2017. augusztus. 16. szerda
Főoldal » Hírek » Bemutatták a Partium jelképeit

Bemutatták a Partium jelképeit

2015. 05. 17.

Egy korábban meghirdetett pályázat eredményeként szombaton, a Partiumi Autonómiatanács (PAT) nagyváradi ülésén bemutatták a Partium zászlaját és címerét. A tanácskozáson jelen volt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt Stratégiai Bizottságának elnöke is.

Bemutatták a Partium jelképeit

Az ülés elején Tőkés László köszöntötte a jelenlévőket rámutatva az elmúlt időszak autonómiatörekvéseire, az önrendelkezésért folytatott küzdelemhez nem túl kedvező közéleti viszonyokra és a román állam kisebbségellenes politikájának néhány szembetűnő mozzanatára. Az EMNT elnöke felhívta a küldöttek figyelmét arra, hogy jelenleg is peres eljárás folyik a nagyváradi EP-irodára kitűzött európai uniós-, székely- és a forradalom szimbólumává vált lyukas román zászló kitűzéséért. Tőkés ugyanakkor kitért arra a tényre is, hogy Romániában nemzetbiztonsági kockázatként kezelik az autonómiamozgalmakat, melyre korábban – Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével közösen – sajtótájékoztatón is reagált. Az EMNT elnöke megköszönte Szili Katalinnak, hogy elfogadta a Partiumi Autonómiatanács meghívását, és jelen tudott lenni a nagyváradi tanácskozáson, valamint méltatta a miniszterelnöki megbízott következetes kiállását a nemzeti ügyek mellett. Tőkés László felszólalásában elmondta: a Kárpát-medencében élő magyarság helyzetének rendezése két fő pilléren nyugszik. Egyrészt szükséges a határokon felüli nemzetegyesítés, mely a könnyített honosítási eljárásnak köszönhetően – melynek az EMNT is partnere és a Demokrácia Központokon keresztül alanya is – megvalósulni látszik, valamint elengedhetetlen a nemzeti önrendelkezés kivívása, mely gátat szabhat az egyre nagyobb mértéket öltő kivándorlásnak és gazdasági fellendülést is biztosíthatna az adott térségek számára. Tőkés rámutatott: a kommunizmus ideje alatt folyamatosan azt a téves képet próbálta erősíteni az államhatalom, hogy a Partium, mint történelmi régió nem létezik, s ezért nem is alakulhatott ki egy erős partiumi identitás. „A 89-es fordulat után újra kellett kezdenünk az öndefiníciót, és most itt az idő arra, hogy megerősítsük a Partiumot. Tudatára kell ébrednünk számbeli, történelmi és politikai erőnek” – hangsúlyozta Tőkés László.

Bemutatták a Partium jelképeit

Szili Katalin, aki miniszterelnöki megbízottként az autonómiatörekvések segítéséért, összehangolásáért, valamint a határon túli és anyaországi közéleti szervek és szereplők hatékony párbeszédéért felel, felszólalásában elmondta: meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy legyenek olyan közéleti kérdések és alapelvek, melyben minden civil- és politikai szereplő egyetért. Ilyen kérdés lehet – Szili Katalin szerint – a nemzetpolitika és azon belül is a nemzetpolitikának azon alapelve, mely szerint mindannyiunk számára érdek, hogy a következő 100 évben is hallhassunk magyar szót a Kárpát-medencében. „A különböző régiók sajátosságaiból kiindulva kell meghatározni az egyes régiók autonómiájának alapelveit. Célunk kell legyen, hogy 21. századi tervezeteket tudjunk felmutatni, és világossá kell tennünk mindenki számára, hogy nem akarunk mást, csak ami az Európai Unión belül követelésként megfogalmazható” – mondta Szili Katalin. „A helyi közösségeknek kell megfogalmazniuk jövőképüket, s mindezt nem lehet pártpolitikai ügyként kezelni, ahogy az önrendelkezés sem elsősorban pártpolitikai kérdés” – jelentette ki a miniszterelnöki megbízott.

Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt nevében is köszöntötte a megjelenteket, majd elmondta: nagyra értékelik a Partiumi Autonómiatanács munkáját. Toró rámutatott a partiumi autonómiatörekvés komplexitására, valamint kihangsúlyozta: a PAT céljainak megvalósításához mozgalmi feladatokat és tudományos (kutatói) munkákat is el kell végezni. Toró T. Tibor a Néppárt egyik vezetőjeként partnerséget ajánlott a Partiumi Autonómiatanács számára, hiszen meglátása szerint a legerősebb politikai eszköz egy közösség esetében az, ha közigazgatási szerephez jut, s erre csak politikai pártok segítségével van lehetőség. Toró felszólalása végén arra hívta fel a figyelmet, hogy a partiumi autonómia nem csak magyar ügy, hiszen számolni kell az ott élő románsággal is, ugyanakkor kihangsúlyozta: a magyarságnak fontos, kezdeményező szerepe kell legyen e kérdéskörben.

Bemutatták a Partium jelképeit

A tanácskozáson tisztújításra is sor került: a beszámolók után Csomortányi István, a Partiumi Autonómiatanács korábbi elnöke alelnöki tisztségében folytatja a megkezdett munkát, míg Dr. Szilágyi Ferencet a PAT elnökévé választották a megjelentek. A tanácskozáson bemutatásra került az a zászló és címer, melyek egy korábban, a Partiumi Autonómia Tanács által meghirdetett pályázat eredményéül a Partium szimbólumaivá válhatnak, s melyekről bővebb leírást találhatnak a csatolt dokumentumokban.


* * *

Zárónyilatkozat

A Partiumi Autonómiatanács feladata Partium sajátos jogállású, két hivatalos nyelvű autonóm közigazgatási egység, a Partium régió létrehozása, saját jogalkotó és döntéshozó testületek létrehozása, széleskörű adó- és pénzügyi autonómia elérése mellett. Meggyőződésünk, hogy e célok a Partium területén élő őshonos népek közötti szolidaritás erősítésével, a békés egymás mellett élés kölcsönös tiszteleten és együttműködésen alapuló segítésével valósíthatóak meg. Feladatunk a partiumi magyar és valamennyi őshonos nemzeti közösség jogainak és érdekeinek védelme, a Partium területén élő magyar lakosság önazonosságának megőrzése és megerősítése.

Az ország közigazgatási átszervezésének kapujában elengedhetetlenül fontos, hogy világos és széles körben támogatható célokat fogalmazzunk meg, melyeket régiónk valamennyi polgára egyformán érezhet magáénak. Világossá kell tennünk, hogy Partium, illetve Erdély egyetlen történelmi régiója sem lehet tovább a velejéig korrupt bukaresti központ által megtestesített balkáni közigazgatás gyarmati sorba süllyesztett tartománya. Mint ahogyan azt is tisztán kell láttatnunk, hogy az itt élő népek egyike sem juthat előbbre a vele együtt élő más népek jogainak és kultúrájának tiszteletben tartása nélkül.

Következésképpen közös boldogulásunk egyik feltétele egymás nemzeti szimbólumainak és azok szabad használatának elfogadása. Sajnálatosnak és károsnak tartjuk tehát, hogy a bukaresti törvényhozás az ország valós gondjai helyett ismét azzal foglalkozott, hogy újabb törvényt alkosson az erdélyi magyar nemzetrész közösségi jogainak korlátozására, ezúttal a székely zászló használatának akadályozására. Úgy értékeljük, nem segíti az erdélyi magyar-magyar párbeszédet sem, hogy a „zászlótörvényt” a bukaresti magyar képviselők nemcsak megszavazták, hanem egyértelmű sikerként kommunikálják.

A kibontakozó partiumi önrendelkezési mozgalom, követve a Székelyföld autonómiájáért küzdők példáját, történelmi hagyományainkra alapozva alkotta meg Partium címerét és lobogóját. Székelyföldi testvéreinkkel, a Székely Nemzeti Tanáccsal való szolidaritásvállalásunk és a régió magyarságának szabadságvágya és összetartozása jelképeként emeljük magasba Partium zászlaját és buzdítunk mindenkit annak használatára.

Továbbá elítéljük a Partium történelmi központjának számító Nagyváradot vezető önkormányzat köztéri magyar feliratokkal kapcsolatos ellenséges magatartását, jelesül éppen a napokban, az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete által kihelyezett Sebes-Körös folyó elnevezés hídfeliratának eltávolítását és a város magyar utcanevei kiíratásának folyamatos megtagadását és tiltását.

Végezetül, károsnak és az önkormányzatiság demokratikus európai eszméjével ellentétesnek ítélünk minden olyan kezdeményezést, mely településeink önállóságának megszüntetésére, azok beolvasztására irányul, különösen, ha az a fennálló etnikai arányok megváltoztatásával jár. Így nem érthetünk egyet Nagyvárad és Váradszentmárton mesterséges közigazgatási egyesítésével sem, ezért a vonatkozó újabb népszavazástól való távolmaradást ajánljuk minden váradi polgárnak.

A Partiumi Autonómiatanács Küldöttgyűlése

Nagyvárad, 2015. május 16.

Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA