kataszter, a belső választások, az erdélyi magyar parlament nagyszabású tervét. Szükség volt egy olyan szervezetre, mely az autonómia gondolatát ébren tartja, s e nemzetstratégiai követelést minden lehetséges fórumon képviseli.  Ugyanebben az évben alakult meg partnerszervezetünk, a Székely Nemzeti Tanács is, melynek célja kifejezetten a székely autonómia megteremtése.

Tizenkét esztendővel a megalakulás után az EMNT küldöttgyűlése megállapítja: eredeti célkitűzéseink semmit nem vesztettek aktualitásukból. Elérésükhöz azonban erdélyi magyar nemzeti összefogásra lenne szükség. Sajnos az elmúlt évek politikai folyamatai nem ebbe az irányba mutatnak, a választás szabadságának jelszavával megalakult Magyar Polgári Párt egyre beljebb húzódik az RMDSZ ernyője alá, a választási támogatáson, stratégiai együttműködésen túl napjainkban már a választásokon való közös indulást fontolgatják, anélkül, hogy szövetségeseiknek a magyar célokat a vélt román tűrőképességhez s nem a magyar közösségi érdekekhez igazító politikája megváltozott volna. Szomorú tanúságtétele ennek az együttműködésnek az dokumentum, amit az RMDSZ és az MPP Székelyföld autonómia-statútumának nevez, holott három, 1968-ban megrajzolt román megyére vonatkozik és tartalma több ponton is ütközik a magyar nemzeti érdekekkel. Az RMDSZ és az MPP egyre szorosabb együttmozgása megnöveli partnerszervezetünknek, az Erdélyi Magyar Néppártnak, az erdélyi érdekképviseleti aréna egyetlen hiteles, következetes autonomista pártjának súlyát, politikai jelentőségét és nemzeti felelősségét.

Az EMNT Küldöttgyűlése mindezek ellenére kinyilvánítja együttműködési készségét minden erdélyi magyar társadalmi és politikai erő irányába a Kolozsvári Nyilatkozat és a Brassói kongresszus határozatainak elvei alapján. A jó irányba sohasem késő elindulni. Bár elvesztegetett az erdélyi magyar politikát nagymértékben meghatározó szervezet több mint két évtizedet az autonómia szemszögéből, ha a magyar megmaradás a célunk, mást most sem tehetünk, mint hogy visszatérünk a brassói autonómia-programhoz és azt képviseljük minden fórumon, belföldön és külföldön.

Közösségi jogaink kiszélesítésén túl célunk a létező mozgástér minél nagyobb fokú kihasználása. Élnünk kell nyelvi jogainkkal, közösségszervező kapacitásunkkal, partneri viszonyt kell kiépíteni a civil társadalom vonatkozásában, társadalmasítani kell az autonómia-politikát, s ahol lehetséges, autonóm módon kell cselekedni a mindennapokban is. Tartalommal kell feltölteni a megreformált Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot és minden magyar erő összefogásával ismét össze kell hívni a Székely Önkormányzati Nagygyűlést.  Nemzetlélektani és külpolitikai szempontból egyaránt kiemelt fontossága van az olyan kezdeményezéseknek, mint a Székely Szabadság Napja, a Székelyek Nagy Menetelése vagy Székelyföld határainak küszöbön álló kivilágítása, amely lélekemelő esemény támogatására ezúton hívunk fel minden nemzetben gondolkodó magyart.

Az EMNT küldöttei szolidaritásukat fejezik ki a magyar kormány irányában, mely egész Európának példát mutat politikai józanságból, most, midőn a teljes keresztény európai kultúrát fenyegeti a migrációnak nevezett tervszerű invázió. Ha folytatódik a már most jelentős társadalmi feszültséggel, a bűnözés növekedésével járó folyamat, rövidtávon élhetetlenné válnak Európa történelmi nagyvárosai, s a hullám előbb-utóbb eléri a közép- és kelet-Európai országokat, melyek jelenleg érintetlenek nemcsak az idegen és asszimilálhatatlan, a beilleszkedésre semmilyen készséget nem mutató tömegektől, de a „politikai korrektségnek” nevezett gondolkodási torzulástól is.

A legutóbbi küldöttgyűlés óta bekövetkezett történelmi jelentőségű esemény, hogy 2014-ben, Magyarország 1920-as szétdarabolása óta első ízben olyan törvényhozó testület alakulhatott Budapesten, mely általános titkos és egyenlő választójog alapján az egész nemzetet képviseli. Az EMNT továbbra is kiemelt nemzetstratégiai célnak tekinti a határok feletti nemzetegyesítést s minden rendelkezésére álló eszközzel segíti a magyar kormány ezirányú törekvéseit.

Az autonómia, a közösségi önállóság mellett kiemelt fontossága van az elszakított nemzetrészek szétfejlődését megakadályozó Kárpát-medencei magyar integrációnak, a magyar sorsközösség intézményi alapokra helyezésének. A közös magyar jövőt célul kitűző erők összefogása megkerülhetetlen nemzetpolitikai létparancs. Csak így remélhetünk élhető magyar jövőt Európában, a Kárpát-medencében és Erdélyben.

Csak így remélhetjük, hogy ükunokáink is elmondják majd gyermekeiknek, hogy „magyarnak lenni jó”.

Elfogadta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttgyűlése Kézdivásárhelyen, 2015. október 17-én.

Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA