2017. augusztus. 17. csütörtök
Főoldal » Hírek » Az „önkéntes Trianon” ellen emelt szólt a nemzeti összetartozás napján Tőkés László

Az „önkéntes Trianon” ellen emelt szólt a nemzeti összetartozás napján Tőkés László

2015. 06. 16.

Sepsiszentgyörgyön immár 11. alkalommal szerveztek köztéri megemlékezést június 4-én, a trianoni diktátum évfordulóján az Erzsébet parkban, az egykori országzászló helyén. A megemlékezést szervezők valamennyi magyar párt és politikai szervezet helyi vezetőinek felszólalási lehetőséget biztosítottak volna, egyedül az RMDSZ nem élt vele, bár képviselői jelen voltak a rendezvényen.

Délután fél hatkor, a trianoni diktátum aláírásának időpontjában felcsendültek a központi templomok harangjai, ezt követően a jelenlévők emlékező beszédeket és szavalatokat, népdalokat hallgattak meg a zuhogó esőben. Elsőként a főszervező Gazda Zoltán idézte fel a történelmi igazságtalanságot és máig ható következményeit, majd Farkas Balázs csíkszeredai konzul szólt az összefogás, összetartozás jelentőségéről. A fiatalok üzenetét a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Erdélyért Egyesület képviselői tolmácsolták. A Magyar Polgári Párt által kezdeményezett rendezvényen Bálint József városi elnök volt a párt szónoka, az Erdélyi Magyar Néppárt nevében Czegő Zoltán önkormányzati képviselő mondta el a trianoni igazságtalanság kapcsán megfogalmazott gondolatait.

A meghívott vezérszónok Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Temesvár egykori református lelkipásztora volt, aki a gyásznaphoz illő zsoltáridézetekkel kezdte ünnepi beszédét, amelyben a hazáért, a szabadságért, nemzetünk egységéért és Erdélyországért vívott küzdelmeinkre emlékeztetett. Mint fogalmazott, különösen illenek Sepsiszentgyörgyre, Székelyföldre a Zsoltárok könyvének 60. és 80. fejezetei, hiszen az évszázadok során ezekben a küzdelmekben oroszlánrészt vállaltak a székelyek. A Trianon-gyásznap nem csupán veszteségeinkre emlékeztet, hanem az ige szellemében arra is, hogy szembe kell szállnunk sorsunkkal, újjá kell építenünk, amit lerombolt a történelem – mondotta. Felidézte, hogy 1918 novemberében egy többszörösen vesztes helyzetben a cselekvő hazaszeretet jegyében alakította meg Budapesten Jancsó Benedek és Ugron Gábor a Székely Nemzeti Tanácsot, menteni próbálták a menthetőt, és példájuk napjainkban is üzenetet hordoz, „Ilyen értelemben helyénvaló, hogy ne csak gyásznapról, de a nemzeti összetartozás napjáról beszéljünk, a rosszat is javunkra kell felhasználnunk” – mondotta. „1921-ben Kós Károly és társai kiáltó szavukkal” próbálták felrázni letargiába esett nemzetünk tagjait, hogy ne hátráljanak, ha élni akarnak, dolgozzanak és cselekedjenek. Most is új kiáltó szavakra van szüksége a múlt században kivérzett, a kommunizmus által tönkretett, fogyatkozó, elvándorolt, erőtartalékaiban és utánpótlásában meggyengült erdélyi nemzeti közösségünknek – hangsúlyozta Tőkés László. Új Kiáltó szó kell Trianon sebeinek begyógyítására, következményeinek teljes felszámolására, talpra állásunk és felemelkedésünk érdekében – mondotta. Nem várhatjuk mástól a segítséget, megmaradásunk csak akkor lehetséges, ha mi magunk teszünk, dolgozunk érte – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi Trianon-megemlékezés legfontosabb üzenetét.

A továbbiakban Tőkés László az „önkéntes Trianon” ellen emelt szót. „Olyan önkéntes Trianont hajtunk végre sokszor magatartásunkkal, tétlenségünkkel, közönyünkkel, viszálykodásunkkal, tehetetlenségünkkel, amely csak tetézi a kívülről ránk szakadt nagy bajt” – állapította meg. A Királyhágó-mellék előző püspöke szerint nem segíti Isten azt a népet, amelyik maga adja fel a küzdelmet. Für Lajos történészt, volt honvédelmi minisztert idézve jelentette ki, hogy „öncsonkítást végez a nemzet”, amikor házastársak milliói nem vállalnak gyermeket, vagy csak egyetlen gyermeket vállalnak. Hozzátette: „ez az öncsonkítás nagyobb kárt tesz”, mint mindenféle határmódosítás. „Azt énekeljük könnyes szemmel, hogy »itt élned, halnod kell«, és közben népünk tízezrei hagyják itt szülőföldjüket. Azt imádkozzuk, »ne hagyd elveszni Erdélyt istenünk«, és közben mi magunk hagyjuk elveszni Erdélyt” –sorolta az önfeladás példáit. „Meg kell tennünk a magunkét, mert egyébként kiüresedik a lelkünk, és kiüresednek az erdélyi sorsmetafórák, és kiüresedik maga Erdély is” – jelentette ki. Hozzátette: nincs helye a nagyotmondásnak, az öncélú magyarkodásnak és székelykedésnek.

„Megálljt kell parancsolnunk az elvándorlásnak, haza kell hívnunk és haza kell segítenünk elvándorolt erdélyi testvéreinket, csatasorba kell állítanunk az itthon lévőket, véget kell vetnünk a demográfiai humánkatasztrófával fenyegető népességfogyásnak, fel kell vennünk a harcot az asszimilációval, a mesterséges beolvasztó politikával. A meghaladás, a gyógyítás olyan stratégiáját kell kidolgoznunk, és életbe léptetnünk, amely nemzeti összetartozás tudatával és testvéri szeretetével, valamint a nemzeti önrendelkezés, az autonómia erkölcsi és politikai igényével és akaratával oda vezet, hogy saját kezünkbe vesszük és saját kezünkben tartjuk sorsunkat” – jelentette ki Tőkés László. Ennek rendjén röviden szólt az előző napi marosvásárhelyi közös EMNT-SZNT-küldöttgyűlésről és annak határozatairól, az autonómiaküzdelem új fejezeteiről, a Székelyföldtől a Partiumig. Végül az egy nappal korábban elhunyt költő, Magyari Lajos Csoma Sándor naplója című poémájából idézett szívhez és elméhez szóló plasztikus sorokat.

A sepsiszentgyörgyi Trianon-megemlékezés lelkészi imával és himnuszainkkal zárult.

 

Sepsiszentgyörgy, 2015. június 5.

Aloldal jobb felső szöveg

Tőkés László ünnepi beszédét tartja Bánffyhunyadon, 2013. március 15-én. 

„Olyan emberekre van szükség, akik nem félnek, akik tesznek a szabadságért; a külső szabadsághoz pedig elsősorban az szükséges, hogy az emberek  belül is szabadok legyenek, mivel csak szabad emberek vívhatják ki a szabadságot”.

EMNT-gála, Kolozsvár, 2013. december 14. VIDEÓGALÉRIA